Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban

170 SZÉKELY GYÖRGY néhány német és lengyel mellett — a haladiás szeUlemében járt el, amikor a prágai egyetemien maradt. Rajtuk kívül Aleksy z Piekar lengyel magister működött tartósan a prágai egyete­men 83 . Az óbudai egyetem kiairainaík kiépítésére, az egyetem működésiére, a képzés eredményéire ugyanakkor nem sóik adattal rendelkezünk. A második kiváltságlevél (1410) azonban kétségte­lenné teszi a, teológia, kánon- és polgári jog, or­vostudomány, szabad művészetek karainak fel­állítását. Tehát négykarú egyetemmé válhatott. Hogy nyomban megkezdte az országos működést s eredményt mutatott fel, jelzi, hogy 1412-ben Pesti Bereck óbudai bacoalaureust, 1415-iben pe­dig Temesvári Miklós óbudai baccalaureust in­korpotálták a bécsi egyetemre. Kancellárja, Lam­bent óbudai prépost a kánon jogot is tanította 84 . A huszitizmus élénlk vallási vitákat váltott ki a krakkói egyetemen, amely azonlban megma­radt ortodox katolikusnak 85 . Hasonló ideológiai súlya az óbudai egyetemnek nem lehetett, de egy fontos epizódban szerepe talán mégis volt. Prágai Jeromos 1410. évi budai útjáról van szó. Március 20-án, nagycsütörtöki beszédben a ki­rály, a püspökök ós előkelők jelienlétében, beszélt az egyházi kiváltságokról ós állapotokról, állító­lag Marik ós Lukács evangéliumainak tekintélyét is 'elvetve, állást foglalva a klérus szabadságai ellen. Jeromos szerint minden világi fejedelem joga a papság felügyelete. Zsigmond a helyszí­nen rosszallását fejezte ki. Királyi parancsra az esztergomi érsek elfogatta, de 15 nap múltán visszainyerfte szabadságát a prágai érsek inter­venciójára. Egy cseh lovagnak adták ki, hogy Prágába; kísérje. Ha a budai beszéd szemmel lát­hatólag a királyi udvariban zajlott is le, ott az egyetem szervezői, vezetői is részt vehettek. Hí­re Bécsibe is eljutott, ahol haídelbargi, prágai elő­adásait is kárhoztatták. Ez az egyeteméken ját­szott szereplésére utalhat. Tudjuk, hogy Prágá­ban az egyetemen élő nyelveken is felszólalt a vitákban Jeromos mester. 1409 január elején né­metül szólott a, német magisterek ellen. (A bu­dai eset után, 1412нЬеп osehiül szólott a rektor ellen.) Ez sejteti, hogy az egyetemi közvélemény meggyőzésének Prágai Jeromos nagy fontos­ságot tulajdonított. így talán az óbudai egyetem­re is gondolt. 1410 augusztus végén Prágai Jero­mos már Bécsben Volt eszméjét hirdetni, ahol eretnekpert folytattak le, nem utolsó sorban an­nak alapján, hogy a bécsi egyetem teológusai léptek fel ellene. Egyébként tanait a becsli egye­temien is terjeszteni akarta. Jeromos megígérte 83 Kavka: i. m. 92. 84 Zsigmondkor! Oklevéltár H/2. 7801. sz.; Fraknói: Nyomozások (1892) 193—194.; F. Mihály—Lócsy— Holl: i. m. 22.; Bónis: Repertórium... 4. 85 Gieysztor— Herbst—Lesnodorski: i. m. 43. tévedései eskü alatti visszavonását, de alkalom­adtán nyomban M>orvaországba menekült. Ezért kiközösítés alá került, amit Magyarországon is ki kellett hirdetni és amiről a prágai érsek is ér­tesítést fcaípott. Mivel a száimomiartott előadásos fejtegetések német, csöh, osztrák földön is egye­temi székhelyelken folytak, nagyon valószínű, hogy Prágai Jeromos az óbudai egyetemen is kí­vánta nézeteit terjeszteni 86 . Közép-Európa egyetemei (képviseltették ma­gukat a konstanzi zsinaton 1414/15-ben. Tudomá­sunk van Prága, Krakkó, Bécs, Köln, Óbuda és Erfurt képviselőinek jelenlétéről. Öibuda egyet el­mének címere fennmaradt Riűhenthali Ulrich krónikájában. A teljes második egyetemalapítá­si hullám egyetemei ott voltak, ez az összelfüg­gés is Pécs egyetemének elhalását jelzi. Krakkó egyetem^e a zsinaiti eszményt a, pápai főség ro­vásaira, elvileg is védelmezte. A bécsi egyetem küldöttei részére szükséges költségek fedezéséhez az egyes akadémiai nemzetek járultak hozzá. Fe­lét a rajnai, negyedót az osztrák, negyedét pedig együtt a magyar és szász akadémiai nemzet vi­selte. Öbudát néhány teológiai és kánionjogi, to­vábbá egy orvosmagisteir képviselte, összesen hat tanára 87 . Itt, kívánkozik említésre, hogy a konstanzi zsi­nat 1415 május 5-i gyűlésén részt vett a zsinati német nemzet küldöttei között .magister Bene­diotus, miles regni, utrliusque iuris doctor. Ez a híres köznemesi értelmiségi Makrai Benedek volt, Zsigmond királynak ellenfélé, majd híve. Pálya­futása jól jelzi az egyetemre járó magyarok for­dulatos sorsát. Jelentősége miatt bécsi és óbudai egyetemi oktatói pályafutásait tételezte fel a tör­ténetírás, ami legújabban bizonytalanná Vált. Személye azonos az 1387^Ьеп a bécsi egyetemre beírt Gacsálkóri Benedekkel, s csak utcibb kezd­te a Makrai nevet viselni. Bizonytalan külföldi egyetemjárásai közül vitathatatlan a párizsi (1398). Több tudományos fokozatot szerzett (dec­retorum doctor). 1403-<ban a fővárosban tartóz­kodott, bár óbudai tanársága merőben csak komlbináción alapiul. A nápolyi párthoz csatlako­zott. Ö ugyanis az a Benedek mester, a római és 86 Schier, Xystus: Buda sacra sub priscis regibus. (Viennae, 1774) 97.; Klicman, Ladislaus: Der Wiener Process gegen Hieronymus vom Prag 1410—12, (Mittheiluingen des Instiituts für Oesterreichische Geschichtsforschung, 1900) 448—449, 452.; Zsigmond­kori Oklevéltár II/2. 7999, 8000. sz.; Barta: Közép­korvégi ... 111.; Aschbach: i. m. 298.; Palacky, Fran­ciscus: Documenta Mag. Joannis Hus vitám, doctri­nam, causam in Gonistantiensi coneilio actam et controversias de religione in Bohemia annis 1403— 1418 moitas ilílustrantia (Pragae, 1869) 417.; Skarka: i. m. 49—50. 87 Aschbach: i. ni. 253.; Fraknói: Nyomozások (1892) 194.; Kardos: A magyarországi... 82.; Bónis: Repertórium... 4.; Gieysztor— Herbst—Lesnodorski: i. m. 43.

Next

/
Thumbnails
Contents