Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban

164 SZËKELY GYÖRGY éveikben tanító professzorok nagyobb része. Stanislaw ze Skalbmierza Prágában tanult jogot, 1391-ben baocalaureus, 1396-ban a decretumok első rektora lett. Pawel Wlodkowic 1387/97 éveikelső rektora lett. Pawe Wodkowic 1387/97 éveikben a cseh fővárosiban tanult, 1393-ban Prágában lett bölcsész magisiter, 1396-ban jogi baocalaureus, majd 1407/8-ban Padovában tanult és 1414/1

5чЬеп a krakkói egyetem rektora volt

52

. Közben azonban a prágai egyetemien jelentékeny változások bomtaikoztialk ki. A feudális »nemzeti« tendenciák, az országhoz tartozás elve, majd polgári boirai nemzeti tendenciák, a nyelvhez tartozás elve tört élőire. A Csehországban kibontakozó ideológiák elvont szférája mellett gyakorlati, sőt tettleges jelei e fejlődésnek az 1377. évi prágai összeszólalkozások német egyetemi hallgatóik és cseh polgárok között, csehek meigdobálása a diálkibunsák és a bollégiurnck ablakaiból. IV. Károly fegyverrel nyomatta el ezeket a zavargásokat, fenntartva a cseh és német Prága elvét. De 1382-ben már a biirályi tanács kívánságaira bizottság alakult a hazaiak, főleg a csehek egyebeimi szerepének növelésére vonatkozó javaslatok megvizsgálására

53

. Lengyelországban az ilyen jelenségeik még szórványosabbak voltak és éppen Magyar Lajos király uralmával függtek össze: tőle, az idegemtől tartottak, hogy — egy krónika megfogalmazása szerint — nemzete erkölcseit követi, a lengyelek erkölcseit és szokásait megváltoztatni akarja, ismeretlen honfi társait az országlakoisok elé helyezi. Ilyen gondolatvilággal kényszeirítették ki a kassai privilégiumot, amelyben egyszerre jelent meg a területi és az etnikai származás követelménye (sub eadem corona et de gente Polo nica síit oriundus)

5

'

1

. Amikor ilyen módon a lassan polgárivá átnövő feudális nemzeti tendenciák előretörtek, elérhető példaként kezdett lebegni és a kutná horai dekrétumlban indokul is szolgált a párizsi egyetem akadémiai nemzeteinek felépítése, ahol egy idegen nemzettel (inatio Angii corum, benne a skótctk és közép-európaiak is) széniben három franciaországi (natio Normann orum, Picardorum, Gallicorum)

55

, tehát rendkívüli eseményeik hiányában biztos többség érvényesítette a francia érdekeket. Az 1379 májusától 1381 szeptemberéig lejátszódott párizsi egyetemi események rázkódtatták meg ezt a megszokott egyensúlyt. Ennek kirobbantó oka egyházipolitikai volt: a frian52 Morawski i. m. I. 67.; Kavka: i, m. 88.; Skubala— Tokarski: i. m. 16, 23, 27.; Kozlowska—Budkowa: i. m. 39, 66., Levszy: i. m. 17.; Winter: L m. 122, 124. r,:i Winter: i. m. 112—.1113, 121, 154. 54 Maleczynska, Ewa: Nemzetiségi jelszavak a huszita kor forrásmunkáiban (Irodalomtudományi Értesítő 1953. február) 149—150. 55 Grundmann: i. ím. 18.; Vanëcek: d. m. 63. cia kormányzat arra késztette az egyebemet, hogy az ismerje el VII. Keleméin aviignomi pápát. Az angol és a pikard akadémiai nemzet képviselői, az egyház egységének hívei ezt megtagadták, mire feloszlatásukra került sor. Ez az eljárás érzékeillíette, hogy elmúlt az univerzalisztikus egyetemiek ideje, a Sorbonne a nemzeti, az országos egyetemek mintájává lett. A nem francia magisterek és hallgatók 1381 végén és 1382 elején sokain elhagyták a francia fővárost, belátva, hogy nem képesek helyreállítatni a nemzetek feletti egyetemi jelleget. így távozott Heinrich von Langeinsitein (Heniricus de Hassiia, 1325—£7), aki a párizsi vitában kiemelkedő szerepet vitt: 1379ben írta Epistola pacis с állásifoglalását s 1381foen Epistola concilii pacis c. írásában már általános zsinattól várta az egyházi belső béke helyreállítását. 1382-ben kénytelen volt Prágába menni. Ezt tette barátja, Heinrich Totting von Oyta, de Janovi Mátyás, a prehuszita cseh magister is

56

. A gyors ütemben következett prágai egyetemi fejlemények (1384—-87) összefüggése a megelőző párizsiakkal a tartalmi párhuzamokon túlmenően éppen az említett személyek sorsában is megmutatkozik. A párizsi és prágai események, az egyetemtípus párhuzamos nemzeti fejlődése a határmezsgyét alkotja a két középeurópai egyetemalapítási hullám között. A prágai egyetemen belüli vitákkal hozza időbeli kapcsolatba Siegfried Hoy er a krakkói és pécsi, továbbá az óbudai egyetemalapítást

57

. Ez az öszszefüggés mind időben, mind tárgyilag csak Óbudára és más újjáalapításofcra áll meg, azokra nézve azonban figyelemreméltó. A prágaii egyetem csehországi jellegének kibontakozása heves küzdelmekben haladt előre. Az immár maradinak és merevnek bizonyuló Konrád von Soltau prágai rektorsága alatt kitört és a német tanárok munkabeszüntetéséivel bonyolódott 1384. évi éles kollégiumi vita — 1409 előzménye — egyes egyetemi alapítványokban (Károly-kollégiium, Mindenszentek kollégiuma) való egyenlő részvételért ill. az azokban való haszonélvezetért, szabad helyekért folyt a hazaiak és külföldiek között. A prágai egyetem krónikája szerint nagy küzdelem zajlott a cseh akadémiai nemzet és a másik három között a kollégiumok miatt, amelyeket nem a csehek, hanem a külső nemzetek birtokoltak. A harc során tarthatatlanná vált, hogy a Károly-kallégium tagjai maguk válasszák meg az új tagokat. A vitát az 1385. évi kompromisszumos megegyezés (concordia inter natioines) zárta le átmenetileg: 6 külföldi, 5 belföldi mellett egy hely vitás ma56 Kralik: i. m. 90.; Winter: i. m. 112, 113, 121, 154, 178, 230.; Kardos: A pécsi... 134. 57 Hoy er, Siegfried: Die Gründung der Leipziger Universität und Probleme ihrer Frühgeschichte. (Karl^Marx—Universität Leipzig 1409—1959) (I. B. Leipzig, 1959) 15.