Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
A PÉCSI ÉS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 165 radt. A harc 1387-ben megélénkült, 1390-ben a hazaiak javára a megegyezést némileg módosították. A Károly ^kollégiumban a hatalmi egyenlőséget ez alig biztosítotbta. A bölcsészkaréin mégis jelentős eltolódást eredményezett: 1391 és 1408 között a dékánok mintegy 40 %-a volt már cseh 58 . A kollégiumi vita kapcsán a prágai egyetemről többen eltávoztak, mégpedig irányzatuka/t tekintve nománalisták, ami nemcsak a skolasztikus filozófián belüli küzdelem következménye, hanem a nominalizmus társadalmi jellegének ekkori változása, az ész iránt szkeptikussá válása okozta. Mindenesetre színvonalas tudósok távoztak el. A német lovagrend államába, ment a Prágában teológiát tanult Krakikói Máté 59 . A prágai változások összefüggése a közép-európai második egyetemalapítási hullámmal személyileg és ideológiai következményeiben is kimutatható. Heinrich Totting von Oyta 1384 végén elhagyta Prágát és 1385 elejéin Bécsben kezdett előadni. Teológiai írásaiban a mérsékelt zsinati mozgalomhoz kapcsolódott, a filozófiában mérsékelt nominalista. Elvbarátjaként Bécsben szerepel mint professzor, sőt rektor a Prágából előbb eltávozó Heinrich von Langensteiin, aki 1388 körül a Habsburg uralkodónak adott véleményében az egyetem tanulóinak és a világiaknák ellentéteiről emlékezett meg. Konrád von Ebrach is Bécsibe ment Prágából. Az ideológiai orientáció alakulását pedig az jellemzi, hogy míg 1389ben a bécsi egyetem egy statútuma Petrus Hispanus (XXI. János pápa) logikai munkája előadásának bölcsészkari hallgatását tette kötelezővé, addig későbbi statútumok Heytesbury és más oűkhanuista szerzők logikai írásait jelölték meg anyagul 60 . Ebbe a fejlődéskörbe, hasadásba tartozik a bécsii cseh akadémiai nemzet megszűnése. Bécsben eredetileg osztrák, szász, cseh, magyar akadémiai nemzetek működtek. 1384 után a cseh akadémiai nemzetet a magyar nemzetbe olvasztották (tehát a cseheket, morvákat, lengyeleket, más szlávckat is), de ezek száima már megcsappant s a megbővítet t magyar nemzet kétharmada mindig magyarországi volt. Negyedik akadémiai nemzet a rajnai lett. Míg tehát Prága cseh, addig Bécs német jellege kristályoscdott ki. De ebbe a képbe a magyarországiak a pangás idején is beletartoztak. 1385-*ben Albert orvosba ccalaureus, 1388-ban Erdélyi Keresztély bölcsészmagisiteir volt a bécsi magyar akadémiai nemzet prakurátora 61 . Végül ide tartozhatik egyes 58 Vanëcek: i. m. 60, 64,; Maleczynska: i. m. 149,; Winter: i. m. 113—114, 144, 154. 30 Novotny: i. m. 84.; Winter: i. m. 74, 125, 161. 00 Winter i. m. 113, ХШ, 154—455.; Grundmann: i. m. 29.; Copleston, Frederick С: Medieval Philosophy (Londoni, 1952) 136—137. ül Chaloupecky: i. m. 78.; Barta: Középkorvégi... i. m. 111.; Aschbach, Joseph: Geschichte der Wiener Universität im ersten Jahrhunderte ihres Bestehens (Wien,, 1865) 595.; Winter: i. m. 155. fiatalabb egyetemet végzettek Prágából Bécsibe távozása is. Az a Benediictus Umgarus, Benedictus de Ungaria, aki 1384-ben a prágai bölcsészkaron tanult és 1387-ben magister lett, talán azonos az 1388-ban Bécsben bölcsész exaiminátorként szereplő Benedictus de Umgiaria-val, aki 1390/91ben asztrológiai előadást tartott (Alikabíitius vagy Libeír de judiciis astrorum). Talán ugyanő szerepel a padovai egyetemien tanúként 1401-ben (Benedictus de Ungaria, airitiuni doctor). 62 . A közben kibontakozott második közép-európai egyetemalapítási, ill. újjáalapítási hullám több vonalon mutat fel párhuzamot: 1. országos funkciójú egyetemekről van szó; 2. ezúttal engedélyezték a teológiai karokat, mégpedig Bécsiben 1384-ben III. Albrecht herceg szorgalmazására, továbbá Krakkóban és Óbudán 63 . Ennek az engedélyezési hajlamnak itáliai párhuzama jól mutatja, hogy IX. Bonifác pápa politikája változást jelentett: Femara, Pavia, Ferme hittudományi karai tanúsítják 64 . 3. Most már valamennyi közép-európai egyetem fővárosok városnegyedeiben feküdt. Bécs 1389-ben nyerte el statútumait, amiben Konrád von Ebrach magister is tevékenykedett 65 . Óbudán 1389-ben alakult egyetem Zsigmond király kezdeményezésére, IX. Bonifác pápa megerősítésével. Ez sem lehetett teljes (nógykarú) egyetem, főleg bölcsészeti profilú volt, bár a teológiáira is gondolhattak az alapításnál 66 . 1395-ből van adatunk arra, hogy az egyetemi kancellár az óbudai prépost volt, ugyanis ez évben engedte meg Bonifác pápa Lukács prépostnak, hogy mindkét tisztséget viselhesse. Az egyetem ebben a f orma j álban is a bécsi egyetem magyar hallgatólétszámát csökkentette, de válságba jutott már 1400 táján 67 . 1410-ben azután Zsigmond király XXIII. János pápához (mai felfogás szerint ellenpápához) fordult, hogy a minden tekintetben alkalmas he63 Jirecek: i. m. 101. s. toöv. ; Fraknói, Vilmos: Nyomozások egy középkori magyar tudós élet-viszontagságainak földerítésére. (Századok, 1894.) 387— 388.; Aschbach: i. m. 135.; Heilig, Konrad: Zur Geschichte der ältesten ungarischen Universitäten und des Magisters Benedikt von Makra (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. I. Bp., 1931) 47. — Ez a bölcsész nem azonosítható a jogász Makrai Benedekkel. 63 Schimmer: i. m. 40.; Tschischka: i. m. 149.; KraUk: i. m. 91.; Morawski: i. m. I. 67., Lepszy: i. m. 15.; Gieysztor— Herbst—Lesnodorski: i. m. 43.; Winter: i. m. 113, 122. 04 Morawski: i. m. I. 67. 65 Winter: i. m. 155. 06 Grundmann: i. rn. 10.; Fraknói: Nyomozások... (1892) 193.; Békefi: i. m. 351.; Kardos: The Wandering ... 344.; Kardos: A magyarországi ... 81.; F. Mihály—Lócsy—Holl: i. m. 22.; Bónis, György: Repertóriuma und Bibliographie für die ungarischen Universitäten bis 1500 (Mediolani, 1966) 3—4. 07 Zsigmondkori Oklevéíltár I. 4102. sz. ; F. Mihály— Lócsy— Holl: i. m. 22.; Kardos: The Wandering... 344.; Bonis: Repertórium ... 3—4.
