Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban

A PÉCSI ÉS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK lbo szarok. Stanislaw ze Skalfomierza egyik beszédében (Erant appropinquantes) fellépett a zsidók gonosz üldözése ellen. Szerinte illőbb, hogy a keresztények semmi jogtalanságot ne kövessenek el a zsidókkal szemben. Ha semmi feddésre méltót nem lehet találni a keresztényekben, az vonz begjoibbain a keresztény hithez, Pawel Wlcdkowic z Brudzeniia (Paulus Wiladimiri de Brudzewo) a komstainzi zsinathoz nyújtott be értekezést Die potestate papae et imperatoris respedbu iníiidelium címmel, amelyben az állami szuverenitást védelmezte az univerzális császársággal széniben, beleértve a, pogányok politikai függetlenségének jogát a pápa és császár hatalmával szemben. Pawel Wodkowiie szerint a pogányok országának térítő célú megtámadása is tilos''

4

. A pécsi egyetem ideológiai szerepéről ismert néhány mozzanat jelzi, hogy ez az intézmény ugyanabban az irányban indult meg, amelyet szerencsésebb egyetemek professzorai nagyobb távolságban járhattak be. Galvano Bethini da Bologna híres padovai kánon jogász professzor működése a pécsi egyetemen jelzi, hogy szakmailag itt is első vonalbeli szintre törekedtek. Galvano 1371 ősszel lett pécsi jogtanár, talán ott írta egy művét, 1372-ben Vilmos püspök 300 már_ ka ezüst fizetésen kívül még más jövedelmeket is nyújtott neki, mégis 1374 augusztus 3-án már nuint volt pécsi egyetemi jogászprofesszorról emlékeztek meg róla

45

. Az egyetlen biztosan ismert oktató rövid működése maga még nem lenne elgondolkoztató, de része egy sor más jelnek. Az első hullámban alapított említett egyetemek (és Erfurt) tanszéki és épületkiépítése elakladt, stagnálásuk párhuzamos, élettartalmuk rövid. A már 1362/67 években főiskolával rendelkező Erfurt városi hatóságai 1379-ben elnyerték VII. Kelemen ellenpápa alapítóbulláját, de az egyetemi oktatás nem indult meg

46

. Krakkó háromkarú egyeteméről azonban tudjuk, hogy ott több jogi, egy orvostudományi, egy bölcsészeti tanszéket megszerveztek és néhány bölcsészeti baccalaureátust is megadtak (a Prágából ismert Luecai Teodonich 1368 előtt, Osterhusen Miklós 1370 előtt, Elblegi János 1373 előtt és Gliwicei Miklós Kázmér 'király idején). Ismerjük Albert krakkói tanuló nevét 13694)01. Kázmér halála (1370) megakadályozta az oktató személyzet további kibontakozását. A krakkói egyetem lehanyatlott, szin44 Vetulani: j. m. 45—46.; Morawski: i. m. I. 68.; Kozlowska—Budkowa: i. m. 43, 88.; Codex diplomaticus Universitatis situdii generalis Cracoviensis. I. (Krakow, il870) 22. tsz.; Lepszy: i. m. 17—48.; Gieysztor—

Herbst—Lesnodorski: i. m. 43, 47. 45 Áldásy: i. ím. 56.; Morawski: i. an. I. 56.; Csizmadia, Afndor: Galvano di Bologna pécsi működése és a középkori magyar jogi oktatás egyes kérdései (Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéiből.) 11Я—113,' 117—149.; Kovács: i. m. 42. 46 Vetulani; |. m. 21—22.; Winter: i. m. 74, 161. te álomba merült, bár tejesen nem szüntette meg tevékenységét. Magyar Lajos királynak a krakkói egyetem sorsa közömbös lehetett

47

. Tegyük hozzá, nem véletlen, hogy a krakkói egyetemet nem Kázmér-egyetemnek nevezik, míg a folytonosan fennállt prágai megőrizte alapítója nevét. A bécsi egyetem is igen keveset fejlődött, csak szegényes maradványai éltek

48

. Pécs sem kivétel, bár egy ideig kétségkívül működött, képzést nyújtott. Erre fényt vet, hogy 1379-ben a prágai egyetem bölcsészkarán fogadták be Lurcz Hermann magistert a pécsi egyetemről (de studio Quinclesieinsii). Ezt fokozaltszerző pécsi hallgatónak volt szokás tartani, de ott oktató s eltávozó tanárnak is lehet értelmezni Frantisek Kavlka új interpretációja alapján. 1385-ben Piráígábafn a pécsi borostyánkoszorús Wydera-i Pétert vették fel. Ez kétségtelenül Pécsett tanult

49

. A két, már régebben is ismert adatot párhuzamba állíthatjuk az első krakkói nevek prágai felbukkanásával. Ezek a párhuzamok is sejtetik a pécsi egyetem működésének elhalását. A magam részéről helyeselni tudom Bairta István, Molnár Erik, Mályusz Elemér, Mezey László, Kazimierz Morawski megfogalmazását, akik rövid életű, Pécsett rövid ideiig működő, a XV. századot meg nem látó egyetemről írtak

50

. A prágai egyetem így domináló maradt, vonzóköire az új egyetemfenntartó országokra is kiterjedt. A prágai jogi karon 1372 óta, a prágai bölcsészkaron pedig éppenséggel 1367 óta isimerjük magyar vagy más magyarországi hallgatók nevét. A vonzóerőre, sőt esetleg valamely más középeurópai egyletem létbizonytalanságára vall egy 1374. évi adat, amely szerint a prágai bölcsészkarra Budai Jánost mint valamely más egyetem (alterius universitatis) baccalaureusát vették fel

51

. Ennek okai eléggé összetettek: ide tartozik teológiai karának közép-európai egyedülállósága, ami nagy vonzóerőt gyakorolt. így a pécsi István kanonok 1375-ben a prágai egyetemre iratkozott be. A lengyel tanulni vágy ók Nagy Kázmér halála után ismét Prágába jártak. A lengyelországi vezető tudósok csoportja a prágai egyetem körül tömörült. Itt nyerte képzését a megújuló krakkói egyetemen az 1400/1403 47 Dabrowski: i. m. 20.; Skubala—Tokarski: i. m. 14, 16, 23.; Morawski: i. m. 55—56.; Lepszy: i. m. 13, 15.; Winter: i. m. 102, 162. 48 Kralik: i. m. 90.; Winter: i. m. 113, 121—122. • 49 Jirecek: i. m.; Barta, István: Középkorvégi szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek (Regnum, 1937) 109.; Kavka: i. m. 87—88. — Wydera-i fokozata ^baocalíaniuis Qüiinqueecclesíiarum«. 50 Barta: Középkorvégi.. .109.; Molnár: i. m. 297.; Mályusz: A mezővárosi... 161.; Mezey: i. m. 54.; Codices latini media aevi Bibliotihecae Universitatis Budapeistinensis (.. . írecensuit Ladislaus Mezey. Bp., 1961) 249.; Morawski: i. m. I. 56. sl Jirecek: i. m.