Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
158 SZÉKELY GYÖRGY egyetemiét 1365-ben alapította a Habsburg IV. Rudolf osztrák herceg, IV. Károly császár veje, alki veiraengett a birodalom urával 20 . Ezeket követte Pécs 13674>еп, miint Anjou Lajos alapítása, akiire az: egyetemi tanárok javadalmazása is hárult 21 . A három egyetem jellegbeli összefüggése két pontban foglalható össze. 1. Az uralkodói alapító irat elsődlegessége. Kázmér király pl. május 12-én adtai ki Ossowai Jakab nótárius által szerkesztett alapítólevélét, amelyben miniden lehetséges kart létrehozott, az egyetemet megadoniányozta és kiváltságoltá, az oktatók és hallgatók jogait-Jkötelességeit meghatározta, míg V. Orbán pápa a Ikirályhoz csak az év szeptemberében fordult megerősítő levelével. A királyi alapítólevél és a pápai megerősítés tartalmi eltérését többféle rnóidon imterpiretáHták. Zofia iSkubata és Zbigniew Takairski szerint a lengyel király az alapítólevél tárt-almáit nem egyeztette a pápával és császárral, Kaziniierz Lepszy pedig a végleges pápai válasz be nem varasáról írt, mint iaz állami szuverenitást hangsúlyozó aktusról. Adam Vetulani szerint viszont a lengyel király és az osztrák herceg időben korábbi okiratai éppen pápali íkövetelésre születtek, hoígy a kúria előzetesen meglisimeirje azokat. V. Orbán Lajos király kezdeményező kérését erősítette meg 1367 szeptember 1-i oklevelével 22 . 2. Teológiai karok állításának pápai tilalmazása, aminek következtében kezdetiben Krakkónak, Bécsnek sem volt teológiai kara, amint nem volt létrehozható Pécsett seim. Ez eltérés a párizsi és prágai egyeteni teljes szervezetétől és talán a prágai egyetem mögött álló császári befolyást nem jogtalan ott látni a pápai törlés hátterében. Az ugyanis, hogy eretnek tanoktól éppen a szóbanforgó három ország egyetemén tartott volna V. Orbán, vagy hogy új egyetemeknek nem akartaik volna teológiai kart adni, vagy hogy koldulórendi teológia lévén nem állapíthattak volna hittudományi kart, az egyetemtörténet fényénél nem látszik való20 Schimmer, Carl August: Geschichte von Wien (Wien, 1844) 39.; Tschischka, Franz: Geschichte der (Warschau, 1959) 13.; Lepszy: i. m. 9, 12.; Vetulani. Stadt Wien (Stuttgart, 1847) 148.; Kralik: i. im. 84, 86.; Grundmann: i. m. 5, 10, 12.; Dabrowski: i. m. 23.; Kaczmarczyk, Z.: i. m. 156.; Vetulani: i. m. 21.; Conrad: i. m. I. 2,76. 21 Dabrowski: i. in. 23.; Kaczmarczyk, Z.: i. m. 156.; Vetulani: i. im. 21.; Morawski, Casimir: Histoire de Г Université de Cracovie I. (Parisa— Cracovie, 1900) 55—56.; Kardos: A magyarországi... 68.; Áldásy, Antal: Alsáni Bálint bíbornok (Bp. 1903) 54— 55.; Szabó: i. ni. 328.; Grundmann: i. m. 10. 22 Kaczmarczyk, Casimirus: Oatalogus diplomatum perganieneoirum uiniversitatis Jagelloinicae Cracoviensis (Cracoviae; (1953) 5, 7. ez.; Kaczmarczyk, Z. i. m. 7. kép és 155.; Dabrowski: 1. <m. 1. Ikép; Skubala, Zofia—Tokár ski, Zbignew: Poiliniisabe Universitäten 155.; Skubala—Tokarski: i. m. 113—14.; Vetulani: i. A pécsi püspöki könyvtár (Sorsunk, 1941) 240. színűnek 23 . Vetulani professzor fontos összehasonlító eredményei azzal is igazolást nyernek, hogy egyazon pápa, V. Orbán politikája nyilvánult meg az összefüggő tartalmú megerősítésekben, De az állania és egyházi hatáskör szféráit kétségkívül érintette az eltérés (Kázmér a királyi kancellárnak, a pápa a krakkói püspöknek adott vizsgaeiilenőrziési jogot, ill. fokozatadási hatáskört). Végeredményben a krakkói ós а pécsi egyetem felépítésié а jogi profilú bolognai-padovai egyétemtípussal esett egybe, de ez az országos szükségletnek is megifeleit 24 . Bologna korabeli jellegváltozása azonban sajátos ellentmondás ezzel a politikával szemben: ГЗбО/64-ben kapott ugyanis teológiai klart 23 . Tehát a három középeurópai egyetem csonkasága immár nem fogható fel az itáliai klasszikus típus egyszerű követésének. A prágiai egyetem egyes nominalista, tanárainak eretnefcgyanús volta a pápaság szemében ellent is mond az újabb egyetemekkel szembeni fenntartás vélt okainak. Az oldenburgi származású Heinrich Totting von Oyta (1330?—1396) prágai egyetemi magdster ellen Avignonban megiindított eretinekper (1371—73) mutatja, milyen eszközök állottalk a pápaság rendelkezésére. A császár követelése viszont, hogy az eretnekség vádját minél előbb vonják vissza Avignonban, jelzi, hogy milyen lehetőségeik voltak a világi uralkodóknak. Végeredményben Heinrich Totting némi visszavonulás árán annyira makulátlan maradt, hogy 1377-ben a mérsékelt nominalisták befolyására a Sorbonne^ra hívták, amit el is fogadott. Ugyanabban az évben Prágában Konrád von Soltaut, Heinrich Totting bizalmas tanítványát vonták eretnökeljárás alá. A vád alól ő is kibújt 26 . A XIV. század közepének említett egyetemei —- Bécset is beleértve — fővárosok városnegyededben álltak. Prágában az, óvárosban alakult a Collegium Carolinurn 1366-bam mint királyi alapítvány 12 érdemes, főleg külföldi professzor, köztük 2 teológiád tanár gondtalan létalapjának biztosítására 27 . Főváros volt Krakkó, ahol a ko23 Aldásy: i. m. 53.; Schimmer: i. m. 39.; Tschischka: 1. m. 148.; Kralik: i. m. 86.; Grundmann: i. m. 27.; Dabrowsky: i. m. 16.; Kaczmarczyk, Z.: i. m. 155.; Skubata—Tokarski: i. m. 13—14.; Vetulani: i. m. 21, 34.; Mezey, László: A pécsi egyetemalapítás előzményei (a deákság és a hiteleshely kezdeteihez) (Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből) 54.; Harsányt: i. m. 237.; Pfeiffer: i. m. 53, 101.; Lepszy: i. m. 13.; Békefi: i. m. 351.; Winter: i. m. 122.; Kovács: i. ni. 41. 24 Vetulani: i. m. 21, 23.; Kaczmarczyk, Z.: i. m. 154—155.; Skubala—Tokarski: i. m. 14.; Mezey: i. m. 54, 84.; Lepszy: i. m. 13—14.; Gieysztor~H erbst— Lesnodorski: i. m. 43. 25 Grundmann: i. m. 27. 26 Winter: i. ni. 74—78, 97—98, 102, 112, 121—124. 128, 154, 175, 230.; Novotny: i. m. 83,
