Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
A PÉCSI ËS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 159 rabbi felfogás szerint az új Kazimiierz városban — ma Krakkó városnegyede — Nagy Kázmér egyetemi épületekéit kezdett emeltetni, bár csak az tény, bogy 1369-ben a lengyel király Krakkó és Kazimierz tanácsosadhoz fordult az egyetemi hallgatóik ügyéiben 28 . 'Ezektől az egyetemi központoktól eltér Pécs, amennyiben a már Lajos király alatt országiközpont Buda mellőzésével egy vidéki püspöki város lett az egyetem székhelyévé. A városi hatóságok szerepe a fejlettebb helyeken az egyetemalapítás körül határozottan kimutatható. A krakkói városi tanács még 1364. május 12-éin okiratot állított ki, amely szerint megtartja a Kázmér alapította egyetem szabályzatát és immunitásait. Az ausztriai egyetemalapításnál ugyancsak találkozunk a városi hatóiság ünnepélyes okiratával 29 . A városi hatóság aligha játszott ilyen alktív szerepet Pécsett az egyetemalapítás teendői körül. üVEi magyarázza mégis, hogy rá esett a választás? A vegyes lakosságú Délvidék kiemelkedő fejlettségű volt, pl. a szőlőművelésben (akár Pécsire, akár Újlakra gondolunk) 30 . Politikailag különösen fontossá tette ezt a vidéket fekvése, közeli pont lévén a balkáni Anjou-expanzió ideológiai, politikai ós katonai műveleteihez. Pécset társadalmi fejlettsége, gazdasági jelentősége tette a Délvidéken belül alkalmassá a király és. a pápa szemében arra a kísérletre', hogy egyetemi várossá emeljék 31 . Kiválasztására azért is soir került, mert az adott pillanatban az állaimfcainoellár Pécs püspöke volt. A belváros máig kialakult helyirajzánalk solk fontos eleme: úthálózata, vásártérből lett főtere, egyes épületei (pl. Káptalan utca 2. préposti ház), kútjai (pl. az 1324-ben említett Aranyos kút) már az egyetemalapítás ©lőtt mutatják a város élénk fejlődési ütemét 32 . A városalakulás fonitos fogódzópontjait nyújtják az egyházi szervezet, a plébániák és szerzetházak adatai. A pápai tizedia jstromok (1332—35) a püspökségeit és monostorokat nagybirtokos egyházaiknak tüntetik fel, a pécsi székeskáptalannak 40 kanonoka volt. A baranyai táj legnagyobb összegét utánuk (367 báni dénárt) Pécs Szt. Bertalan, Mindenszentek és Szt. Benedek plébániája fizette. Lokalizálni nem lehet Péter harianigozói pap plébániájának 27 Kaczmarczyk, Z.: i. m. 154.; Winter: í. m. 74, 113. ' 28 Sukbala—Tokarski: i. cm. 154.; Dabrowski: i. m. 20. 29 Kaczmarczyk, C: i. m. 6. sz.; Dabrowski: i. m. 31.; Kralik: i. ím. 64.; Vetulani: i. m. 30. 30 Szabó: i. m. 330.; Fejér G.: Codex [diplomaticus Hungáriáié ecclesiiastiouis et civilis XI. (Buda) 74. sz. 31 Kardos: A míagyarországi... 66.; Litványi: i. m. 240.; Szabó: i. m. 328. 32 Györffy, György: Az Arpáíd-kori Magyarország történeti földrajza. A—Cs. (Bp. 1963) 360—362.; Dercsényi, Dezső—Pogány, Frigyes: Pécs (Bp. 1956) 37, 179, 181. helyét. Tény azonban, hogy Pécsnek négy plébániája volt. A Szt. Betnbaian-temploim a főtéren állott. Ennek az egyháznak falmairadványaira építették a török dzsámit. E mellett volt a vásártér. A ma is álló Mindenszentek-plébániateniplom hitelesein 1332-ben bukkan fel, a falakon kívül. A Szt. Benedök-pélbániaegyház a fallal övezett városban volt. Kolostort és templomot tartottak fenn Pécsett a bencések. A domonkosrendi, 1238 körül alakult kolostor nagyságát mutatja, hogy száz nemes befogadására volt alkalmas. Talán a dominikánus összeköttetések révén jutott el már 1308-ban a Desoriptio Europae Orientális francia domonkosrendi írójához Budára az a hír, hogy Pécs a tíz legnagyobb magyarországi város között volt. Az 1301-ben létrejött feremcrendi kolostor a délmagyarországi ferences őrségnek volt székhelye (1316). A pécsi egyetem időszakában telepeditek meg a karmeliták (1372) 33 . A városfal kialakítása nemcsak a város fejlettségét, de egyházi intézményeinek súlyát is érzékelteti. A belső vár (püspökvár) a püspöki palotát, székesegyházat ós a Szt. János j társaskáptalant védelmezte. A külső vár, tehát a városfal az egyházi intézmények egész sorát vette körül (kanonok! házak és kertjeik, ferences, bencés, dominikánus kolostorok ós mezőgazdasági telkeik). A városfalak persze a polgári fejlődésnek is menedéket nyújtottak, amiít tanúsítanak a máig fennmaradt részletek, sőt csaknem összefüggő vonulat az Esze Tamás-, Káptalan-, Kulich Gyula-, Citrom-, Eötvös-, Ibarruri Dolores-, Lioeum-, Nagy Flórián-, Timár-utcák és Rákócziút számos pontján 34 . Pécs jogi helyzetét — fejlettségével ellentmondáisiban — meghatározta egyházi uralom alatt állása. Polgárai a püspök vagy a káptalan jobbágyainak minősültek. A pécsi püspökség népeinek 1340 táján készített (1190-те keltezett) szabadságlevele szerint Pécs a püspökség birtoka és birtokközpontja volt. A polgárok püspöki adózás és bíráskodás alá esték. A piacokról kirekesztetitek a királyi pénzváltókat. A lakosság élére az egyház állított ispánt (comes terrestris). De a fejlődés teljesen nem állit meg, hanem az adott keretekben tört utat 35 . Ténylegesen magas városi, társadalmi fejlettséget mutat jogi helyzete ellenére a püspöki város (civitas) Pécs a XIV. században és a XIV— XV. század fordulóján. Erre 33 Györffy: i. m. 263, 266, 361—362.; Dercsényi— Pogány: i. m. 21—23, 34—36, 60, 92, 96—97, 106—107, 141, 221—222, 224.; Gerő, Győző: Pécs törökkori emlékei (Pécs, 1962) 54.; Harsányi: i. m. 80—SÍ.; Karácsonyi, János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. (Bp. 1922) 226. 34 Dercsényi—Pogány: i. m. 31—é&, 35—37, 92, 156, 158, 195, 211, 215, 241-^242.; Gerő: i. m. 15-48. 33 Györffy: i. m. 359—360.; Dercsényi—Pogány: i. m, 22—23, 44,
