Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
A PÉCSI ÉS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 157 va a jogászokról és orvosokról emelhetjük ki, hogy jelentőségűik a. társadalomtan növekedett. A jogászok köziül 1342-faen Bolognáiban avatták doktorrá Magyarországi Andrásit. 1368-ban veszprémi prépost volt János, a. kánonjog baccaiaureusia. 1395 és 1406 között sokszor tűnik fel Ro~ gerius székesfehérvári olvasokamomioik, a káncna római jog doktora 13 . Külföldi orvosok nagy számban tűntek fel. Az olaszországi eredetű András magister, Manci us de Eugubiofia, klerikus és orvostanár (medicinalis seientie Professor) 1330-iban esztergomi kanonok lett. 1332-ben mint Károly Róbert orvosa (phisicus) a pataki plébiániáit kapta ja vadaimul. Perettoldus niagisteír, Károly Róbert seborvosa (cyrodious, ímedious, ciiroieus, cyirogitus) 1330/32-bem szerepel, aílighanem német világi személy. Pozsonyi prépostból emelkedett csanádi püspökké (1333—43 táján működött) Jacobus de Placemtia, aiki Károly Róbert olasz orvosa (physicus) volt. 1343 előtt halt meg Paulus Gallicus johanmita lovag, királyi orvos (fisieus). 1360-ban Heydennious dictus Lippiia miagisítsr in airtibus, approbatus in medicina volt Lajos király orvosa (phisicus), 1367-нЬеп pedig Ladislaus airtis medicine magister volt királyi orvos (physicus). Lajos király orvosaként is működtek Jacopo d' Arqua, Tommiasio da Bologna, Gonversino da Ravenna. 1'392ben István magisiteir seborvos (cyrologus) élt Budán. 1397-ben az umbriai olasz AmeMad Tamás bölcsész- és orvosdoktor, esztergomi kanonok volt Kanizsai János érsek oirvosa, ő volt utóbb az első ismert Ikrafckói orvosprofesszor (1404). A kézikönyv-írói működéséről is neves morva Albicus magister t(Uniöovi Alibik) prágai egyetemi orvosprcifesszor élete végén Budán tartózkodott és a paralizis elleni gyógyászatról munkát írt 1416ban, amelyet Zsigmond királynak ajánlott 14 . Sokkal ismertebb a királyi kancellária hivatali és művelődési fejlődése, a történeti irodalom (fcrö13 Kardos: A magyarországi... 64—65.; Veszprémi regeszták (1301—1387) (összeállította: Kumorovitz, L. Bernát. Bp. 1953) 628. sz.; Békefi, Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig (Bp. 1910) 225. 14 Dedek, L. C: Monumíemta Eeclesiiae Strigoniiensis. III. (Strigonii, 1924) 255, 298, 301, 684. sz.; Anjoukori okmány (szerk. : Nagy, Imre. Bp. 1878-tól) II. 525. sz.; Pray, Georgius: Specimen hierarchiáé Hungaricae. II. (Kassa, 1779) 294.; Englanderné Brüll, Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán a legrégibb időktől a városok egyesítéséig. (Bp. 1930) 23.; Bossányi, Árpád: Regestia Supplieationum II. (Bp. 1918) 378.; Teleki család oklevéltára I. (szierk. Barabás, S.: Bp. 1895) 111. sz,; Kardos: A magyarországi... 61, 64.; Zsíigmondkorii Oklevélltár I. (Bp. 1951) 2719. sz;.; Békefi: i. m. 339.; Kozlowska—Budkowa, Zofia: Odnowienie Jagielltonsfcie Uniwersytetu Krakowisikiego (1390—1414) (iDzieje Univensytetu Jaglielloinisikiego w latatíh 1364—1764. Tom 1. Szierk. Lepszy, Kazimierz. Krakow, 1964) 60—61.; Truhlár, J.: Catalogua codicum manu scrip torum liatiinorum qui in с. ír. bihliotbeca publica a'tque univiensliitatis; Pragensis assieirvantur. I. (Pragae, 1905) 611., vö. I. 233, 579. II. 113. es Chaloupe ску: i. im. 107.; Kovács: i. m. 37. nilka- és életraj ziíiriás), a jogművelés (törvényalkotás és foirniulagyűjteniéiny készítés) kibontakozása, arni mind megfelelő tudományos légkört, jeleintett Magyarország egyetemi életéneik megt ereimtéséhez 15 . A közép-európai egyetemalapítási hullám nem állítható egy sorba Prágával, szemben a megszokott felsorolással. Ilyent nyújtott egykor Békefi Rémig, Mályusz Elemér, Szabó Pál Zoltán, újabban Kovács Endre, akik Prága, Krakkó, Bécs és Pécs egyetemének alapítását egyazon idő szükségességéből, egyetlen kultúrhullámból vezették le. De jeles külföldi szerzőik is így sorolják fel a Prágával induló egyetemalapítási sort: Krakkó, Bécs, Pécs, sőt Óbuda,, Heidelberg, Köln és Erfurt 16 . Prága és a fiatalabb egyetemek eltérését azonban, jelzi, hogy ezek országos, sőt tartományi igényeket voltak hivatva, kielégíteni. Krakkóban és valószínűleg Pécsett sem volt törekvés akadémiai nemzetek kiépítésére. Kérdéses, hogy a.középeuirópai egyetemek mennyiben tekinthetőik a, lengyel, osztrák és magyar uralkodók Prága egyetemével széniben összehangolt tudatos törekvései következményének. Olyan éle az egyetemalapítási sornak mindenesetre lehetett, hogy a prágai egyetem középeuirópai monopóliumát gyengítsék. De aligha jelentette az egyetemalapítási hullám a IV. Károly elleni küzdelmek (1361—64) konkrét fejezetét, mert követte azt. Ráadásul Kázmér lengyei király már 1351-ben gondolt egyetemalapításra 17 . Mindenesetre az új egyetemek már egy-egy ország szellemi fejlődését, kulturális céljait, egyidőben jelentkező érdekeit dokumentálják. Ez a legvilágosabban Lengyelország állami centralizációjának szembetűnő programjában mutatkozik meg: Káziméir az egy fejedelem, egy jog, egy pénz elvét vallotta: az egész királyságra. A politikai követelmények, a törvényalkotás mellett a gazdasági élet élénkülésié is a jogi képzés biztosítását kívánta, hogy hatékony tisztviselő gárdát alkothassanak 18 . Ilyen igényeknek felelt meg Krakkó 1364-ben alapított egyeteme, amely első ebben az egyetemalapítási hulláimban 10 . Bécs 15 Kovács: i. m 37—38, 40, 43. 16 Békefi: i. m. 351.; Mályusz, Elemér: Geschichte des ungarisehen Volkstums von der Landnahme bis zum Ausgang des Mittelalters (Bp. 1940) 110.; Szabó: i. m. 328.; Kovács: i. m. 39.; Kralik, Richard: Geschichte der Stadt Wien und ihrer Kultur (Wien, 1926) 84.; Lepszy: i. m. 7; 14—15.; Gieysztor—Herbst —Lesnodorski: i. >m. 43.; Kaczmarczyk, Zdislaw: Polska czasów Kaziimderza Wielkiego (Krakow, 1964) 153. 17 Kovács: i. m. 39. 18 Kaczmarczyk, Z.: i. m. 187—188. 19 Grundmann: i. m. 10.; Dabrowski, Jan: Czasy Kazimierzia Wielkiego (Dzlieje Uniweirsytetu Jagielloniskiego w latach 1364—4764. Tom I.) 23.; Kaczmarczyk, Z.: ii. im. 156, 188.; Vetulani, Adam: A pécsi egyetem, valamint a krakkói és bécsi testvéregyetemek alapításának körülményei (Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből) 21.