Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Dankó, Imre: A magyarhertelendi női fazekasság

A MAGYARHERTELENDI N01 FAZEKASSÁG DANKÓ IMRE A fazekasság közismerten a legrégebbi mesitérségek egyike Történeté vei, korai eltérjedésének kérdéseivel sokan foglalkoztak. A fazekasság történetével foglalkozó feldolgozások megállapításai köziül számunkra ezúttal az a legfontosabb, hogy a fazekasság az ősidőkben, valamint a ma is élő primitív népeknél női foglalatosság.

1 Birketh—

Smith igen jellemzően a fazekasságot a »női munkák« (Frauenarbeiten) között tárgyalja híres összefoglalásában.

2 Childe hasonlóképpen vélekedett és a régészet eszközeivel, ismeretanyagával és (módszerével időrendileg is meghatározta a fazekasság kialakulását, elterjedésiét, Childe, a régészet több kiváló kutatójára hivatkozva, velük egyetértésben, a fazekasság kialakulását iés elterjedésiét a »neolitkori forradalom« idejére teszi 'ós annak szervets részeként tárgyalja.

3 Childe szarint az új neolit életmódot Európában a bevándorló földműves- és pásiztornépeleinak lalakítottak ki.

4 Ezek a népelemek hozták létre a balkáni Starcew-kultúrát, a mediterrán Cardmm-kultúrát és a különböző dunai kultúrákat, amelyeknek igen fontos jellemzőik fiazekasfcészítmémyeik.

5 Ezeket különböző teohnifcákkal, változatos formákkal, kézizel, máz nélkül, feltehetőleg asszonyok készítették, Lips a fazekasság kialakulását tárgyalva azt mondja, hogy a szövés feltalálása a fonás és kosárfcészítés technikájára vezethető vissza s hogy »ezekből az ősi technikákból egy másik fontos mesterség is. származott, amelyet mint a fonás egy fiatalabb vállfaját, szántén а nők találtak fel: ez a kerámia művészete a fazekak és edények előállítása agyagból.

0 Majd azzal folytatja, hogy »miként a szövőszék, úgy a fazekasság is azoknál a törzseknél jelentkezik először, amelyek eljutottak a 1 Franchet, L.: Céramique primitive. Paris 1911., Rieth, A.: Die Entwicklung der Töpferschreiibe. Leipzig 1939. Vö.: Bodrogi Tibor: Mertierségek születése. Gondolattár 6. Bp. 1961. 70—78. 2 Kaj, Birket—Smith: Geschichte der Kultur. Zürich 1956. 113—126. 3 V. Gordon, Childe: A civilizáció bölcsője. Studium Könyvek 11. Bp. 1959. 44—45. 4 Gordon, Childe: Az európai társadalom őstörténetié. Studium Könyvek 35. Bp. 1962. 40—41. 5 Uo. 56. 0 Julius, Lips: A dolgok eredete. Bp. 1962. 141. földművesség gazdálkodási fókáig. A korábbi gazdálkodási formáik kóborló népeinek sem idejük, sem módjuk nem volt arra, hogy a kerámia művészete kifejlődhessék; és mivel szakadatlanul 'vándoroltak egyik vidékről a másikra, nem is vihettek magukkal törékeny edényeket«.

7 Ugyanez a helyzet a jelen, illetőleg a közelmúlt primitív népeinél is. Haberlandt kis összefoglalójában nemcsak 'ezt hangsúly ózta, hanem azt is, hogy a fazekasság wa primitív népek közt tisztán a nőké«.

s Megállapítását számtalan adatközlés, cikk, terjedelmesebb feldolgozás adattömege, a kutatási eredmények egész sora alapozta meg.

0 Filipovic, a kiváló szerb néprajztudós, a közelmúlltiban jelentette (meg érdekes könyvét a Balkán népeinek női fazekasságáról.

10 A mi szempontunkból alapvetően fontos munkájában leszögezte, hogy a technikai és kulturális fejlődésben lernairadt népek körében mindmáig női tevékenység vagy legalábbis női tevékenység is. a fazekasság.

11 Elmondja, hogy a Balkán félsziget több eldugott, a gazdasági-, társadalmi- és kulturális fejlődésben lemaradt népcsoportjánál ma is nők készítik a különféle agyagedényeket, tartókat s hogy munkájukhoz általában korongot sem használnak.

13 A Balkán-fólszigeiti női fazekasságot, bármenynyire elterjedt és élő is az ott, az ősi kultúráik, a neolitikum refcviziturnánalk 'tartja. 7 Uo. 8 Haberlandt Mihály: Néprajz. Ember és Természet. 6. Bp. év n. 35. 9 Wray, L.: The Malay an Pottery of Perak. Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland 1903., Blackwood В.: The Technology of a Modern Stone-Age People in New-Guinea. Oxford 1950. — Vö.: Dr. Friedrich, Ratzel: Völkerkunde. I. Leipzig 1885. Grundzüge der Völkerkunde. 44. p. és Das Fischer Lexikon 13: Herbert, Tischner: Völkerkunde. Frankfurt am Main, 1959. 86., 133., 186., 196., 309., 317., 326. és 333. p. 10 Milenko, S. Filipovic: Zenska keramika kod balkanskih naroda. Srpska Akademija Nauka. Etnografski Institut Kniga 2. Beograd, 1951. — Vö.: Fersida, Тотгс: О tipovima grancarskog kola i keramike u Srbiji. Glasnak Etnografskog Muzeja. Beograd, 1960. 5—(19. 11 Filipovic id. m. 11—19. 12 Uo. 24—33. :,