Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál

BARANYAI DÉLSZLÁV NÉPSZOKÁSOK 119 aki őket megfelelő útmutatással látta el. A drávaimenti sokac pár részére különálló szobát (kiljer) építettek. A fiatalokat a menyecskék és a csávó dudaszóval kísérték. A szoba közepére egy kis szalmát dobtak, majd a vőlegény a szűrj ét leterítette és ezen aludtak. A többi sokac és bosnyák faluban a fiatalok a kamrákban aludtak; A lefekvésre induló fiataloknak célzó megjegyzéseket tették, dalokat énekeltek és alvás ideje alatt tréfáikat űztek velük. Néhány órás alvás után, hajnal ff elé a, ímenyasszoinyt menyecskének fellöltöatették. A drávamenti sokacoiknál az öltöztetést a nyoszolyók a kiljerlben végezték. A fiattal menyecske egyik hajfonatát a férjinek, a máisilkat a nyoszolyáknak kellett kibontani. A kibontásnál a csávó arra ügyelt, hogy a férj előbb legyen kész vele, ezért egy pálcával a nyoszolyók kezeire állandóan oda-oda csapott, A többi solkac és bosnyák faluban a menyecske öltöztetését mündig jól öltöztetni, és főkötöt felikötni tudó menyecskék végezték. A főkötő felkötése Után a menyecske a násznépet isimét végig csókolta. Ezután a menyecsketánc következett. A két menyecsketánc között csupán csak az volt a különbség, hogy a menyecske a násznépnek készített ajándékot ekkor adta át. Először az anyós, após, a két násznagy és testvérek táncoltak, akik őt pénzzel, máig a menyecske egy-egy inggel 12. kép. Lakodalmi »-termőág« (grana) — Mohács. ajiándókozta okét. A rokonság és a násznép többi tagjának ajándékul ujjakat, egy-egy díszkendőt készített, akit őt ugyancsak pénzzel viszonózták. Mohácson a násznagy pattogatott kukoricával feldíszített termőágat (grana) készített, amelyen a két násznép menyecsketánc alkalmával versengett, hogy »Kié az erdő? (Ci

ja je suma?)«. Az ág minidig az ajándékozóé volt. Ilyenkor a násznép bekiáltott, hogy »Miénk az erdő! (Naéa je suma!)«. A századforduló után a munkaigényesség következtében a menyecske ajándékozása megszűnik, ugyanakkor a fiatal pár ruhadarabokkal és pénzzel való ajándékozásán lett a hangsúly. A násznép ajándékozása szegény leány esetén külön problémát jelentett. Ezt dalban is megénekelték : Prosi Ivo sirotu djevojku, Ivan szegény leányt kéret, >*"< Kardia да stara mila majka, Korholta szegény jó öreg anyja, Ti ne prosi sirotu djevojku, Te a szegény leány kezét ne kérd, U sirote malo dara, A szegénynél kevés az ajándék, А и tebe mnogo roda ima, És néked nagy a rokonságod, On ne slusa svoju staru majku, ö nem hallgatott jó öreg anyjára, Vec on prosi sirotu djevojku, Hanem a szegény leány kezét megkérte, Kad je stala stara razlagati, Amikor a jó öreg az ajándékot nézegette, Svakom svilenu maramu, Mindenkinek selyem kendőt, Djuvegiji zelenu dolamu, A vőlegénynek zöld dolmányt, Djeverima konje ne jasene, A vőfélynek zaíblátllan lovakat, Svekrvici oplecak od zlata, 'у-щAz anyósnak inget aranyból, Zauvici tunju od sto Ijeta, Sógornőjének birset száz éveset, Od sto Ijeta od cetir cveta, Száz éveset négy leveleset, Pitali ju kiceni svatovi, f De kérdezte az ékes násznép, Ko je tebi takog dara steko, *« :<j Néked ilyen ajándékot ki készített, Imam brajana и carevoj vojski, Van testvérem a császár seregében, On mi dao ta dva konja vrana, Ezt a két fekete lovat ő adta nékem, Imam tetű materinu seku, Van nagynéniim, anyám húga, Ona mi je slozïla dara.

22 ö rakta össze az ajándékomat. A mohácsi sokacoiknál a menyasszony tánc vacsora, a bosnyákoknál reggeli után volt. A bosnyákok hajinál felié a lakodalmi kosárban hozott ételt (cas) ették. Ilyet minden meghívott 22 Tordinac: I. m.