Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál
118 SAROSÄCZ GYÖRGY Ha a menyasszonyt lovaskocsin hozták, akkor a kocsi a ház 'bejáratánál megállt. Az após a leszállásihoz egy iszékiet hozott. Miután a miemyaszszony a kocsiról leszállt, első teenidője az volt, hogy az egyik hámistrángot gyorsan kikapcsolta és azt a ló hátára dobta. Ezt azért tették vele, hogy mindenben ügyes legyen,. Mielőtt a "menyasszonyt a szobába bevezették, hóna alá egy-egy kenyeret, két kezébe egy-egy fookályt bort adtak, majd az anyós elindulásától a szoba asztaláig a lábai alá vásznat terített, amelyen a menyasszony végig mienlt. Mohácson az anyós a vászonra búzát lés pénzt szórt, amit a. menyasszonynak fel kellett szedinie. A bejárat küszöbléhez érve így köszönt: Faljen budi Isus i Marija, evo ja г sva sreca! (Dicsértessék a Jézus és Mária, íme itt vágyóik és velem minden szerencse!). Köszönés után az anyóst és az apóst megcsókolta. Az anyós az érkező menyét pedig szenteltvízzel megszórta, A bosnyák falvakban a vőlegény a kezét felemelte, majd a menyasszony a küszöböt alatta átbújva lépte át. Mohácsom a menyasszony a felemelt kéz alatt egyet megfordult. A küszöbnél egy teknőt rúgattak fel vele, hogy olyan könnyen szüljön, mint amilyen könnyen a víz kiborul. Ezután a padlásfeljáróhoz vezették. Ahány lépcsőfokot fel tudott lépni, azt jelentette, hogy annyi évig nem lesz gyermeke, majd a tűzhelyen főtt ételt kavartattak vele, hogy gazdaasszony legyen. (A szolbába érve a kenyereket és a két bokályt az asztal négy sarkára, keresztirányba letette és a szoba négy sarkát jól megnézte, hogy az új otthonában minden kívánsága teljesüljön. Az asztalnál az ifjú pár -mellett, egy ilk oldalán a násznagy és a násznagyaié, másik oldalán az öregnásznagy, mellettük a nyoszolyó és a vőlegény ült. Amiint a menyasszony leült, /(rokon) fiúgyereket (3 éves korig) ültettek az ölébe, hogy fia szülessék 21 . A menyasszony a Ms roikotngyerek számára előre ajándékot készített: hímzett (vagy szőttes díszű) tarisznyácslkát (torЫса), melybe almát, diót, aszalékot és (fém)pénzt tett. Az asztalnál ülő menyasszony a vőlegény házában a legényeket és a lányokat díszkendőben hozott gyűrűs pogácsával (prstenska pogaca) és almával ajándékozta meg, hogy azok' minél előbb férjhez menjenek, illetve házasodjanak össze. A pogácsa tojással gyúrt kukoricalisztből készült, A vőlegény házába érve az ajándékot a násznagy elé tette, aki a lányokkal és a legényekkel egy üveg borral és pohárral külön szobába ment. Az ajándékot a szobába a menyasszony a kötényében vitte. A legények és a lányok a pogácsából egy-egy darabkát, az almából egy szeletkét ettek, a borból egy-egy pohárral ittak. 21 E kis gyermekieket egyes falvaikban koljence, másutt nakoljenöe-nék hívták. Amikor a menyasszonyt a házába bevezették, az általa hozott kalácsot és bort a nézők között szétosztották, hogy az új menyecske fösvény ne legyen. A piacozó asszonyok a kapott kalácsból egy-egy darabkát félre tettek,, mert azt tartották, hogy az szerencsét hoz. Az esti órákban a vőlegény a nézők között ugyancsak kalácsot és bort osztott szét, A drávamenti sokcoknál a násznagy a menyasszonnyal együtt főtt sonkát hozott, amit a násznagy érkezés után a násznép között osztott szét. Az asztaltól felkelve a bosnyák falvakiban a menyasszony kezébe égő gyertyát adták, amit a násznép igyekezett elfújni. A vőfély az elfújó kezére pálcájával rácsapott, miközben az égő gyertyát a menyasszony magasra felemelte. Amennyiben azt elfújták, a vőfélynek újra és újra kellett gyújtani. E játék után a mienyaszszony végig 'csókolta a násznépet, akik őt pénzzel megajándékozták, majd vacsorához ülteik. Vacsorára baromfiilevest, főtt és sült húst, töltöttkáposztát, túrós, mákos rétest, diós és mákoskalácsot ettek. A mohácsi sokacoknál délután a násznép lovasfcocsiin, néha 10—15 kocsi, a menyasszoíny ládájáért, ágyáért és a násznépnek szánt ajándékáért ment. Az ifjú pár odahaza maradt. A befogott lovakra ugyancsak díszkendőket kötöttek A ládát hozva a következőket énekelték: Saren krevet, soko âevojko, Gifra ágy, sólyom, leány, Saren krevet ko sareno jajé, Cifra az ágy, mint a hímes tojás, Smijem reci, ko ce na njeg léci, Ki írnerem mondani, ki fog rajt aludni, Golub Ivo i golubice Anka. Jani galamb és Anna galamb. Valamennyi délszláv faluban egyes személyek maskarának, a férfiak nőnek, a nők férfinak öltözve a. násznépet szórakoztatták. A mohácsi sokacoknál menyasszony násznépe vacsora után és -másnap reggel maskarának felöltözve a vőlegény házánál tett látogatásit. A drávaimienti sokacoknál hajnalban söprüt hoztak és az új menyecskét arra kérték, hogy a szobát söpörje fel, majd (kezébe tű% 0 cérnát és mákot adták, hogy azt felfűzze. Ezt követően a lakodalmat eltemették. A násznép egyik tagja papnak öltÖKve kezében kufcoricaszárból készült kereszttel a »meghalni készülő beteget« meggyóntatta, a társai pedig eltemették. E szertartásit a nézőknek fizetni kellett, amely összeg a fiatal páré lett. A bosnyák falvakban az igazi menyasszony helyett egy legényt öltöztettek. Éjfél után a menyasszony fejéről a díszeket leszedték és az ifjú párt elkísérték aludni. A mohácsi isiokac párnak fekhelyet a padláson szalmazsákból és leterített subákból készítettek. A padlás feljáróiig a fiatalokat a násznagy kísérte,
