Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál

BARANYAI DÉLSZLÁV NÉPSZOKÁSOK 115 A lakodalmas menet vezetője a násznagy volt, akinek az utasításait magára nézve 'mindenki kötelezőnek tartotta, ugyanakiboir a násznép tisztelettel vette körül. A lakodalmas menet a menyasszony házához a következő sorrendben ment: elől a násznagy és a csávó, mögötte a vőlegény és az őt kísérő nycszolyó menyecske, illő tve a lányok. A lakodalmas menet többi tagjainál nem volt meghatározva, hogy ki hol helyezkedik el. A menetet a dudás, illetve a tamburazeneikar zárta le, akik előtt rendszerint duhajkodó legények és fiatal emberek mentek. A zászlóvivő nélkül a meinét nem indulhatott el. A menetben lévő férfiak nagy előszereltettel lövöldöztek. Amennyiben a násznép lovasikocsin ment, a vőlegény ós nyotszíolyója mindig a násznagy kocsiján ült, atmely a menet közepén haladt. Az indulás előtt a vőlegény szakácsnői a menyasizszony szakácsnőinek pálinkát, baromfiiláíbakat és egyéb nyers ételífélekből ajándékot készítettek, amit a csávó móka és szöveg kíséretében adoitt át. A mondanivalóját puhatolózások alapján előre kigondolta, hogy az jó csattanós legyen. A csávónak a lakodalomban 'mindenkit szabad volt a nyelvére vennie, ezért senki nem haragudhatott meg. A csávó a gazdaasszonytól kapott törülközőből magáinak ostort formált. Ezzel a nem táncolókat és a vele tréfát űzőket zavarta. A legény násznépét a menyasszony házánál a falu leányai fcolo-t énekelve várták: Idu li nam svi svatovi II: zdravo veselo ;//.? Jön-e a násznép //: kitörő örömmel ://? Nosu li nam dobra glasa II : о mladozenji ://? Jó ihírt hozmak-e //: a vőlegénytől ://? Zaigrao se konj Zelenko 'Il : pred mladozenjom ://, Zelenko ló táncolt //:a vőlegény előtt://, VijaZo se vile per je II : vis mladozenje ://, Lobogott a tündertoll //:a vőlegény felett://, Daruj kolo mladozenja II : zakonitija till Ajándékozz kolot vőlegény, //: ez hagyomány ://! Ako ih nam ne darujes II : zamjertije ;//.' Ha neim ajándékozol, //: zokon veszik ://! Daruj kolo ките, daruj kolo stari svatel Ajándékozz kolot násznagy, ajándékozz kolot öregnásznagy! Daruj kolo svi svatovi II: zdravo veselo :ll! Ajándékozz koiloit te násznép //: kitörő örömmel ://! Ezt az éneket addig énekelték, amíg a násznép a bocsiról le nem szállt. A kok>-t éneklő lányokat a násznép pénzzel és almával ajándékozta meg, amit az éneklő lányok közié dobáltak. A 'Vőlegény násznépét az ajtó bejáratánál a menyasszony és a násznagya, drávamentii sokacoknál a nyoszolyó lányok és egy-két rokon fo^gadta. A násznépet addig nem engedték be, amíg a kért összeget be nem fizették. Mohácson jelképesen az ajtóba vízhordórudat (obranjica) keresztbe rakták, hogy bejövetelüket megakadályozzák. A bebocsájtósi összegen a násznép alkudozott. Elsőnek mindig a vőlegény násznagya és rokonai menték be. A legnagyobb belépőt ők fizették, a násznagy néha egy ágy árát. A vőlegény nem fizetett foelépőt.A kapott összeg a menyasszonyé lett. A menyasszony minden érkező vendéget az ajtóban köteles volt megcsókolni és rozmaringgal megajándékozni. A Dráva mentén az érkező vendéget előbb a nyoszolyó lány, utána iá menyasszony csókolta. A zászlót a zászlóvivő a, menyasszony udvarába érve a kapuba tűzte ki. A zászló kitűzésére a bosnyák falvaikban a lányoktól a zászlóvivőnek külön engedélyit kellett kennie. A lányok lyenk'or hosszú alkudozásba kezdtek, amelynek elsőisorban térfa volt a célja, s végül egy meghatározott összeg kifizetése után a zászló kitűzését engedélyezték. Amennyiben a kért összeget a zászlóvivő nem. 'volt hajlandó kifizetni és a zászlót mégis kitűzte, a lányoknak azt jogukba állt ellopni. A falusi sokacoknál az esküvőre való indulás előtt volt köteles a kialkudott öisizszeget a lányoknak kifizetni, mert enélkül a násznép nem indulhatott el. A zászlót a templomba bevinni nem volt szabad, ment az egyház azt pogány szokásnak tartotta. A ímenyasszomy házánál a vőlegény násznépe csak ebéd idejééig tartózkodott. Ez idő alatt a menyasszony leány vendégei a vőlegény násznépének a sapkáit, kalapjait összeszedték és azt rozmaringgal feldíszítetlbék. A díszítésiért kért összeget a vendégek kötelesek voltak kifizetni. A kapott pénzt a lányok maguk (között szétosztották. Ebédre húslevest, sült husit, itöltöttlkáposztát, diós és mákos kalácsot kaptak. Ebéd után a két násznép felkerekedett és a jegyeseket esküvőre külön-külön menetben elkísérte. A menyaszszonyhoz csupán ai vőfélye csatlakozott, aki a menyasszonyt kísérte. Az esküvőre induló vőlegénynek és a menyasszonynak nem volt szabad visszafordulnia, meirt akikor a visszafoirdulónak a párja meg fog halni. Mindkét indulásnál a házigazdák arra: ügyeltek, hogy a, kocsikon, illetve a vendégeknél megfelelő számú borosüveg legyen, mert a násznépnek, ha ismerőssel találkoztak, illő volt azokat bonnal megkínálná. A lakodalmi bor általában piros, de néha fehér volt, Minden üveg rozmaringgal volt feldíszítve. A templomihoz (érve a, násznépnek nem volt szabad énekelni, a zene is elhallgatott. A tiiszte*lendő úrnál a násznép érkezését a. násznagyok jelentették be, akik egyben az esketési tanú teendőit is ellátták, Az esketés díját mindig a vőlegény násznagya fizette. A templomból való kilépésikor az ajtónál atz ifjú párnak szorosan egymás mellé állva kellett kijönnie, hogy szét ne válasszák őket. Ugyanakkor kilépéskor a násznép egyes tagjai a telt borosüveget a földhöz,