Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál

114 8. kép. Lakodami zászlló (barjak) — Kásád. 10. kép. Lakodalmi zászló (barjak) — Mohács. ugyancsak díszkendőt kötöttek. A bosnyák zászló piros színű volt. A felső szélét rátétes technikával készült három fehér kereszt díszítette. A zászló mellé kázsmér és szőttes díszkendőket kötötték. A nyél minden etnikai csoportnál azonosan volt díszítve. A lakodalomba a násznép reggeli órákban, külön a vőlegény, és külön a menyasszony házánál gyülekezett. Az érkező vendégeket a násznagy és az öregnásznagy fogadta. Az érkezők »Dicsértessék a Jézus Krisztus öregnásznagy és násznagy-« szavakkal köszöntötték őket, majd mindkettőjükkel kezet fogtak. Az érkező vendégeket pálinkával és kaláccsal kínálták. Miután a nászGYÖRGY 9. kép. Lakodalmi zászló (barjak) — Mohács. 11. kép. Lakodalmi zászló (barjak) — Mohács. nép összegyűlt, megreggeliztek. Reggelire kocsonyát és gulyást (készítették. Reggeli után a násznép felkerekedett és a menyasszony házához mentek. A násznép — amennyiben helyben volt a templom és a meny asszony is helybeli volt — az esküvőire (dudaszó, később zeneszó kíséretében) gyalog ment. A szomszédos falvakba lovaslkocsival mentek. A lovaikat indulás előtt a vőlegény édesanyja szőttes kendőkkel feldíszítette, ezeket minden ló külső oldalán a szakácsnék kötötték a kantárhoz és a szerszámhoz. A menyasszony az esküvőre való indulása előtt ugyancsak díszkendőket kötött a lovakra. A díszkendők a kocsisokéi lettek.