Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál
BARANYAI DÉLSZLÁV NÉPSZOKÁSOK 113 A lakodalmi tisztségekre — násznagyot (кит), — násznagynét (кита), — öregnásznagyot (stari svat), — nyoszolyás menyecskéket, illetve lányt (enda, deverusa, svatica), — vőfélyt (dever), — zászlóvivőt (barjaktar), — lakodalmi hívogatót (cavo) a vőlegény és a menyasszony mindig külön kórt tfel 19 . A lakodalomban legnagyobb tisztséget a násznagy és aninaik felesége, valamint az öregnásznagy 'töltötte Ibe. Násznagynak mindig a keresztszülőket kérték fel, míg öregnásznagyniak annak édesapját, aki a nagyszülőikkel tartott komaságot, ha ilyen nem volt, akikor a rokonság közül idős személyt kerestek. Nyoszolyás menyecskének a vőlegény testvéreinek feleségei közül, rendszerint a legfiatalabb menyecskét, drávamenti scikiaiooiknál testvérek, nagyibácsik, nagy-' nénik, vagy keresztszülők lányait, zászlóvivőnek unokatestvért, vagy a legény jó barátját kérték fel, vőfélynek testvért, vagy unokatestvért. A sütés-főzést iés egyéb előkészületi munkákat a lakodalmas háznál már 4—ö nappal előbb elkezdték. A bort a pincéből idejében hazahozták, hogy azon a szállítás ne érződjön. A sertéseket és a borjút ugyancsak idejében levágták. A lakodalmi fehér kenyeret előző napokon már megsütötték, míg a ikalácsíféleket előtte való napon készítették. Az étkezésihez szükséges asztalokat, padokat, edényeiket, tálakat, fazekaikat, kanalakat, villákat és egyéb eszközöket a meghívott vendégeiktől kölcsön kérték. A soikacoknál ISZCH kiás volt, hogy kanalat, villát és kést minden .meghívott vendég magával vitt. Az előkészületi munkákban a rokonság és a szomszédok segítettek. A fiatalokat esketés előtt a pap a templomban háromszor »meghirdette«. Ugyanakkor a menyasszony és ia vőlegény kötelező hitoktatáson vett részt. Az eljegyzés ideje alatt a menyasszony minden falubelit, akivel találkozott, köteles volt megcsókolni. A lányok a lakodalom előtti estéjén a menyasszony házánál rozmaring díszítésére és biarátinőjülk búcsúztatására gyűltek össze. A rozmaring szálra színes igyajúifomálból masnikat kötöttek. (Díszítés iközben a bosnyákok az alábbi népdalt énekelték: »Plavo je cvice ljubica, Kék virág az ibolya, Brala je Kata djevojka, Katalin leány szedegette, Metala majki na krüo, Az anyja ölébe tette, M ajka je sa кг На na zemlju. Az öléből az anyja a földre tette, Ni cvice ni Kata nije moja. A virág és a Kati nem az enyém. 19 A mohácsi sokacok a noszolyót endja, drávamen/tii isokacok djeverusa, a falusi sokacok és bosnyákok svatica néven nevezik. Lipo je cvice ruzica, Szép virág a rózsa, Brala je Kata djevojka, Katalin leány szedegette, Metala je otcu na krilo, Az apja ölébe tette, Otac s krila na zemlju, Az öléből az apja a földre tette, Ni cvice ni Kata nije moja. A virág ós a Kati nem az enyém. Lipo je cvice ruzica, Szép virág a rózsa, Brala Kata djevojka, Katalin leány szedegette, Metala bratu na krilo, Az öcsé ölébe tette, Brat sa krila na zemlju, Az öléből az öcsé a földre tette, Ni cvice ni Kata nije moja. A virág és a Kati nem az enyém. Plavo je cvice ljubica, Kék virág az ibolya, Brala je Kata djevojka, Katalin leány szedegette, Metala je Stjepi na krilo, Az István ölébe tette, Stipo je s krila и njedra, Az öléből István a kebelébe tette, Cvice i Kata je moja.« 7 " A virág és a Kati az enyém. Zászlója csak a vőlegénynek volt. A zászló a lakodalmas ház és a lakodalmas menet díszítésére szolgált. A zászlót lalkodaloim reggelén a vendégek érkezése előtt a zászlóvivő tűzte ki a kapuiba. A lakodalom alkalmával külön zászlót nem készítettek, haineim a faluban meglévő zászlókból kértek kölcsön, amelyeknek a feldíszítéséről a vőlegény édesanyja gondoskodott. A dirávameinti sokacok lakodalmas zászlói a magyar nemzeti színekben pompáztak, rajtuk rátétes technikával készült díszek: piros mezőbein fehér hold, fehér mezőben piros kereszt. zöld mezőben napiszimbólumoik, alsó szélükön a zászló tulajdonosát jelző kivarrott betűk . A zászló mellé szőttes díszkendőket és csengőt kötöttek. A zászló nyelére sárga dísztököt (narandza), melléje örökzöld ágaikat tűztek. A mohácsi soikacolk zászlója csak színben és díszítésben mutat eltérést. A zászló piros, fehér és piros színű, két szélén zöld, közepén kék szegély, három csücskén gyapjúból készült bojt, rajta rálbétes 'technikával készült piros és fehér színű táncoló emberalakok, állatfigurák, virág, hold, nap és csillag díszítmények. A sokac falvakban kortes zászlót használtaik. A zászló mellé 29 Tordinaç: I. ím.
