Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Néprajztudomány - Bosnyák, Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséiből
MOHÁCSI MESÉK 95 Hát alig várnak egy kicsikét, meg is érkezik a jósember. tEkezd jósúni nekik, mindegyüknek. Hát mikó odakerül a sor a .fizeccségre, ászt mongyar — Maga már fizetett engemet, mikó kilépett a ladikbú. Hunnan tutta ászt a jósember, hogy fingott egyet? Bosnyák Sándor 29—30. A patkányűző ember Valamikó vót egy patkányűző ember. Ennek ojan hatalma vót, parancsút a patkányoknak. Amit az mondott nekik, azok ászt csdnáták. Hát a zén apáim is emient hozzá, a zemberhő és monta neki, hogy gyüjjön ki a tanyára, mer rengeteg a patkány, hajcsa öl ükét. Há íki is gyütt a zember. Asz imonta, hogy: — Egyet se szabad megbántani a patkányok közű, majd nadk fogják látni, hogy hurcúkosznak, de egyhő se nyújanafc hozzá. Egy kis pácát fogott a zember a 'kézibe, minden helységbe bement, rá öt percre tmár a patkány o<k jöttek elő a luikbú, hcszták a fÍjaikat és horták ki. Mivel közié vót a Dunáhó a tanya, mind a partra, borták ki a fljajikat, vót amelyik ötöt ás fordút. Bosnyák Sándor Az én gyermekkoromba történt, az én nagynénémnél. A sógorom panaszkodott egy rokonának, hogy nagyon sok a patkánya. Az megígérte neki, hogy ő elűzi a háztól őket. És a következő éjszaka meg ils jelent, ostorral a kezében és elkezdett csattogtatni és a patkányokat elhajtotta úgy, hogy a patkányok többet nem jöttek vissza. iDe [hogy mit csinált, azt nem árúta el. Szabó Pál 31. A bársonynadrág A régi időbe divat vót a bárson nadrág. A zeggyik legén jött (haza éjcafca a határbú és eccé csak ászt hajjá, hogy valami suttogás van utána. Miné jobban sietett, anná jobban suho^ gott a nadrág, úgyhogy mire ihazaesett, miá fél halott vót a zijeccséktől. Bosnyák Sándor 32. A darázsi legény Darázson éjszakai mulatozásná arrú vót szó, hogy ki milyen bátor. Abba fogattak, hogy a zeggyik legény elmegy a temetőbe és elhozza a zódesamnyának a fcörösztyit. Fogatták is. A legény elment és a körösztöt elhoszta. Bemutatta, hogy itt a ző édesanyja körösztye, ugye, föl vót a neve írva. Há most, magvót a mulatozás, vissza is kő vinni a körösztöt. Abba a zidőbe divat vót a széles, bőre gatyának neveszték, viszszament a teimetőbe, hogy leszúrja a körösztöt. Ahogyan lelbajút, /a gatya ja. szélit is leszúrta. És evvel megijett, hogy a zannya mekfokta a gatyáját, és ott szörnyet 'hat. Reggé hótan taláták meg a temetőbe. Bosnyák Sándor IGAZ TÖRTÉNETEK 33. A finánc és a matróz Még mikó a bécsi hajó járt, a hajósok mindig horták a cigarettát (fő Bécsibe, az exporteigarettét. A hajóállomásná a 'fináncok ott átak a hídná és nem engették kivinni. A zeggyik matróz asz mongya : — Megálljatok, majd ón kitolok velük. Késziccséitek el a szajrót, 'majd én ecsalom, addig ti vigyétek ká a cuccot. Beletett egy zsákba egy pokrócot, a hátára vette. És ahogy ment ki a hidon, a finánc megakarta állítani. Hát ő kiikerűte a fináncot, oszt ekezdett szalanni. A finánc meg utána! A Práterné osztán kirászta a pokróoott a zsákbú, osztán lefekütt rája. Odaért a finánc: — Hát maga mit hozott? — Hát — asz mongya — kiigyüttem ide fekünmi, hosztam pokrócot, legyen mire lefekünnd. És közbe a többiek kipakútálk a szajrét. Bosnyák Sándor 34. Az újoncok körösztölése A hajósokná ojan szokás van, amelyik még nem vót a Zuhatagon, a zuhatagi bejáratná van a papagáj szikla. És ott szokják a hajósokat megkörösztölni. Amejik hajós iegelősző megy le, a többi kollégák má ekészítik a vizet és. mikó odaérnek, bemutassák neki, hogy ez a papgáj szikla, akkó mindig nyakon öntik váratlanul egy Vödör vízzé. Észt nevezik körösztölőniék. Bosnyák Sándor 35. A tanár gyűrűje Romániába, Szerevinbe etünt egy 'tanár. Híjába keresték, fürdés közbe úgy etünt, mintha enyete vóna valami. Há rá egy hétre egy óriása harcsát foktak ki a halászok. Há mikó bőbontyák, egy aranygyűrűt találtak benne. És a tanár felesége megállapította, hogy a férjinek a gyűrűje vót ez, mer benn vót a 'férjinek a két kezdő betűje. Bosnyák Sándor 36. A savanyú káposzta A zeggyik hajós emegy Bécsbe a botba, savanyú káposztát akar venni, de híjába magyarázza a botosnak, hogy savanyú káposztát agygyon, nem értük meg. Mikó má megunnya a zöreg hajós, hogy nem akarnak neki anni sava-