Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Néprajztudomány - Danó, Imre: A termelőszövetkezetek néprajzának kutatása

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK NÉPRAJZA 71 ző sajátság parasztságunk új életére. Ezek közül elsőnek azt a problémakört kell említenünk, amit a parasztság egy része földtől való elidegenedésével jelölhetünk. Ennek következménye az, hogy parasztságunk nagy tömegei elvándorolták a falvakból, hogy foglalkozást változtattak, többségükben az iparban helyezkedtek el. Az átrétegeződésnek ma már tekintélyes irodalma van,

2

'

1 azonban csak kismértékben vettek néprajzi szempontokat figyelembe, pedig az átrétegeződést kizárólag gazdasági, társadalmi okokkal- magyarázni nem lehet. Ennek a folyamatnak nagyon sok szubjektív, az egyén pszichológiájában rejlő magyarázata is van. A társadalmi átrétegeződés vizsgálatánál többek között bizonyos földrajzi vonatkozásokra is figyelemmel kell lennünk. Az átrétegeződés eredményeiként hazánk gazdasági térképe és ennek nyomán számos kimondottan néprajzi érdekű átalakulás — például települési, építkezési stb. — is ment és megy végbe.

2>> Az átrétegeződés általánosan elterjedt társadalmi változást is eredményezett. Létrehozta az úgynevezett »vegyes nyeként hazánk gazdasági térképe megváltozott és ennek nyomán számos kimondottan néprajzi érdekű áalakulás — például települési, építkezési stb. — is ment és megy végbe.

ъ Az átrétegeződés általánosan elterjedt társadalmi változást is eredményezett. Létrehozta az úgynevezett »vegyes életformákat, az ezekben élő családok tömegét.

26 Minthogy a termelőszövetkezetek jelenleg tagjaiknak csak 1/4 részét tudják állandó jelleggel foglalkoztatni, ez természetes folyamat is, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a vegyes családformát a műveltség, az alapiskolázottság hiánya konzerválja a kialakulásában fennmaradásában fontos tényező a lakásviszonyok meg nem felelő volta. Mindezek a jellemző sajátságok csak közvetve néprajzi jellegűek és annyiban azok, amennyiben ténylegesen az életmódbeli változás okozói. De vannak ezeken kívül kimondottan közvetlenül néprajzi érdekű sajátságok is, amiknek megismerésére részben már eddig is történtek kezdeményezések. A termelőszövetkezeti gazdálkodás döntő eszközváltást hozott például mind a termelőszövetkezeten belül, mind kívül a házhoz tartozó gazdálkodásban, mind pedig a háztájiban. Ugyancsak jelentős a különféle állatfajták vál24 Vö: a Zsarnóczai S. id. m. több tanulmányát, helyét. 25 Sárfalvi Béla: A társadalmi átrétegeződés és a mezőgazdasági munkaerőhelyzet területi alakulása. Földrajzi Értesítő XIV. (1965.) 2. 243—254. 20 Márkus István: A vidéki »vegyes életforma« kérdéséhez. Valóság VII. (1964.) 12. 60—65. tása is, hasonlóan, mind a közösben, mind a háztájiban. Új eszközök, állatfajták mellett új növényi kultúrák is megjelentek, ezen a téren is számos váltás történt. Számos merőben új növényféleséget is termesztenek a termelőszövetkezetek, melyek gondozásához, betakarításához sok új eljárás, eszköz, munkamód, szokás, munkaszervezésben sajátosság elterjedése tartozik. Részben ezekkel a kérdésekkel függ össze a szövetkezetek feldolgozó üzemeinek kérdése és vizsgálata is. Majd minden szövetkezetben működik valamilyen feldolgozó üzem, ha más nem, hát daráló, melynek kezelése, működtetése, a benne való foglalkoztatottság, a benne végzett munkáért járó fizettségi, vámolási rendszer mind megannyi új és új életmódbeli mozzanat megérdemli a néprajzkutató figyelmét. A szövetkezetekben számos járulékos üzem is dolgozik: sok helyen találunk kovács, ács, asztalos, kádár, kocsigyártó, szíjgyártó és egyéb műhelyeket. Az ezekkel kapcsolatos kutatási feladatokat a termelőszövetkezetekben dolgozó iparosok problémakörébe sorolhajtuk. Különös érdekesség a termelőszövetkezeti termények nem nagybani értékesítésének kérdése: a szövetkezeti piacolás, vásározás és nem utolsó sorban a tagoknak való önköltséges eladás viszonyainak kutatása. Jelentős kezdeményezések történtek az új építkezések sajátságainak kutatása területén. Elmondhatjuk, hogy ezen a területen haladt leginkább előre a néprajzi gyűjtő- és feldolgozó munka. Számos jelentős tanulmány foglalkozik ezzel a kérdéssel mind az új, szocialista falu viszonylatában, mind pedig a régi falu építkezési változásaival kapcsolatosan.

27 Az építkezés .változásával összefüggő, de a tapasztalat szerint lassúbb ütemű, a lakáskultúra változása. A lakáskultúra változása nagymértékben összefügg a civilizáció, vívmányai elterjedésének fokával és a műveltség színtjével. Ugyanez mondható el a ruházkodás alakulásáról is. A népviselet meghalt. Még azokon a helyeken is kivetkőztek már, ahol szívósan tartotta magát a népviselet 27 Erdei Ferenc: A tanyarendszer kérdései a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban. Akadémiai Értesítő LIX. (1952.), Vargha László: A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban. Ethnographia LXXIII. (1962.) 177—205. — E. N. Sztudeneckaja: A kolhozisták mai lakóháza vizsgálatának eredményei (a Kabard A. Sz Sz. K. anyaga). Kratkie Szoobscsenije XIV. (1952.) 53—62., Kardos László: A szocialista kultúra és életmód kibontakozása falvainkban. Ethnographia a LXIV. (1953.) 366—380., Bakó Ferenc: Adatok a szocializmus faluépítkezéseinek történetéhez (Györgytarló). Uo. 24— 86., Szolnoky Lajos: Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Uo. 104—'147. és Janó Ákos: Hajdúvid. (Egy szocialista falu kialakulása.) Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963,