Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Sinkó András művészetéről

276 ROMVÄRY FERENC 13 csupasznak. Élettel teltségét kiemeli, aláhúzza egy stilisztikai fogással is. A bronzot tükörsimára csiszolja a művész. Így bármely oldalról nézzük a szobrocskát, fény sávok futnak végig a sima formákon és szinte utána rajzolják, kiemelik, hangsúlyozzák azokat. Stílusa nem függ öszsze senki más stílusával,

13 követőkre nem igen talált, csupáin a rokonlelkekben indítihatott el hasonló jellegű folyamatot. Egy másik méltatója megállapította, hogy Simay világtól elvonult, befelé élő ember, aki az állatkertet alighanem többre becsüli akármilyen fényes emberi gyülekezetnél. Emberi és művészi mivoltában egyaránt sok vajúdáson, nehéz küzdelmen esett át.

14 Akár Sinkó jellemzésére is szolgálhatnának ezek a sorok, aki Simay osztályában került szembe tulajdohképpen a mintázással, a szobor alkotásának rejtelmes titkaival. Egy teljes lelki összeomlás katarzisán is át kellett esnie az előrejutás érdekében. Később így vallott erről a válságos korszakáról: minden összeomlott bennem. Nem hittem senkinek semmit. Elvesztettem az önbizalmamat, úgy éreztem, hogy kevesebbet tudok, mint elsőéves koromban. Lelki rokkantnak éreztem magamat, nem tudtam dolgozni, 14 P. E..: Simay Imre. Magyar Iparművészet 1912. 1954. 44. o. 14 P. E.: Simay Imre Magyar Iparművészet 1912. 1—6. o. nem jártam az órákra sem. Egyre csak a Kertbe mentem. Újra kellett kezdenem mindent.

1

* Simay alkotó--módszerének áttételességére való ráismerés volt a Sinkó megtoirpainását (kiváltó indítóok. Módszere szerint Simay először természet után dolgozott, majd síkokra bontotta a formát. Az így egyszerűsített, nagy összefoglaló keretbe szorított formában akarta a természeti látványt újrateremteni. Meggyőződésem szerint nem a nyers valóság részlethű lemásolása, hanem a valóság lényeges részeinek kiválogatása és összefoglalása a fontos.

113 Az állatkerti mintázások és természetmegfigyelések lendítették ki Sinkót erről a holtpontról. Saját tapasztalatára támaszkodva, önállósultan szakadt el mestere segítő gyámkodásától. Az iparművészeti iskola elvégzése után még két évig tartott fenn kapcsolatot az intézménynyel, amennyiben annak internátusában maradhatott, mint mesternövendék, 1922—23-ban is. Továbbra is kijárt a kertbe mintázgatni, de ezen felül már sok gyermekportrét is készített. Ezek a kisebb-nagyobb megbízatások azt jelentették, hogy ha szerény körülmények között élt is, de önálló és független tudott maradni, így a saját maga kiválasztotta művészi úton járthatott. 15 Sinkó András 1961-es visszaemlékezése. Kurucz Kálmán feljegyzése. 16 Sinkó András visszaemlékezése alapján.