Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez
SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 243 68 Magyar Hadtörténelmi emlékeik az Ezredéves Országos Kiállításán. Szerík.: Szendrei János. Bp. 1896. 750. p. — 49115. sz. 69 Uo. 750. p. »Szigetvár 1566-ban...« stb. 90 Uo. 156. p., 475. p. »Szigetvár látképe...« A képet közül uo. 157. p. — Az ábrázolás Antonio Lafrery 1566-bain Sziget ostromáról készített rézkarca. — Vö. Papp László i. m. 230 p., — A rézkarcot közli uo. 299. p. 6 kép. 71 Thury József i. m. = Hadtört. Köziem. 1891. 4 évf. 60—80. p., 208—225. p. 72 Pecsevi Ibrahim Tarikkjábóll. A Szigetvár ellen intézett hadjárat rövid története = Török történetírók 1566—11659.. 3. köt. (Ford. és jegyzetekkel ellátta Karácson Imre) Bp. 1916. MTA. 71—79. p. 73 Katib Mohammed zaim: Az 1566. évi hadjárat = Török történetírók 1521—11566. 2 köt. (Ford. és jegyzetekkel ellátta Thury József) Bp. 1896. MTA. 384—389. p. 74 Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1660—4664., 1664—1666. {Ford. Karácson Imre) 1—2. kőit. Bp. MTA. ä db = Török-^magyarkori történelmi emlékek 2 oszt. írók. 3—4. köt., — A szigeti vár leírása 1. köt. 484—490. p. 75 Hammer, Joseph: Geschichte des osmanischen Reiches, grolssentheiils aus bisher unbenutzten Handschriften, 1—10. köt. Post—Wien. 1834—1836. Hartleben. 10 db. 2 köt. 1520—1623-ig. 76 Barabás Samu i. m. 77 Szigetvár történetének legkiemelkedőbb eseménysorozata az 1566. évi ostrom. E legfontosabb időszák történetének feltárása szempontjából is nélkülözhetetlen az erősség topográfiai kérdéseinek tisztázása. 78 Németh Béla: Szigetvár története. Pécs. 1903. 391. p. 79 Ld. Uo. az egyes fejezetéket a 391. p. után következő számozatlan p. szerint. 80 Németh Béla rekonstrukciós rajzában (Uo. 256-— 257. p. között, alsó kép) felismerhető Dillich Szigetvár ábrázolásának hatására készült, XVII. sz-i issmeretlen mestertől származó rézkarc erős befolyása. KöZli: Papp László i. m. 246. p. 24 kép. 81 Szendrei János: Váraink rendszere és fölszerelése a XVI. és XVII. században = Hadtört. Közlem. 1888. 625. p., — Ld. Papp László i. m. 221. p. 82 Registrum supaer inventario et aliis rebus victualibus, instrumentis bellicis in regia arcé et oppido Zygeth de maibus magnifici domini Francisci de Thah etc. medio egregii domini Thomae Kamar(y)ay viceiudicis curiae ас comissanii regiae maiestatis ad manus egregii domini Wolffrangi Dersfy praefecti etc. asisignatis. Anno 1553. 12. Maji. — OL. U. et С. 50/24. — Közli: Barabás Samu i. m. 2. köt. 301— 309.. p. — Részletesen vizsgálja Németh Béla elméletével kapcsolatban Papp László i. m. 222—226. p. 83 Acta Comissariorum Joannis Zermegh et Francisci Felpéczy ad Zygeth miissorum a 16 July usque 18 Septembris Anni 1554., — OL. E—554. Fol. Lat. 1347. 174—.183. p. — Németh Béla i. m. 131. pp. mem foglalkozik érdemlegesein az 1554. évi várleltárral, figyelimen kívül hagyja kitűnő adatait, s amit felhasznál belőle azt helytelenül fordítja, rosszul éntelimezi. 84 Ld. Németh Béla i. m. 44—45. p., — Vö. uo. »Az átalakított vár« с fejezetet 129—'134. p. 85 Uo. 256—257. p. között, a felső kép. — Közli: Papp László i. m. 223. p. 4 kép. — Ld. ott a belső vár térségét. 86 Németh Béla i. m. 136—137. p. között, jobboldali kép. 87 Uo. 256—257. p. között, a felső kép »Az 1566-fci várositrom tervrajza«. 88 Uo. 43. p. — közli: Papp László i. m. 223. p. 5 kép. 89 A szigeti várleltárak, valamint a várásatás eredményei alapján készítettük az 1966. szept. 7-én megnyílt szigetvári vártörténeti kiállítás rekonstrukciós rajzait. A rajzok közül a kiállítás vezetőjében (Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum kiállításai = JPM füzetei 10. sz.) közöltük a »kirohanás színhelyét«-t, (6. p. 3 kép.) »A középkori vár 1400 körül« с rekonstrukciós rajzot (17. p. 13 kép.) — továbbá »A szigeti vár az 1553. évi várleltár alapján« készített szöveges rekonstrukciós ábrázolást. (20-H2,1. p. 15 kép.) — A szigeti várleltárak részletes ismertetésére reamélhetően rövidesen sor kerülhet, s eonek során Németh Béla munkájával is részletesen foglalkozni szándékozunk. 90 Ld. Németh Béla i. m. 130—.133. p. 91 Vö. uo. a várra vonatkozó leírásokat. 92 Soós Elemér hagyatékából Sziget várára vonatkozó jegyzetei. OSZK. Kézirattár Fol. Hung. 3105. XX. 192—222. p. 93 Super instrumentis bellicis ingénias: tormentis, pixidibus, barbatis gobis, puKverifous etc. in arce et oppido Zygeth 1551. 22 április inventas et numeratis. — OL. E—554. Fol Lat. 1347. 1—8. 94 Ld. Uo. a várleltár belső logikai rendjét, az egyes leltározóhelyek egymásután következő sorrendjét. 93 Hauptmann Pál és Hal Pál: Szigetvári Kalauz, Szigetvár 1925. 96 Szentirmay Tibor: Szigetvár nagyközség településtörténete. Szigetvár. 1935. 97 Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 98 Uo. — »Szigetvár«, — 367—371. p. 99 Molnár József: Szigetvár török műemlékei == Műemlék sorozat. Bp. 1958. 34. p. 100 Bende Lajos: Sziget ostroma 1566-^ban = Szigetvári Emlékkönyv. 1966. 61—104. p. — Horváth Miklós: Szigetvár védelmének néhány katonai kérdése = Hadtört. Közlem. 1966. XIII. évf. 4. sz. 844— 861. p. — Horváth Miklós kizárólag feltételezésen alapuló gondolatsorból kiindulva olyan messzemenő következtetéseket von le, melyek ha valóban megfelelnének a szigetvári történeti kutatások mai állásának, akkor Szigetvár 1566-i védelmét, csak .mint egyik végvárunk eleve elhibázott, koncepciójában rosszul megtervezett védekezését kellene számontartanunk, amely szükségszerűen élvezetett az erősség és a védők megsemmisüléséhez. Ebben az esetben Szigetvár a végvári küzdelmek egyik jelentéktelen, s eléggé dicstelen fejezetét jelentené, asmely a történeti tudatformálás szempontjából végső soron elhanyagolható. Bende Lajos és Horváth Miklós álláspontja nemcsák aiapkiindulásuk és módszertanilag el nem fogadható következtetéseik miatt ítélendők el, hanem főleg a helytelen irányú történeti tudatformáló hatásuk miatt is. Más megítélés alá esik a tudományos szempontból elfogadható, szélsőséges problémákat is magában foglaló gondolatsor kérdésfelvetése, illetve megválaszolása, szűkebb szakterületen belül, s másként kell megítélnünk a szélesebb körű érdeklődők számára is szólót közvetlen történeti társadalmi tudatformáló hatásuk miatt. 101 Papp László i. m. 222—£26. p.