Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 229 »magyar módra« épített várat emelt, amely nem lehet más, mint a külső vár elődje. A kis lovagvárat nem tudjuk névhez kötni írásos források hiányálban. Arra vonatkozóan sem tudunk választ adni, hogy a nagyobb, a külső vár kiépítését a XV. sz. folyamán mikor kezdték el, s ez a vár mennyiben volt más, mint az általunk már jól ismert XVI. sz.-i erősségrendszer külső vára. Feltételezhető, hogy a külső vár földből és fából készült erődítése a kisebb változtatások ellenére is megőrizte nagyvonásokban eredeti formáját. Arra sem tudunk határozott választ adni, hogy a lovagvár hogyan csatlakozott a külső várihoz, — közvetlenül-e, vagy köztük már a korai időktől fogva kiépítettek egy kisebb várrészt. (5. kép.) Ezeket a kérdéseket ma már nem tudjuk megválaszolni, részben az írásos források hiánya miatt, részben mert a vár területén az elmúlt századok folyamán a nagyarányú földmunkák miatt olyan mérvű földmozgatással kell számolnunk, amely e korábbi időkből való — esetleg még nyomaiban megmaradt — földerősítéseket nyomtalanul eltüntette. Az ásatás során bizonyítást nyert, hogy a későbbiek folyamán e kisméretű lovagvár területének észak-, északnyugat-, nyugat irányban történő megnövekedése folytán az északnyugati szögletben álló kerek torony a várudvar központi térségébe került. A kis méretű téglavár magas keskeny falait csaknem teljesen lebontották, vizesárkát betemették. A Vizesárok betemetésekor dobták az árokfenékre azt a 6 darab, kissé sérült jatalicskát, melyet a kutatás során megtaláltunk. Ezek közül négyben földet szállítottak, kettőben ágyúgolyókat, nehezebb hadiszereket. (15. kép.)

162 Az ásatás tanúsága szerint továbbra is megmaradt a kis vár keleti falszaksza a bejárati kapuval együtt, s a vár belső térsége csaknem háromszorosária növekedett és továbbra is önálló egységet alkotott. E várterületet észak-dél, továbbá kelet-nyugat irányban még egy másik várrész fogta közre, amelynek külső szélét vizes15. A lovagvár betemetett vizesárkában feltárt földszállító taMeska. (Nádor Katalin felvétele. árok védte. A megnagyobbított vizesárökba a vizet északról vezették, s ez dél felé folyva, majd nyugat felé kanyarodva, félig körülvette, keletről és délről a két várrésziből álló erősséget, s a víz nyugaton a mocsaras tóvizébe folyt. Feltehetően a lőfegyverek elterjedésével megváltozott haditechnika követelménye szerint a török támadások egyre nagymérvű hullámainak hírére vált szükségessé Sziget erősségének az átépítése, a többi várakhoz hasonlóan. E munkákat konkrét bizonyíték hiányában nem tudjuk névhez, időhöz kötni, de nincs okunk kételkedni Istvánffy állításában, aki a vár nagyméretű kiépítését Török Bálint nevéhez fűzi. Annak ellenére,, hogy részletes választ nem adhatunk az írásos forrásanyag hiányában a lovagvár (16. kép) megszűnése, valamint az 1550-es években a várinventariumok segítségével felrajzolt erősség folyamatos kialakulására vonatkozóan, azonban a hadászati követelmények figyelembevételével feltételezzük, hogy meni lassú átépítésről volt szó Sziget esetében, hanem gyökeres megváltoztatásáról. A ma16. A XIV. sz. végén épített lovagvár. Rekonstruikoió a várásatás alapján. (A szerző tervei szerint rajzolta Monori Magda.)