Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Dankó, Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájkok

BARANYAI ARATÖSZTRÁJKOK — 1906 201 de a megye területén több helyen is egymást érték az ipari munkások sztrájkjai. így például 1906. májusában az épülő pécsi városházánál ütött ki a sztrájik.

23 Ez hatmar megszűnt, mert a sztrájkolok bérköveteléseit teljesítették,

24 de később, augusztusiban ugyanitt újabb sztrájk keletkezett, mert Schlauch építész nem bocsájtott a munkások rendelkezésére olyan helyiséget, ahol munkaidő alatt ruháikat elhelyezhették volna. Miután ezt a követelést is teljesítették, ez a második sztrájik is hamarosan megszűnt és a munkásdk felvették a munkát.

25 Viszont elég hosszú ideig tartott a pécsi ácsmurikiások sztrájkja. Ez július elején ütött ki.

26 Eleinte tárgyalni se akartak a sztrájkolókkal, hanem szervezetlen ácsokat hozták a munkahelyekre. Több, mint egy hónapig dolgoztak ezek a »sztrájktörők«, amikor némi, a követelésekből alig valamit is teljesítő engedmények után, a sztrájkolok »megtörtek« — ahogy a Pécsi Közlöny írja — és felvették a munkát.

27 Ennek a majdnem eredménytelenül végződött sztrájknak érdékes epizódja volt az, hogy a munkafelvétel után a sztrájktörőket nem engedték el, hanem megtartották, arra való hivatkozással, hogy Pécsett kevés az ács. Az is érdekessége még ennek a sztrájknak, hogy a munkáltatók a katonaság igénybevételével is fény eget őzt ék.

28 Nagy visszhangra talált áprilisban a vasutasok sztrájkja. A vasutasok béremélésért álltak le és a ^Vicinális Mohácsról csak Villányig megy, de onnan nincsen tovább« — írták.

29 Nem sokkal később a mohácsi kőművesek léptek sztrájkba. Ez volt a második mohácsi kőműves sztrájk, miután 1903. május 27-én már a mohácsi kőművessegédek egyszer már beszüntették a munkát Ezúttal is bér javítást követeltek és »sokallták a napi 11 és Уз órai munkaidőt« is.

30 Biztatólag hatott, hogy bizonyos engedményéket sikerült elérniük ezúttal is és a sztrájk viszonylag hamar végetért. De sztrájkba fogtak a komlábányai bányászok is. Július közepén béremelést követelve leálltak.

31 Ennék a rövid, de eredményeket elért sztrájknak különösen nagy hatása volt az aratómunkásokra. Ezt észrevéve teljesítették gyorsan a bányászok követeléseit és szüntették meg a sztrájkot. De tudomást szereztek a parasztok a 23 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 117. (máj. 23.) 24 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 121. (máj. 29.) 25 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 180. (aug. 9.) 26 Pécsi Közlöny XIV. (1906) ISI. (júl. 6.) 27 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 188- (aug. 19.) 28 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 151. (júl. 6.) 29 Sztrájkolnak a vasutasok. Mohács és Vidéke XXIII. (1906) 17. (ápr. 24.) 30 Mohács és vidéke XXIII. (1904.) 25. (jún. 19.). 31 Sztrájk Komlóbányán. Pécsi Közlöny, XIV. (19€6.) 161. (júl. 18.). közei! Barcson kitört építősztrájkról is.

32 És eljutott Baranyába, mint fenyegető rém, a május végén kitört temesvári általános sztrájk híre is. Mint tudott dolog, a temesvári általános sztrájk a kőművesek sztrájkját támogatta és kölcsönös engedményeken alapuló megegyezéssel ért véget.

33 Több más megyebeli sztrájk figyelmenkívül hagyásával csupán a sombereki Rosenthalféle téglagyári sztrájkot említjük még meg. Mégpedig azért, mert az ipari munkásság sztrájkmozgalmainak a mezőgazdasági munkások, cselédek mozgalmaira gyakorolt rendkívül magy hatását mindennél szebben bizonyítja. így vélekedett erről a sztrájkról T. Mérey Klára is, a téglagyáriak sztrájkja indította el somberekén, Oppenheim Simon gazdasági cselédei, béresei — noha esztendőre szegődtek — beszüntették a murikát és Németh Károly szolgabíró békéltetni kiszállt, a sombereki sztrájkolok azt mondták, hogy azért fogtak sztrájkba, mert a Rosenthal-téglagyár munkásaitól tanulták. A gazdaságban dolgozók naponta ott mentek el a gyár mellett és látták az álló gyárat, a sztrájkoló munkásokat.

34 Természetesen nem minden sztrájk végződött sikerrel, erediménnyel. Megfigyelhető, hogy az ilyen, a munkásság vereségével végződött sztrájk igen rossz hatással volt a mezőgazdiasági munkásokra. Az ilyen sztrájkoknak általában viszszatartó hatása volt, megbontotta egységüket, a félénkebbek visszahúzódtak. Ilyen volt a pécsi Hirschfeld-féle sörgyári sztrájk. Mindössze egyetlen napig tartott. Megállapodás nem jött 1ère a munkásak és а munkáltató között. A tárgyalásokat nagyban befolyásolta az a körülmény, hogy Vaszary Gyula rendőrfőkapitány beavatokozott a tárgyalásokba és arra vette rá a munkáltatót, hogy sernimiféle engedményt se adjcn; ellenben minden sztráj'kolót azonnali hatállyal bocsásson el. így is jártak aztán el, a gyár minden munkását elbocsájtották, összesen 36 főt. A sörgyári murikások erős kollektívájára jellemző, hogy közülük senki sem vette fel a munkát, pediig a munkakönyveikéit nem is a munkáltatótól, hanem külön nyilvántartásba vétel után a rendőrkapitányságon vehették csak át.

35 Erire a szíirájkra azután többször hivatkoztak mindkiét oldalon. Az agrárproletárok között kétségtelenül rossz visszhangja volt, többeket megfélemlített. Az aratósztrájkok a mezőgazdasági sztrájkoknak csak egyik fajtája. Kétségkívül a leghatáso32 Pécsi Közlöny, XIV. (1906.) 115. (imáj. 20.). 33 Pécsi Közlöny, XIV. (1906.) 117. (máj. 23.). 34 Sztrájk. Mohács és Vidéke, XXV. (1906.) 26. (júl. 1.). 35 Pécsi Közlöny, XIV. (1906.) 151. (júl. 6.).