Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Dankó, Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájkok

202 DANKÓ IMRE sajbb, mert a beért gabona időben való le nem aratása egyre fokozódó veszteségeikkel jár a birtokosokra, tulajdonosokra nézve. De lényegesek voltak az úgynevezett cselédsztrájkok is, amiket az uradalmak cselédsége időről időre, alkalomszerűen, egy-egy adott munkáival vagy sérelemmel kapcsolatosain folytatott. Nem tagadiható, hogy a cselédsztrájkok és az aratóisztrájkok között szoros összefüggések voltak. Márcsak azért is, mert több helyen nem külön aratómunkásokkal végeztették az aratást, hanem a cselédség teendője volt. De ha nem is ez volt a helyzet, ha külön airaitómuinlkások is dolgoztak, a cselédség is részt vett a munkákban és az aratókkal együtt sztrájkolt, ha rá került a sor. Ha a cselédek nem arattak, hanem kizárólag csak aratómunkások, akkor is szoros volt a kapcsolat közöttük, mert a cselédség tájékoztatta a munkásokat, a munkások pedig példát mutattak számúikra, híreket hoztak, mondtak el nékik, kölcsönösen informálódtak. T. Mérey Klára még egy másik mezőgazdaságii sztrájkfajtiát is megkülönböztet: a cséplősztrájkot. Ez azután munkaszervezetileg is szoros kapcsolatban állt az aratással, illetve az aratósztrájikkal. Ilyenek is fordultak elő Baranyában, de lényegesen kisebb számban, mint az aratósztáijkok. Egyébként, ami mostmár az aratóisztrájkokat magukat illeti, abban a sajátságos helyzetben vagyunk, hogy alig néhányról van biztos tudomásunk. A megye közgyűlési jegyzőkönyvei nem örökítették meg ezeket a közállapotokra rossz fényt vető eseményéket. A megye hivatalos lapjában negyedéveniként közreadott alispáni jelentések sem mondáinak róluk semmit. A jelentésekből kitetszik, hogy szándékosan nem foglalkoztak velük. A főispáni iratokban sincsen róluk említés. Az a néhány, amiről levéltári adatokból van tudomásunk minden bizonnyal véletlenül maradt meg, már annakid éjén is véletlenül jegyződött fel. Pedig, hogy voltak, mégpedig jelentős arató sztrájkok 1906-ban, azt a fennmaradt néhány adaton kívül az a körülmény is igazolja, hogy Darányi Ignác földművelésügyi miniszter pontos jelentések alapján statisztikát kért a megyétől az aratósztrájkokról. Sajnos ennek a jelentésnek nem sikerült a nyomára jutnunk. Könnyen feltehető, hogy feldolgozása után megsemmisítették. A korabeli újságok sem adtak pontos jelentést, hírt az aratóisztrájkokról. Minden bizonnyal központi utasításra nem foglalkoztak a kérdéssel, nehogy azáltal is elmérgesítsék a helyzetet. Amennyire sóikat írtak újságjaink az aratósztrájkoíkról előzetesen, amilyen gondosan előkészítették a közvéleményt a sztrájkok fogadására, s velük szembeni fellépésre, ugyan annyira hallgattak róluk, amikor már folytak, amikor már híréket kellett volna közölniük róluk. Hírlapi adatokból tudunk a Vaskapu pusztai aratósztrájkról. Itt, Grósz Antal üszögi földbirtokos Szava községhez tartozó Vaskapu nevű pusztáján, július 6-án kiütött a sztrájk az aratáson kívüli szerződéses munkáik miatt. A munkások nem akarták elvégezni a szerződésbe foglalt, de az ott •'-?lzettnél jóval nagyobb, terhesebb mellékmu.. iákat, csak külön díjazásért. A munkáltató azonnal jelientette a sztrájkot a járási főiszölgabíróiságoin, ahonnan Búzás László siklósi főszolgabíró ment ki a helyszínre békíteni. A főszolgabíró békéltető tevékenysége eredményes volt, a munkások ós a imunlkáltaó között egyezség jött létre és a munkások július 7-én munkáiba állottak, de biztonság okáért 10 csendőr is kiment a pusztáira és pár napig ottmaradt'

30

. Közvetve van csak tudomásunk — ugyancsak — újságból — Weisz Lajos siklósi nagybirtokos lőcsi birtokán kitört airatósztrájkról. Itt arról írt a Pécsi Közlöny, hogy a kérdéses pusztáról, a tarlóról 22 kereszt gabonát elloptak. Mindjárt hozzá is tette, hogy »nyilván olyanok, akik sztrájkoltak«

37

. Meg kell még említenünk a Pécsi Napló május 15-i hírét, amely szerint Ráctöttösön sztrájk ütött ki. Ez a sztrájk azonban nem aratósztrájk volt, s csak annyiban tartozik az araitósztirájlkok közé, hogy a szitájko>lók pöre egész nyáron át folyt éls nagy hatással volt a környékibe!! aratókra.

38 A Mohács című lap híre szterint Kraon Antal ráctöttösi »sztrájkvezért« 35 társával október 4-én ítélték csak el. A levéltári adatok sem gazdagabbak. Mindenesetre érdekes, hogy az egyik legnagyobb aratósztrájk iratai éppen azzal a Weisz Lajossal kapcsolatosam maradtak fönn, akiről az előzőekben, mint siklósi nagybirtokosról volt szó. A mohácsi főszolgabíró július 10-ón, majd 11-én isimételten táviratilag jelentette a megye alispánjának, hogy Weisz Lajos mohácsi birtokos Mohácsszigeten lévő birtokán aratősztrájk ütött ki. Tekintettel arra, hogy ez a jelentés a legteljesebb adatunk az 1906. évi ariatósztrájkjainkra vonatkozóan és egyébként is sokoldalú felvilágosítással szolgál a korabeli viszonyokról, az aratósztrájkokról, a velük kapcsolatos intézkedésekről, bővebben idézzük. Weisz Lajos július 7-én jelenítette a mohácsi járási főszolgabírónak, hogy Mohácsszigeten lévő 700 hold gabonatermésének learatásrá felfogadott nagyhaiiacskai airiatómunlkások két félnapi munka után kijelentették, hogy a munkát a szerződésben foglalt feltételek mellett nem folytatják. »Folyó évi július hó 8-án rendelkezésem folytán ifj. Eötvös Gusztáv szolgabíró kiment a helyszínre, ahol a munkásokkal a tárgyalást fel36 Pécsi Közlöny, XIV. (1906.) 152. (júl. 7.). 37 Aimi az aratósztrájik után következik. Pécsi Közlöny, XIV. (1906.) 173. (aug. 1.). 38 Pécsi Napló, 1906. máj. 15. Vö.: T. Mérey K. id. m. 131.