Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése
PÉCS KÖZÉPKORI EGYETEMÉRŐL 161 hoz induló pápai követnek adott utasítása 27 , hogy keressen Magyarországon vagy a király egy másik országában alkalmas helyet, ahol egyetemet lelhetne létesíteni. Bármint álljon is ez oklevél megfejtésének titka, bizonyos, hogy e szavakat sem kell szószerint venni, mert hisz 1410-ben már működött a prágai, bécsi, Iheiidelbergi, kölni egyetem a király más országaiban, sőt az óbudai is. Nézetünk szerint ez az utasítás Magyarországra, vonatkozik, de teljes, négy fakulitátos egyeitemet tart szem előtt. Mert ebben a koirban már ezt tartották igazi egyetemnek. Már pedig a pécsi is, sőt, az óbudai is csonka volt ebben az időben. h) A konstanzi zsinat. 1417. A pécsi egyetem korai megszűnésére szoktak következtetni az óbudai egyetemnek a konstanzi zsinaton (1414—1418) kifejtett szerepléséből. Zsigmond király kíséretében ugyanis nem találjuk a pécsi egyetem kiküldöttjeit, ellenben ott volt Óbudáról 7 professzor is. Azonban ennek oka lehet az is, hogy Pécsett nem volt teológiai kar és a jogi kar sem rendelkezhetett elsőrangú erővel éppen csonkasága miatt. Nem tudjuk ugyan, hogy XXIII. János pápa mely egyetemeket hívott meg a zsinatra, azonban az ott képviselt egyetemekből arra következtethetünk, hogy főként a hittudományi karral rendelkező egyetemek kaptak meghívást. i) A keltezetlen oklevél. Az egyetemre vonatkozó iratok között van egy keltezetlen oklevél 28 , mely szerint egy ismeretlen nevű pápa engedélyt ad egy ismeretlen nevű püspöknek, hogy a pécsi egyetem egyházjogi és rómaijogi tanárai részére 1—1 alkalommal fönntarthassa az egyházmegye 'három legfőbb méltóságának, a pécsi székesegyházi, a pécsi várbeli Szt. János és a pozsegai Szt. Péter káptalan prépostságának jövedelmeit. Rejtélyes tehát az okirat kiadója, rejtélyes a kelte, a címzettje és főként rejtélyes az ok, mely ezt az okmányt létrehozta. Első tekintetre az embernek az a gondolata, hogy itt életmentésről, imjekciózásról van szó: az egyetem vergődött, megfelelő tanárok nem jelentkeztek, ezért volt szükség arra, hogy a dúsabb javadalom mellett nagyobb méltóságot kelljen kilátásba helyezni a tanárok ide vonzására. Ami az oklevél keltét illeti, első magyar kiadója, Koller József, óvatos volt. A Vatikáni Levéltár prefektusának, Garampi bíibornolknak ] 767-ben kelt értesítése nyomán Koller e f ormulárét Henrik pécsi püspök idejére (1420—1445) datálta, hozzáfűzve: Donec certáora doceamur 29 , 27 Ábel: i. m. 28 Roma. Vat. bevéltár Arm. LUI. Tom. 13. 92. Koller: i. m. 380. p. œ Koller: i. m. 334. azaz: amíg bizonyosabbat nem tudunk. Békefi (nyilván abból a tényből, hogy a szóbanforgó formulaire IX. Bonifác pápa és utódainak V. Miklós pápáig (1447—1455) formuláréi között fekszik) IX. Bonifác pápa idejére tette az okmány keltezését minden részletesebb indoklás nélkül 30 . Szabó Pál Zoltán, a pécsi Egyetemi Könyvtár volt tisztviselője, a formuláré keltének kiderítésére 3 szempontot vett figyelembe: 1. az okmány IX. Bonifác és utódainak formuláréi között található 1455-ig bezárólag. Tehát az okmány csak 1389—1455 között íródhatott. 2. Az okmány egyegy püspökhöz van intézve, akit Tisztelendő Testvérnek szólít. Tehát nem íródhatott ALsáni Bálinthoz, mert ő már 1385. óta bíbornak volt és а hozzá intézett leveleknek e bíbornoki címet kellett föltüntetniök. Mivel másrészt Alsáni 1408-ban halt meg, nyilvánvaló, hogy az okmány 1408. után keletkezhetett. 3. 1408—1410. között a pécsi püspöki szék nem volt betöltve. Tehát a formuláré csak 1410. után jöhetett létre. Ezért írta Szabó: »A. levél tehát csakis János és Henrik püspökök (1420—1445) idejében keletkezhetett. A kettő közül hogy melyiknek szólt, eddig ismert adataink szerint nem dönthető el.« 31 Szabó Pál Zoltán érvelését kiegészíthetjük a következőkkel : 1. Az 1404. évi zalatnaki lázadás után Zsigmond király megtiltott mindenféle összeköttetést a római pápával és a tilalmat csak a pápával történt kibékülés után, 1410-ben oldotta föl. A levél tehát csak 1410. után íródhatott. 2. Sajátságos, hogy a formuláré keltének kiderítésében eddig senki sem vette figyelembe azt a körülményt, melyet maga a szóbanforgó formuláré kínál föl: a három káptalan prépostjainak névjegyzékét. Ha ugyanis a pápa megengedi, hogy a pécsi püspök 1—1 alkalonimal egyetemi célokra fordíthassa a három prépostság jövedelmét, akkor volt olyan idő, amikor a méltóságok vagy nem voltak betöltve, vagy pedig olyanok foglalták el azokat, akik képesítésük folytán egyúttal az egyetemen is taníthattak. Ez utóbbiaknak tehát egyetemi fokozattal kellett rendelkezniük. A pozsegai prépostságra vonatkozólag nem állnak rendelkezésünkre megfelelő adatok. A két másuk káptalan prépostjainak névsora az egyetem idejében saját gyűjtésünk szerint a következő: a) A székeskáptalan prépostjai: 1365—1386 nincs adat 1387—1400 Rudolf 30 Békefi: i. m. 46. p. 31 Szabó Pál Zoltán: A régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája. Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából. Pécs. 1933. 19. szám.
