Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése

162 PÊTROVÏCH EDE 1401. 1402—1418 1418—1421 1421-4437 1437—1445 László Uski János nincs adat Gathalócz Mátyás Nempti Gergely b) A pécsi várbeli Szt. János káptalan prépostjai: 13*60—4402 nincs adat 1402—1425 Pecz-nembeli András 1426. János 1427—1442 nincs adat 1443—1445 Káin ói András Az idézett 3 szempont szerint tehát mellőznünk kell azokat, akik 1. 1410. előtt nyerték el hivatalukat ; 2. A későbbiek közül Gathalócz Mátyást, mert mint királyi kancellár inkább politikai téren teljesített szolgálatot, ritkábban tartózkodhatott Pécsett és így előadásokat sem tarthatott az egyetemen. De mellőznünk kell Nempti Gergely, János és Kálnói András prépostokat is, mert egyikükről sem tudjuk kimutatni, hogy egyetemi fokozatokkal rendelkeztek volna. Maradt tehát két időszak, 1418—4421. és 1427—1442., amikor lehetséges volt, hogy egyetemi tanár kapta a jövedelmeket. A két időszak figyelembevételével azt kell mondanunk, hogy a pápai engedély legkorábban 1418-ban került végrehajtás alá. Ami viszont azt jelenti, hogy maga az oklevél, illetve az azt kieszközlő püspöki kérelem legkorábban 1410. és 1418. között íródott. Ez okfejtés szerint egyetemünk 1410-ben még működött, illetve akkor vergődött élet és halál között. Azonban: 1. Ha egyetemünk 1410-ig fömtállott, nem valószínű, hogy csak 43 évi működés után merültek föl a létét fenyegető nehézségek. 2. Van e rejtélynek egy másik kulcsa is, mely ugyan a formuláré keltét korábbi időre helyezi, amikor a létfeltételek még nincsenek annyira biztosítva, de rámutat egyetemünknek egy újabb tanárára is. Tudomásunk van arról, hogy Vilmos pécsi püspök 1371-ben azt a kegyet kapta a Szentszéktől, hogy az országban három kanon oki javadalmat tarthasson fönt három alkalmas személy javadalmazására. A püspök hivatkozva erre a fölhatalmazásra a következő évben, tehát 1372-ben egy egri kanóniiát juttatott egy Rudolf nevű egyénnek, aki a jogtudományok licenciátusa volt. De álljon itt a forrás szövege: »Concessum est Guillelmo episcopo Quinqueecclesiensi, ut possit reservare trés cainomioatus cum tribus prébendds vacantibus vei vacaturis in tribus ecelesiis regni Ungarie, nominando in cancellaria, conferendos tribus personis ydoneis. XII. Kai. Septembris anno I. D. Gregorii. Vigore huius gartie contulit unam prebendani in ecclesia Agriensi, prout supra continetur.«

3;i »Dominus episcopus Quinqueecclesiensis virtute potes tatás sibi date auctoritate apostolica contulit unum canonicatum et prebendam in ecclesia Agriensi magistro Radulfo licentiate in Decretis. Tenetur. Anno II. D. Gregorii.«

33 Mindenesetre az idézet gyanús, mert úgy tűnik föl, hogy a szöveg nem az eredeti forrás szövege, hanem a Monumenta Vaticana szerkesztőjéé. Mivel azonban a Mon. Vaticana máskor mindig eredeti fogalmazásban szokta közölni a szövegeket, a kételyt csak megemlítjük, de nem tartjuk érvnek a hitelesség ellen. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy XI. Gergely 1370. dec. 30-án lépett trónra, így az engedélyben jelzett szeptember az 1371. évi szeptemberre vonatkozik. Meglepő azonban, hogy a pécsi székeskáptalan prépostjai között is szerepel egy Rudolf, akinek ugyanolyan egyetemi fokozata van, mint az egri Rudolfnak: Rudolphus propositus et Capitulum ecclesdae Quinqueecclesiensis Zsigmond király rendeletére Mikych bár fiát Istvánt több Kőrösimegyei helység birtokába beiktatja predicto Rudopho, iuris canonici licentiate et in artibus baccalario jelenlétében 1387. szeptember havában.

34 Az azonos név, az azonos egyetemi fokozat azt a gondolatot kelti, hogy a két Rudolf egy személy. A 3 javadalom emlegetése Egerben is, Pécsett is pedig azt gyanítja, hogy az egri kinevezés hátterében Pécs állott, mert csak így érthető meg, miért éppen a pécsi püspök kapta az engedélyt, hogy az egri kanóniána kinevezzen egy alkalmas személyt. Á péosi forrás kifejezetten említi az egyetemi célt, az egri okirat burkoltan utal erre. Ennék alapján összefüggést látunk a két okmány között: Rudolf azért kapta a pécsi püspöktől (természetesen a király tudtával, mert erre vonatkozik a kitétel: nominando in cancellaria) az egri kanóniát, hogy a pécsi egyeteimen tanítsa a kánonjogot. Később a pécsi formuláré alapján fölcserélte az egri javadalmat a pécsi préposti tiszttel, de azért, hogy az egyetemen továbbra is tanítson. Ha igaz ez a rekonstrukció, akkor ez annyit jelent, hogy a pécsi formuláré 1387. előtt, sőt még korábban, Alsámi bíbornoki kinevezése, tehát 1385. előtt kelt. Nagy nehézsége azonban ennek a rekonstrukciónak, hogy az eredeti formuláré Rómában IX. Bonifác pápa ügyiratai között fekszik, tehát 1389. után jött létre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy nem független 32 Monumenta Vaticana. I/I. 495. p. 33 Monumenta Vaticana I/I. 479. p. 34 Hazai Okmánytár. V. 176. p.