Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilága II.

Л MECSEK HEGYSÉG ÁLLATVILÁGA II. A szárazlföldi fajok 'túlnyomó többsége nedves, nyirkos helyeken, erdőkben, moha, fakóreg és kövek alatt él. Egy részük növényevő. Ezek gombafonalákkal, moha részecskékkel és egyéb növényi korhadékkal táplálkoznak, míg a raga­dozó fajoknak apró ŐISTO varok (Apterygota), légy- és más rovarlárvák szolgálnak éleiemf orrá­sul. Vízben élnek (Aselloidea) Asellus aquaticus L. — A Mecseik forrásaiban > vizes árikaiban és egyéb kisebb álló és lassú fo­lyású vizeiben — melyben megfelelő mennyiségű korhadó anyag van —, mindenütt megtalálható. Steinaselllus hungaricus (Méh.) syn. Frotelso­nia hungarica Méh. — Az Abaligeti-barlang vak rákja, de előfordul a »Kis Paplika« és a Meleg­mányi-barlang karsztvizeiben is. Első 3 példányát 1923. október 15-én Bokor Elemér és Méhely Lajos gyűjtötte Dózsa Dezső és Tasnádi Kufoacska András társaságában. Né­hány hét múlva, november elején ugyanők (Dó­zsa Dezső kivételével) további 30 példányt gyűj­töttek, amely anyagot Méhely Lajos feldolgozva, a Magyar Tudományos Akadémia 1924. január 21-én tartott ülésén ismertette. Ennek a kétségtelenül ősi, tejfehér, 7,5 mm nagyságot meg nem haladó Isopoda-raknak leg­közelebbi rokona, a Stenasellus váréi Dollf., Franciaország és Spanyolország több barlangjá­ból ismeretes, de mindenhol ágén ritka. Az abaligeti vak rák a barlangi patakban, a bejárattól számítva, mintegy 100 m távolságtól kezdve gyűjthető, bár leggyakoribbnak a bar­lang utolsó — a »Nagy-dóm« után következő sza­kaszában mutatkozik. A gyűjtés sikerének esé­lye a barlangból kifelé jövet, a bejárathoz köze­ledve mindinkább csöikken. Ennek elfogadható magyarázata az, hogy a rák tulajdonképpeni élő­helyét nem annyira a barlang hozzáférhető ré­szeiben, mint inkább a barlang végét jelző sipho­non túl folytatódó, fel nem tárt üregek hasa­dékvizében kell keresnünk. A barlangban előfor­duló példányokat az áradó patak ós az abba ömlő föld alatti források erősebb sodra hozza ma­gával s egy részüket a barlang utolsó szakaszá­ban letelepíti, más részét pedig mindinkább csökkenő példányszámban a kijárat felé tova­hurcolja. Az igen magas ós feltűnő alacsony víz­állás a gyűjtésre nem kiedvező. A magas víz­állással fokozódó ár erejével szemben ugyanis a törékeny szervezetek, úszóképesség hiányában, nem tudnak ellenállni, minek következtében őket a víz sodra a barlangból kihordja. Viszont az alacsony vízállás azt eredményezi, hogy egy­részt a patak áramlása gyengül, másrészt, hogy anniák oxigéntartalma csökken. Mindkét jelenség alkalmas arra, hogy a környezeti viszonyok vál­tozásaival szemben rendkívül érzékeny vak rák pusztulását idézze elő. Maga az állat a barlangi patak homokos talajú medrében heverő kövek alatt és azoknak olda­lain — gyakran Gammarus és Niphargus társa­ságaiban —, legtöbbször olyan helyen él, ahol a víz tiszta ós sodra bár időnként jelentékeny, de nem túlerős. Csapdában elhelyezett hús, illető­leg növényi csalétekben sose fordult elő, bár ab­ban Niphargus gyakran volt található. Nekto­nikus életmódjára való figyelemmel valószínű­leg törmelékevő (syrmatophaga), közel áll azon­ban a feltevés, hogy táplálkozás közben szerve­zetébe a detritusszal együtt egysejtű véglények is belekerülnek. Stenasellus hungaricus v. robustus Méh. — Máinfai-barlang. A törzsfaj változatának első példányait 1926. november 1-én Molnár István gyűjtötte. A változat az abaligeti törzsfajnál nagyobb. Bár az állat a felső barlang (»Kőlyuk«) tócsáiban is előfordul, mindazáltal az alsó, for­rásbarlang patakjában gyakoribb. Itt is — ugyanúgy, mint az Abaligeti-barlangiban —, kö­vek alatt található, de ritka. Microcharon acherontis Chapp. — A Mánfai­barlamghoz közel, a Mélyvölgy karsztvizéből ke­rült elő. (leg. Farkas H.) Szárazföldön terjedtek el (Oniscoidea) Ligidium germanicum Verh. — Mélyvölgy, Melegmányi-völgy, Sziuadó-völgy, Abaligeti-bar­lang, Tubes. Ligidium hypnorum Cuv. — Misina, Mély­völgy, Márévári-völgy, Hidas-völgy. Trichoniscus germanicus Verh. — Melegmá­nyi-völgy, Szuadó-völgy, Jakabhegy, Tubes északi lejtő. Hyloniscus vividus Koch. — Mély völgy, Far­kasárok, Abaligeti- és Mánfai-barlang. H. adonis Verh. — Misina északi lejtő, Hetve­hely, Mánfai-barlang. H. riparius С Koch. — Mélyvölgy, Melegmá­nyi-völgy, Szuadó-völgy. Haplophthalmus danicus Budde-Lund. — Má­révári-völgy, Singödör-völgy. Lepidoniscus germanicus Verh. — Mély völgy, Darázs-forrás környéke, Mánfai-barlang. L. germanicus v. pannonicus Verh. — Hidas­völgy. Poroellio spinifrons Brandt — Márévári-völgy. P. pictus Bra. et. Ratz. — Misina és Tubes északi lejtője, Mánfai-barlang. P. scaber Latr. — Misina -tető, Lapisi vadász­ház környéke. Protracheoniscus poli tus C. Koch. — Misina északi lejtő, Mély völgy, Melegmányi-völgy. Tracheoniscus ratzeburgi Bra. — Misina észa­ki lejtő, Sziuadó-völgy.

Next

/
Thumbnails
Contents