Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez

PANNÓNIA LAKOSSÁGÁNAK KONTINUITÁSÁRÓL £>•} 9. Úthálózat és révátkelőhelyek kontinuitása Szerző Válasz László Gy. (1942) Igein Radnóti A. (1954) Igen Székely Gy. (1957) Igen 10. Latin nyelv kontinuitása Simonyi D. i(1954) megoldandó kérdésként felvetette lehetőségét. A kontinuitás fogadómmal a történeti-régészeti kutatás eddig tíz lehetőséget* nevezett meg, s azokat töblbé4kavésíbé egyenkénit vizsgálta. Az egyértelmű szétválasztás hiányában az így nyert válaszok az egész kérdéskörre többékevésbé érivényes váliasizként voltak használatban. Az ebből ifialkiaidó tévedési lehetősegek kiküisziöböliélsie végett határozom meg a kontinuitás f óigalrnát. Az a tény, hogy az ú.;n. kontiniuitás problémának tíz, esetleg több megnyilvánulási tere, lehetősége van, airra imutat rá, hogy a kérdéskör igen összetett. Ennek ellenére ha a lehetőségeket jobban megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, Ihogy azok valójában csak két csoportra bomlanak szét: 1. a római-kori lakosság, illetve közösségek megmaradásának; továbbá ezek megnyilvánulási formáira és 2. a népességet körülvevő természet adottságainiák megmaradásániaik kérdéskörére. Az első kérdéskör irésaeiimek a lakosság, a totális, a 'városi, a helynév, kereszténység, kultuszhely és nyelv címszók alatt összefoglalt lehetőségeket kell szásmbaveinmi. A második kérdéskör részei a lakott helyek, épületek és építőanyag és úthálózat »kontinuitása-«. Az ilyen értelemben felbontott lehetőségek köziül laz első kérdésköírre — az emberi közösségek, tánsadlalotm megmaradásának kontinuitása — adandó válasz jelent történeti feladatot. A környezet adottságainak megmaradási módja elsősorban természettudományi kérdés, (hiszen a romos épületek, építőanyag és úthálózat az őket létrehozó közösségek megléte nélkül is létezhettek; a későbbi (fejlődésnek passzív részei lehettek, de az őket létrehozó közösségek megléte nélkül ugyanolyan természeti adottságokká váltak, mint a folyóvizek, domborzat, erdők, művelhető területek, bányászható ércek stb., s ágy csak vonatkozásaiban jelentkeznék megválaszolandó kérdésként a történettudomány előtt. Az emberi társladalom, emberi köz ősségek kontinuitásának fogalmát a történeti kutatás Pannónia IV—

V. századi lakosságának későbbi megmaradása vagy eltűnése kérdése (megjelölésére foglalta le. Ugyanakkor az emberi társadalom 'megmaradásának Kárpát-medence területére korlátozott - lehetőségié ;, legalább ötezer esztendőt ölel fel. Ebből a szempontból nézve Kárpát-medence, s azon belül Pannónia V—

VI. századi népességének kontinuitási kérdését, az állapítható meg, hogy ,az

: ilyen értelemben vett kontinuitás kérdés .csak részproblémát jelent, amely egy sokkal szélesebb történeti folyamat időben és térben szúk .keretek, között imozgó tagija. . ;•• ; ;••„, • .;: ; : :MÄ Amint a kérdés kutatástörténetében látható., több esetiben csak kiflflövetkeztetni :. lehet. azt, hogy az egyes kiutalták ,mit .értettek a többféle értelemben vett kontinuitás, fogalmon.; Mivel magam e foigalmat komplex értelemben: - használom, szükséges a fogalmat egyértelműéin meghatározni. A komplex kontinuitás fogalmán az értendő, hogy egy adott területegységen, adott időszákban élő, adott népesség, amelyet biológiai, nyelvi és legtágabb értelemben vett kulturális (anyagi és szellemi) jellemzők együttese határoz meg, egy más területről érkező népesség megjelenésével és megtelepedésével járó politikai, gazdasági változások során az adott területegységet egészében nem hagyja el, s az újonnan megjelent népességgel egymás mellett, vagy együtt élve azt biológiailag, nyelvileg, kulturálisan jeloldja, vagy abban jeloldódva jolytatódik élete. A fogalom tehát mindenképpen azonos emberi közösségek azonos helyen való életét jelenti és semmiképpen sem lehet 'épületek, falak, városok, szentélyek, helynevek és kultusz társadalomtól és emberitől független megimariádásával helyettesíteni, illetve ezek fizikai megmaradását a kontinuitás fogalommal megnevezni. A fogalom érvényességének ismérve nem lehet az sem, hogy az eredeti népességeit meghatározó három jellemző közül vaiaimelyik vágy több együtt kimutatható-e az adott népesség sorsánlak megváltozása után 500 vagy 1000 esztendő után vagy sem. A kontinuitás fogalom e megbatározásánaik értelmében egy adott iólő népességet biológiai -megjelenésén, nyelvén és kultúráján keresztül lehet megismerni, illetve az adott népességet ezek a tényezők együttesen határozzák meg. Múltban élt népesség megismeréséhez, illetve létének megállapításához az előző tényezőkön kívül még vagy magárnak e népességnek körében, vagy róla másutt készült megfigyelések írásiba való foglalása nyújt segítséget, jelent bizonyítékot. Történeti népesség kutatásának esetében annak megmaradása, illetve létének megállapítása jelenti az elsődleges feladatot. Minden ilyen megismerésnek viszont bizonyos elvi mehézsé-