Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez
PONNÓNIA LAKOSSÁGÁNAK KONTINUITÁSÁRÓL 85 kernel járult, s ez iPannonia Seounda gót uralom alá való kerülését jelentette. Pannónia Secunda imieíüliett földrajzi okok miatt Sáviagót uralom alá való kerülése is igen valószínűinek látszik. 510 körül a kelet-római birodalom nyomására Pannónia Secunda keleti, kisebbik részének (pars Pannóniáé, quae in Baoensi civitiate est) átadására kényszerültek. 52 A langdbardolk az lÉszak-Pannoniában és a Duna balpártján élő herulokat ezt megelőzően két évvel verték tönkre. Azok a gepidáikihoz menekülitek, majd onnan Bizánc teirülietére kértek (bebocsátást/ s a birodalom így telepítette le őket Pannónia Seounda keleti területére. 53 A gótok távozása után a longobárdok j ! elemtettek Pannónia belső területén 'új, igazolható etnikumot. Megjelenésük időpontja, vándorlásuk belső lés külső (mozgató erői végérvényesen melm tisztázottak. Maguk, a források sem egyértelműek, s így a források értelmezői ezidáig eldöntetlenül vitatkoznak azon, hogy 526/527ben vagy 546-ban jelentekbe meg Pannóniában, illetve milyen ütemben került sor Pannónia egyes részeinek katonai, illetve népi megszállására. 54 •A langobardok megjelenésének az Origó gentis langofoardoruimból kiszámítható, 526-os diátuim Bóna István szerint Justinianus fellépésiének időpontjával való egybeesése níem lőhet véletlen, s véleménye szerint Justinianus nagy politikai törekvéseiniek keretében keresett a langobairdok személyében szövetségest a Kárpát^ medencei hegemóniát bíró, s a Keleti birodalom érdekeit veszélyeztető gepida királyság ellen. 55 Nagy Tibor véleménye szerint Justinianus uralkodásának kezdetén perzsa (háborúkkal 'volt elfoglalva, s így a langobiardolk megjelenésében nem lehetett szerepe a keletrómai császárságnak. 56 Ugyaniakkor — véleménye szerint — Nagy Theoderich hlaláia és ezt követően a gót állam kiülpolitikájiáíban megfigyelhető változás tette lehetővé a langobardok megjelenését Kárpát-medence azon iriészén, miely korábban mindkét hatalomnak érdekkörébe tartozott, s most minidkettő ellelnőrziosie alól egyszerre kiiiesett. Az erőviszonyok további változásainak eredményeként kerülhetett sor Pannónia II. és iSavia megszerzésére is. 57 A langabardok rövid pannóniai tartózkodásának második résziét az 549-től elkezdődő, s a keletrómai birodalom által szított, 'majd állandóan ismétlődő gepida-ellenes háborúk sora töltötte ki. 58 ,Az isimert körülményiek közlött került sor 567-ben a laingobard—avar szövetségre, miajd ezt követően a langobardok, gepidák feletti (döntő győzelmére. Az avarok a lamgobardokfcal (kötött szövetség alapján jelentek meg a gepidák ihiátáibain, de Baján nagyvonalú külpoilitikájiának megfelelően a gepidákkal mitsem törődve, egyenesein Sirimium ellen tálmladtak. 59 A langobardok, a korábban kívánt szövetségesek megjelenésekor az ijesztő hatalom és erő láttán az avar állam elől kitérni óhajtva, kapva-kaptiak az alkalmon, hogy a bizánci udvar által mellőzött iNiarses behívta őket Itáliába. A langobardok 'az avarokkal a visszatérést, gyakorlatilag inkább a szabad elvonulást biztosítani kívánó szerződlés megkötése után Itáliába távoztak. 60 A langobardok Itáliába való távozásával, és az aMarok népi megtelepedésével zárult le az az időszák, amelyben az egykori Pannónia provincia többé-kevésbé valamilyen politikai egységet jelentett. A j'elentős számú új etnikum megjelenésével kezdődött ímeg az a folyamat, mely az évezred első felének etnikai jellemzőinek megváltozásiálhoz vezetett. II. Az u. n. kontinuitás kérdés fogalmi és módszertani vonatkozásai a) A FOGALOM KIALAKULÁSA A rómaá-, ós középkor közötti időszak Pannónia területén való feltételezett kapcsolata, az u.n. kontinuitás kérdés az elmúlt negyven esztendőben merült fel különösen vitatott problémaként a magyar történetkutaitásbán. Koráb52 Oaissiodorus Var. III, 23, 2; IV, 13, 1; Cod. lust. Novell. XI; Еддег (1962) 118; Nagy (1962) 70. 53 Marcell, ooim. anin. 512, 3; Prokbpius de b. G. II. 14, III, 33; Menander fog. 9; Nagy (1962) 70. 54 Legutóbb: Bóna (1956) 231—239, Werner (1962) 9—15, 131—143; Sági (1964) 389. 55 ßonu (1956) 235. 56 tyagy (19,62) 70. ban Márki Sándor már felvetette a lehetőségét, 61 de újabb szempontok és régészeti adatok által felvetett szükségből csak a húszas évekre vált megválaszolandó kérdéssé. Alföldi András 11926чЬап megjelent munkájában Kárpát-medence, s azon belül Pannónia későrómai és koraközépkori történetének' alap57 Nagy (1962) 70. 58 Paulus Diaconus I. 23—; Schmidt (1941) 581—, 59 Nagy (1947) 56—63; Nagy (1948) 131—149. 60 Paulus Diaoonius II. 1, 7. 61 Márki (1890) 311—312, 321.
