Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kiss, Attila: Pannóniai rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez

PANNÓNIA RÓMAIKOR! LAKOSSÁGA NÉPVÁNDORLÁSKORI HELYBENMARADÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ KISS ATTILA BEVEZETÉS Dolgozatom Kárpát-medence s azon belül az antik érteleimben Vett Pannónia területén az i.sz. V—

XI. században lezajlott történeti eseményeik egy részét, illetve azolk rekonstrukciós kísérletét tartalmazza. Ebben az időszakban majd egész Európa és Pannónia területén döntő etnikai, biológiai, gazdasági, társadalmi, nyelvi és ideológiai változások történtek. A naigy változások korszakára vonatkozóan a nyugat-európai történetírás körébén vetődött föl és jött létre a középkori városok eredetének vizsgálata kapósán a kontinuitás = 'folyamatosság fogalomköre. A kontinuitás = folyamatosság önmagában a megmaradást tartalmazza, s ezzel többé-kevósibé kizárja a változás fogalmát. Pannónia területen a rómaikortól a magyar honfoglalás koráig az élet egészében és annak összes fent 'említett 'területein sok változás történt. Ezért kell magamat elhatárolnom a korábban és részben ma is használt kontinuitás = folyamatosság = állandóság fogalmától, mert a tárgyalt időszakban elsősorban a biológiai élet és imaga a változás kontinuus, folyiaimatos. Korábban ós napjainkban a kontinuitás f<ogalom keretében tárgyalták és tárgyalják azt a kérdéskört, amely a dolgozat témája is. A kérdést új niézőpiontból kísérelem meg vizsgálni, erre utal a dolgozat címe is. Az tudott, hogy az i. sz. V—

XI. században sok változás történt. Ugyanakkor ehhez viszönyitva a részletek kutatásához viszonylag kevés adat áll rendelkezésire. A rendelkezésre álló kevés adat miatt a történeti rekonstrukció eleve kevés biztonsággal képviselheti és képviseli az adatok mögött meghúzódó eseményeket. A kérdések súlyához viszonyítva mennyiségileg és minőségileg alacsony értékű adatok egyedi 'értékelése nyilVánvalóían a hibalehetőségek további növekedését okozná. Ezért vizsgálati gondolatmenetem : 1. Felvázolom azt a történeti keretet, amelyr ben a viasgálat tárgyát képező események lezajlottak. 2. Rámutatok azokra a fogalmi (kutatástörténet) és módszertani (anyaggyűjtés és időrend) problémákra, amelyek az eddigi kutatást befolyásolták, illetve annak súlyát megszabták, 3. Végül a rendelkezésre álló ír ott-történeti, nyelvészeti, embertani és régészeti adatokat összességükben először forráscsoportok szerinti vizsgálatával, imajd azok együttes értékelésével azt kutatóim, hogy a kérdéskörben milyen tendenciákat lehet megállapítani. . ...... .... .. är.a« „ra&diJ . . I. Pannónia területének politikai története a provincia feladásától az avar honfoglalásig

1 A hunok '3734эап lépték át a Volgát, s ettől az időtől kezdve lőhet számítani Kelet4Európa népeinek mozgásba indulását. A hunok elől kitérő, menekülő népek az Alduna mentén Moesiát terhelték nyomásukkal. (378 Hadrianapolis) 1 Munkám e fejezete kiindulásiul szolgái későbbi kutatásaimhoz. Pannónia 380—456 közötti történeténeik újraértékelésén Várady László dolgozik. Továbbá váirihlató Nagy Tibor: KárpátHmedence népvándorlásíkori népeinek politikai történetéről szóló monográfiájának megjelenése. A moesiai sikerek nyomán a gótok és szövetségeiseik, az alánok Alatheus és Saphnac vezetésével a 379-es esztendő elején még a barbár támadásoktól érintetlen provinciákra támadtak, így került sor a hunok által kimozdított népek első Panonnia ellenes támadásiára.

2 A támadás eredményességéről Mursa és az2 Pacati paneg. Theod. (II. Baehrens) 32, 3—4; Zas. IV. 34; lord. Get. 139—442; Mócsy (1962) 578. 1—10.