Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kőhegyi, Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunakszekcsőről

RÓMAI ORSÓGOMB DUNASZEKCSÖRÖL Ví ú.n. Tusineida-típusra emlékeztet,

19 orsógombunkon tehát germán nőt jelenítettek meg. Ez különösen a puhán és lazán hátra hulló és vállra omló hajból kétségtelen. A főalakként Tiberius császárt és LAviát bemutató Sa<rdonix kámea (Paris, Bibliothèque Nationale) alján fogoly germán harcosokat faragott ki a művész. Közöttük egy vállon előre és hátra hulló hajú nő is Űátszik.

20 Hasonló az Orbetellóban talált terra sugallata edény női alakja is,

21 A Rajna mentén talált 40 cm magas mészkő szobor

22 és egy ugyancsak Németországiban előkerült 68 cm imagas márványfej arról tanúskodik, hogy a nagyplasztikáiban is helyet kapott ez a típus

23

. Az utóbbin jól megfigyelhető, hogy a germán nők hajukat elől, középen kettéfésülve viselték. A Miaircus-oszliop fogságiba hunooüit germán asszonyainak vizsgálata azt igazolja, hogy hajviselet tekintetében nem volt döntő különbség előkelő nők és közirendűek viselete között,

24

, de mindkettő élesen elütött a korabeli római női viselettől.

25 4. kép. A kúp palástján lévő ábrázolások fényképe 19 T. Gattung: De signiis Thusmaldae et Thumelci. Annali dell' Institute» di conrispoindenza archeologica, 1841. 58. — W. Amelung: Führer durch die Antiiken im Florenz. 1887. 10. — Hans Günther: Herkunft und Raseengeiscbichte der Germanen. 131. Abb. 81. 20 Curtius L.: Ikonographische Beiträge zum Porträt der römischen Republik und der juliseh-claudüscihen Familie. VI: Neue Erklärung des grasen Pariser Gaimeo mit der Familie des Tiberius. Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Römische Abteilung. 1934. 119. 21 Oxé August: Relieigefässe von Rhein. Materialien zur römisch-germanischeir Keramik. 5. (Frankfurt am Main, 1933.) 97. Nr. 220 Tafel 52. 22 Franz Hettner: Die römischen Steindenkmäler des Provinoiaimuseums zu Trier. (Trier, 1893.) 273. Nr. 809. 23 Wilhelm Capelle: Das alte Germanien. Die nachrichten der griechischem und römischen Schrifsteller. (Jena, 1929.) Ábrázolásos táblák a 16. oldalnál. 24 Max Wegner: Die kumstgeschicihtliche Stellung der Marcussäule. Jahrbuch des Deutschen Archäologischem Instituts, 1931. 79. Abb. 8. — Karl Schumacher: Germanendarstellungen. (Mainz, 1935.) 10. Tai. 12., Abb. 44. 25 Petrus Bienkowski: Zur Tracht des römischem Heeres in der spätrömischen Kaiserzeit. Jahreshefte des österreichischen Archäologischen Instituts, 1919. Beiblatt 261—280. — Wegner M.: Datierung römischer Haartrachten. Archäologische Anzeiger, 1938. 276—327. — Klaus Wessel: Römische Frauemfrisuren von der Severischen bis zur Konsfcatinisehen Zeit. Archäologische Anzeiger, 1946—1947. 62—76.