Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kőhegyi, Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunakszekcsőről

76 KŐSZEGI MIHÁLY get. Az orsógoanb közepén 15 amim átmérőjű lyuik fut végiig, mely az orsópálca (orsószár) befogadására szolgált. Az orsógoimlb sima felületén látható ábrázolás és szöveg teljesen ép, célszerűnek látszik ennék leírásával kezdeni. Az orsólyuk és a perem közötti téren jobbra néző női fej látható. (1. kép.) Szemiét és száját egy-egy 'vonalijai jelezték. Álla a homlok- és orrprafillnál hátrébb áll. Haja, melyet kuszált v anaHakika] érzékeltettek, a vállára omlik. A nő háta mögött, attól mintegy 1,5 centiméterre, harcos látható. Fején sisak, melynek oldalszíjazata (buculae) védte a füleket. Felül taraj (crista) fut, melynek elülső vége hegyesszögben végződik, hátul a sisakon túl nyúlálk, imajd ívesen elkeskenyedve megszűnik. A taraj felületét a rajzoló párhuzamosan behúzott vonalakkal töltötte ki, mintegy sraffirozta. Az oldalszíj ázat ot két-két párhuzamos V alakban összefutó vonallal jelezte (2. kép). 2. kép. Az orisógomib bázisának rajza A sisaktaréjtől alig fél centire kezdődik az együk tfelíiiraít: AiNTONA. Az О betűt négy vonalból képezte s NI ligaturait aUkalimiazatlt. Távolabb, az előbbi névtől teljesen függetlenül, három betűből álló szöveg áll: ADV. A csonkakúp alakú ipalálst felülete mintegy 2/3 részbeni sérült, illetve a simított fekete felület lepattogzott. A megmaradt ábrázoláson egy női fej látható. Orra hegyesen kifelé áll, szemét és száját egy-egy vonallal • érzékeltették. Haja dúsan omlik 'hátra és vállára. Jobbra tekint. Tőle 1 om-ire hosszúnyelű lándzsa (hasta) látszik, melynek hegye a nő felé irányul. Háta mögött kuszált, nehezen kivehető vonalakból álló állatka (talán rák) 'látható (3. kép). 3. kép. A kúp palástján lévő ábrázolások rajza Az emberi test ábrázolása nem idegen a római művészettől. Egyedül, állva, ülve, meztelen, ruházattal jelennek meg istenek, istennők és profán személyek a szobrászatban

14

, mozaikokon ш és fialfiestimé-nyéken.

le Nemi ismeretlen a festett mellkép sem. Ilyet láthatunk L. Caecilius Jucundus pompeji háza tafoliniumának falán, ahol egy négyzetben férfi és nő meztelen mellképe szerepel.

17 A dunaszekcsői orsógomb női ábrázolásának jellege azonban nem római, hanem idegen, barlbáir etnikumú személyt sejtet

18 és az 14 Bernouilli J. J.: Römische Ikonographie (Berlin, 1882—1894.) — Arthur Strong: Roma sculpture from Augustus to Gomstaratfee. (London, 1937.) — Technau W.: Die Kunst >der Römer. (Berlin, 1940.) — Saria Balduin: Die Kunst im römischen Kaiserreich. História Mundi IV. 361—376. (Bern, 1956.) 15 Marion Elizabeth Blake: The pavement of Roman buildings, Memoirs of the Academy in Rome, 1936. 67—214. — Klaus Parlasca: Die römischen Mosaiken in Deutschland. (Berlin, 1959.) — Kiss Akos: The mosaic pavements of the Roman villas at Balára. Acta Arch. 1959. 159—236. 16 Ducati Pericle: Die etruskisehe, italo — hellenistische und römische Malerei. (Wien, 1942.) — Hermann P.: Denkmäler der Malerei des Altertums. (München, 1906—1915.) — Nagy Lajos: Die römisch — pannoinisehe dekorative Malerei. Mitteilungen des Deutschen Archeoilogischen Instituts (Römische Abteilung), 1926. 79—131. — Walter Drack: Die römische Wandmalerei der Schweiz. (Basel, 1950.) — S. Póezy Klára: Az aquincumi helytartói palota fiai-festészete. Budapest Régiségei, 1958. 103—148. 17 August Mau: Geschichte der Decorativen Wandmalerei in Pompeji. (Berlin, 1882.) XIII. tábla, 414. 18 В. Thomas Edit hívta fel erre figyelmemet. Segítségét itt is köszönöm.