Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kőhegyi, Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunakszekcsőről

76 KŐSZEGI MIHÁLY get. Az orsógoanb közepén 15 amim átmérőjű lyuik fut végiig, mely az orsópálca (orsószár) be­fogadására szolgált. Az orsógoimlb sima felületén látható ábrázolás és szöveg teljesen ép, célszerűnek látszik ennék leírásával kezdeni. Az orsólyuk és a perem kö­zötti téren jobbra néző női fej látható. (1. kép.) Szemiét és száját egy-egy 'vonalijai jelezték. Ál­la a homlok- és orrprafillnál hátrébb áll. Haja, melyet kuszált v anaHakika] érzékeltettek, a vál­lára omlik. A nő háta mögött, attól mintegy 1,5 centiméterre, harcos látható. Fején sisak, melynek oldalszíjazata (buculae) védte a füle­ket. Felül taraj (crista) fut, melynek elülső vé­ge hegyesszögben végződik, hátul a sisakon túl nyúlálk, imajd ívesen elkeskenyedve megszűnik. A taraj felületét a rajzoló párhuzamosan be­húzott vonalakkal töltötte ki, mintegy sraffi­rozta. Az oldalszíj ázat ot két-két párhuzamos V alakban összefutó vonallal jelezte (2. kép). 2. kép. Az orisógomib bázisának rajza A sisaktaréjtől alig fél centire kezdődik az együk tfelíiiraít: AiNTONA. Az О betűt négy vo­nalból képezte s NI ligaturait aUkalimiazatlt. Tá­volabb, az előbbi névtől teljesen függetlenül, három betűből álló szöveg áll: ADV. A csonkakúp alakú ipalálst felülete mintegy 2/3 részbeni sérült, illetve a simított fekete fe­lület lepattogzott. A megmaradt ábrázoláson egy női fej látható. Orra hegyesen kifelé áll, szemét és száját egy-egy vonallal • érzékeltették. Haja dúsan omlik 'hátra és vállára. Jobbra te­kint. Tőle 1 om-ire hosszúnyelű lándzsa (hasta) látszik, melynek hegye a nő felé irányul. Háta mögött kuszált, nehezen kivehető vonalakból álló állatka (talán rák) 'látható (3. kép). 3. kép. A kúp palástján lévő ábrázolások rajza Az emberi test ábrázolása nem idegen a ró­mai művészettől. Egyedül, állva, ülve, meztelen, ruházattal jelennek meg istenek, istennők és profán személyek a szobrászatban 14 , mozaikok­on ш és fialfiestimé-nyéken. le Nemi ismeretlen a fes­tett mellkép sem. Ilyet láthatunk L. Caecilius Ju­cundus pompeji háza tafoliniumának falán, ahol egy négyzetben férfi és nő meztelen mellképe szerepel. 17 A dunaszekcsői orsógomb női ábrá­zolásának jellege azonban nem római, hanem idegen, barlbáir etnikumú személyt sejtet 18 és az 14 Bernouilli J. J.: Römische Ikonographie (Ber­lin, 1882—1894.) — Arthur Strong: Roma sculpture from Augustus to Gomstaratfee. (London, 1937.) — Technau W.: Die Kunst >der Römer. (Berlin, 1940.) — Saria Balduin: Die Kunst im römischen Kai­serreich. História Mundi IV. 361—376. (Bern, 1956.) 15 Marion Elizabeth Blake: The pavement of Roman buildings, Memoirs of the Academy in Rome, 1936. 67—214. — Klaus Parlasca: Die rö­mischen Mosaiken in Deutschland. (Berlin, 1959.) — Kiss Akos: The mosaic pavements of the Ro­man villas at Balára. Acta Arch. 1959. 159—236. 16 Ducati Pericle: Die etruskisehe, italo — hel­lenistische und römische Malerei. (Wien, 1942.) — Hermann P.: Denkmäler der Malerei des Al­tertums. (München, 1906—1915.) — Nagy Lajos: Die römisch — pannoinisehe dekorative Malerei. Mitteilungen des Deutschen Archeoilogischen Insti­tuts (Römische Abteilung), 1926. 79—131. — Walter Drack: Die römische Wandmalerei der Schweiz. (Basel, 1950.) — S. Póezy Klára: Az aquincumi helytartói palota fiai-festészete. Buda­pest Régiségei, 1958. 103—148. 17 August Mau: Geschichte der Decorativen Wandmalerei in Pompeji. (Berlin, 1882.) XIII. táb­la, 414. 18 В. Thomas Edit hívta fel erre figyelmemet. Segítségét itt is köszönöm.

Next

/
Thumbnails
Contents