Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kőhegyi, Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunakszekcsőről

JELENETES ÉS FELIRATOS RÓMAI ORSÓGOMB DUNASZEKCSOROL KŐHEGYI MIHÁLY Mészáros Ervin, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozója már évek óta gyűjt rendszeresen leletanyagot a levonuló tavaszi árvizek után Dunaszékicsőin, a Várhegy alatti részen. A Duna jobb partján, mintegy 200—400 méter hosszan rómlai cserepek, igen nagy számú pénz, vastöredékeik s számos más tárgy hever egyegy levonuló árhullám után, melyet a víz az egykori Lugio településéből mos ki. Mészáros Ervtin révén került a bajai múzeumiba az 1950ps évek elején aiz alább bemutatásra kerülő ábrázolásos római arsóigoimlb is.

1 Dunaszefccsiőt egyik legrégibb róímai kori lelőhelyként tartja nyilván kutatástörténetünk. Katanchich Péter azonosította először a mai Dunaszekcső területét a római Lugioval

2

, s véleményét a kutatók legtöbbje — Haas Mihály

3

, Frőlieh Róbert

4

, Várady Ferenc

5

, Gosztonyi Jenő

6

, Juhász László

7 — elfogadta. Egyedül Szalágyi István volt ellenkező véleményen és iAltiumrnal azonosította helységünket.

8 A kérdést véglegesen Wosinszky Mór döntötte el, aki kitűnően isimerte a környékeit és vizsgálat alá véve az Itinerarium Antoniana

9

, valamint a Ta1 A bejelentést ós ajándékozást inem követte helyszínelés. A tárgy leltározatlamul hevert a bajai múzeum raktárában, leltári száma: 58.4.8. 2 Katanchich Péter: Dissertaitio de Column a milliaria ad Bssékum régenta. (Eszék, 1782) 64. 3 Haas Mihály: Baranya föl dira ti, statisztikai és történeti tekintetben. (Pécs, 1845.) 329. 4 Frőlich Róbert: Két római mértföldikő. Adalék Pannónia inferior helyriajzáíhoz. Aróh. Ért. 1888. 289—295. 5 Várady Ferenc: Baranya múltja ós jelenje. (Pécs, 1897.) II. 85. 6 Gosztonyi Jenő: Duna-Szekcső a múltban és a jelenben. (Pécs, 1891.) 13. 7 Juhász László: Biaramya vármegye és Pécs város régészelte. (Pócis, 1S94.) 25. 8 Sulagius fSzalágyi] István: De statu eccleisiàe Pannonicae. l(Póos, 1777—1800.) IV. 280. — Ma már tudjuk, hogy Altinum Mohács területére helyezendő. Gnaf Andreas: Ufoeraidht der antiken Geographie von Pannonién. (Bp., 1936.) 9 I. sz. 284—305 között keletkezett. Márki Sándor: Római iitoierartiumok Magyarországról. Földrajzi Közlemények, 1926. 138—144. bula Peutingeriana

i0 adatait, megállapította, 'bogy a mille passumok alapján Lugionak a mai Dunaszekcső területén kellett állnia.

11 Elméleti fejtegetéseinek helyességét az ellenerőd megtalálása,

12 és legújabb történeti értékelése kétségtelenné teszi.

13 Az orsógoinb leírása: Csonkakúp alakú, 35 mm magas, 71 mim áttmlérőjű, agyágból égetett. Felületeit kővel elsimították és ezáltal Ikiégetés után fényes fekete felületet kaptak. Ebbe — a csonkakúp palástján ma már sokhelyütt lepattogzott — felületbe karcolták bele az ábrázolásokat és a szöve1. hép. Az orsóigomlb bázisának fényképe 10 Keletkezési idejét 365—366-ra teszik. Miller Konrád: Itimeraria Romana. Römische Reisewege an der Hand der Tabula Peutingeriania dargestellt von... (Stuttgart, 1916.) 11 Wosinszky Mór: Tolnavármegye története az ostortól a honfoglalásig. (Bp. 1896.) II. 640. 12 Horváth Anltal levele a duna-szekcsöi római falmaíadíványolkról. Arch. Ért. 1885. 37—38. 13 Mócsy András: Die spätrömische Schif

Islande in Contra Florentiam. Folia Archeologica, 1958, 89—104.