Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Régészet - Kőhegyi, Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunakszekcsőről

JELENETES ÉS FELIRATOS RÓMAI ORSÓGOMB DUNASZEKCSOROL KŐHEGYI MIHÁLY Mészáros Ervin, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozója már évek óta gyűjt rend­szeresen leletanyagot a levonuló tavaszi árvizek után Dunaszékicsőin, a Várhegy alatti részen. A Duna jobb partján, mintegy 200—400 méter hosszan rómlai cserepek, igen nagy számú pénz, vastöredékeik s számos más tárgy hever egy­egy levonuló árhullám után, melyet a víz az egykori Lugio településéből mos ki. Mészáros Ervtin révén került a bajai múzeumiba az 1950­ps évek elején aiz alább bemutatásra kerülő áb­rázolásos római arsóigoimlb is. 1 Dunaszefccsiőt egyik legrégibb róímai kori le­lőhelyként tartja nyilván kutatástörténetünk. Katanchich Péter azonosította először a mai Dunaszekcső területét a római Lugioval 2 , s vé­leményét a kutatók legtöbbje — Haas Mihály 3 , Frőlieh Róbert 4 , Várady Ferenc 5 , Gosztonyi Je­nő 6 , Juhász László 7 — elfogadta. Egyedül Sza­lágyi István volt ellenkező véleményen és iAl­tiumrnal azonosította helységünket. 8 A kérdést véglegesen Wosinszky Mór döntötte el, aki ki­tűnően isimerte a környékeit és vizsgálat alá vé­ve az Itinerarium Antoniana 9 , valamint a Ta­1 A bejelentést ós ajándékozást inem követte helyszínelés. A tárgy leltározatlamul hevert a ba­jai múzeum raktárában, leltári száma: 58.4.8. 2 Katanchich Péter: Dissertaitio de Column a milliaria ad Bssékum régenta. (Eszék, 1782) 64. 3 Haas Mihály: Baranya föl dira ti, statisztikai és történeti tekintetben. (Pécs, 1845.) 329. 4 Frőlich Róbert: Két római mértföldikő. Adalék Pannónia inferior helyriajzáíhoz. Aróh. Ért. 1888. 289—295. 5 Várady Ferenc: Baranya múltja ós jelenje. (Pécs, 1897.) II. 85. 6 Gosztonyi Jenő: Duna-Szekcső a múltban és a jelenben. (Pécs, 1891.) 13. 7 Juhász László: Biaramya vármegye és Pécs vá­ros régészelte. (Pócis, 1S94.) 25. 8 Sulagius fSzalágyi] István: De statu eccleisiàe Pannonicae. l(Póos, 1777—1800.) IV. 280. — Ma már tudjuk, hogy Altinum Mohács területére helyezen­dő. Gnaf Andreas: Ufoeraidht der antiken Geo­graphie von Pannonién. (Bp., 1936.) 9 I. sz. 284—305 között keletkezett. Márki Sán­dor: Római iitoierartiumok Magyarországról. Föld­rajzi Közlemények, 1926. 138—144. bula Peutingeriana i0 adatait, megállapította, 'bogy a mille passumok alapján Lugionak a mai Dunaszekcső területén kellett állnia. 11 Elméleti fejtegetéseinek helyességét az ellenerőd megta­lálása, 12 és legújabb történeti értékelése kétség­telenné teszi. 13 Az orsógoinb leírása: Csonkakúp alakú, 35 mm magas, 71 mim át­tmlérőjű, agyágból égetett. Felületeit kővel elsi­mították és ezáltal Ikiégetés után fényes fekete felületet kaptak. Ebbe — a csonkakúp palást­ján ma már sokhelyütt lepattogzott — felület­be karcolták bele az ábrázolásokat és a szöve­1. hép. Az orsóigomlb bázisának fényképe 10 Keletkezési idejét 365—366-ra teszik. Miller Konrád: Itimeraria Romana. Römische Reisewege an der Hand der Tabula Peutingeriania darge­stellt von... (Stuttgart, 1916.) 11 Wosinszky Mór: Tolnavármegye története az ostortól a honfoglalásig. (Bp. 1896.) II. 640. 12 Horváth Anltal levele a duna-szekcsöi római falmaíadíványolkról. Arch. Ért. 1885. 37—38. 13 Mócsy András: Die spätrömische Schif Islande in Contra Florentiam. Folia Archeologica, 1958, 89—104.

Next

/
Thumbnails
Contents