Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Természettudomány - Horvát, A. O.: A Mecsek hegység növényföldrajza. I.

1. A MECSEK HEGYSÉG NÖVÉNYFÖLDRAJZA I. HORVÁT A. OLIVÉR 1. A Mecsek földrajzi fekvése és kőzettani felépítése A Dráva és Duna álltai képezett Baranyai Háromszögtől északkeletre terül el a Mecsek hegység; a Balatonhoz hasonlóan éppen úgy, mint a Magyar Középhegység; a tektonikus vonalnak meiglfelelőleg délnyugatról északkeletre vonul. A hegység lábánál fekszik Béos városa. A Mecsek hegység nyugati felérnek legmagasabb pontja a Jiakalbhegy (602 ím). A Nyugati Mecsekben a völgyek keleti—nyugati irányúak. A Jakabhegy tömbje déli kitettségben meredeken csatlakozik a pécsi sílksághoz. Északi és keleti oldalán több bővizű forrás fakad, déli oldala azonban vízszeglány. Északi oldalán gyakoriak a töbörök, míg a déli oldalán az elődolmlboík között mély szurdokok találhatók. Bécs városa felett húzódik a Misina—

Tubes gerince. Ennek vízválasztója kelet—nyugati irányú, déli áirányú völgyeiben találjuk a pécsi, az északiban a komlói szénímedencét. A Nyugati Mecseikben lévő Jakabheigyet a Keleti (Mecsekkel összekötő pécsi Mecsekben, karsztos területen jellegzetes mészkő jelenségekét észlelünk. (A pétísi Mecseket a nyugati részhez veszem.) A Keleti Mecsekben találjuk az egész hegység legmagasabb csúcsát, a Zengőt (682 cm), ehhez csatlakozik közvetlenül a Hánmashegy (603 ím). A Keleti Mecseik sok jóvízű forrással rendelkezik. A Mecseik hegységet a Mecsek alja választja el a tőle délre elterülő Villányi-hegységtől. A Mecsek alja már legnagyobbrészt erdőtlenr né lett, kultúrtáj, meleg löszhalcimividék ; a Mecsektől délre terül el. Ugyanígy északra a Mecsektől hasonló jellegű haloimvidék található: a Hegyhát. Míg a Mecsektől keletre az ugyancsak löszből álló Szekszárdi dombok, míg észlaknyugatra a Zselic található. A Mecsek hegység déli síkságára a Dráva két partján és a Duna mentén mélyen behatol a Nagy Magyar Alföld, Duna—Dráva szögletében képezve a Baranyai Háromszöget, míg a Dráva bal partján Baranyában a Drávasík vagy más néven az Ormánság terül el. Aimíg a Mecsek hegység déli síkjának és környező haloimividékének elég egyhangú a földtani felépítése, magáinak a Mecseknek a geológiai alkata igen változatos és földtanilag jól kikutatott. Vadász i(1957) a Mecsek hegység permi alsó tagozatának felső részéről megállapítja, hogy homokkőből, homokos palából és mészimárgából áll. Ezekre a rétegekre 10—15 m vastagságú középső tagozat települ, ez durva konglomerátusból áll keverve kvaireporfir görgeteggel és kaviccsal, míg a felső tagozat, a jakabbegyi homokkő túmyo/móliag pados, felső 'részében palás vörös homokkő van 400—500 m vastagságban, A triászrétegek nagy kiterjedés/ben vesznek részt a Mecsek hegység felépítésében. Az Alsótriász vörös és szürke agyagos, homokos, főifelé márgás, sejtes, dolomitos és lemezes imészkőrétegekből álló werfeni sorozattal települ a felsőpermi vörös homokkőire, a seizá és kampilii rétegek képviseletében. Ezek a rétegek mindinkább meszesebbé válnak és éles határ nélkül nienmiek át a középtriász anizusii elmeletének alsó részébe. Ennek a sötétszürke lemezes mészkőnek felső részét padosabb mészkő alkotja. Felettük a ladini emeletnek megtelelő wengeni rétegek találhatók fekete és fehér erekkel átjárt kalciterekfce!, valamint imészkőrétegekkel. /Ezek a rétegek fekete agyagpalába és márgapalába mennek át. A mecseki triász sorozat részét alkotó raeti emelet zöld és szürke, hoimokos agyagpalákkal váltakozó homokkőrétegösszletből áll. A Villányi-hegységben az anázusi, középsőtriászból való »guttenisteimi« réteg szürke mészkőből és barna dolomitból áll. A jura legalsó tagja a kőszéntartalmú alsó liasz raeti elmeletéhez kapcsolódik. Ez szénen kívül szürke homokkövet és sötétszürke homokos agyagpalát tartalmaz, A liasz kőszénösszletre agyagos márgás, kisebb fokban homokos, homclkköves ós tűzköves ihoanokkőrétegösszlet az aialéni emeletig terjed, majd a bath emelettél meszesebb üledék