Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban

294 HÁRS ÉVA 1. kép. Klein Armin: Tálka (Assiette) 1878 tállal, vagy vázával tartalmi és formai egységet is alkosson. Klein Airmiin ábrázolásai nem tévesztik szem elől az anyag-szabta törvényszerűségeket. Arcképei (2. kép) és figurális kompozíciód festői megoldásúak, emellett fegyelmezett, egységes szemléletükké! a tál kerek képsíkjálhoz és határoló vonalaihoz alkalmazkodnak. így biztosítják a kerámialfeatés (mint díszítő szándék) s a művészi képalkotó igény egyensúlyát. Klein Ármin mellett az osztrák származású Kaldewey Kelemen alkalmazott többalakos, mozgaimias kompozíciókat festett díszű tálain. Itt az ábrázolások többnyire középkori harci jelenetek, lovascsatálk, várostromok. E tálak raagyrésze tégílalap alakú, ezzel is követve a táblakép formáját, a jelenetek kobaltkék rajza pedig a német metszetek stílusára emlékeztet. (3. kép.) A gyár első festőművészei között j>elentős eredményeket ént el Zsolnay Júlia, aki japán modorú figurális festéssel .gazdagította a művészi tálak, díszedények sorát. A tálakon és vázákion megjelenő, önálló képi igényű ábrázolások után a pécsi gyár egyedülálló, érdekes ikísérlet-sariozatáról is számot kell adnunk. Az itt dolgozó művészek megkísérelték az olaj festés technikáját a keiráimiára áttenni. Arra gondoltak, ha az idő foga az 'évszázadok soirán elpusztítja a vásznát, lepergeti a festéket, a ibálboirú tüze felperzseli a képtárak kincseit, mégsem árthat a kerámiának, a tűzpróbát (már kiállt, égetett máznak. Ha lehet képekét festeni a tálaikra és vázákra, máért ne lehetne a festészet eszközeivel színes tájakat átvinni kerámialapokra? — Es abban a gyáriban, ahol az alapító kutató szellelme napnap után új máztedhnikai eredményeket ért el, a »kerámiaiestméiny« kísérleteinek sem volt akadálya. Egész sorozat táblakép született, valamiennyi olyan, mint a frissen elkészült olajfestmény: ragyogó, tüzes színekben pompázó romantikus tájak és jelenetek. Nem fog rajtuk a tűz, a nedvesség, ám ugyanakkor magukban írejitik a kerámiiatáirgy oly könnyű pusztulásának iveszélyét: az éltörés lehetőségét. A kerámia-képek kísérleteiben maga Zsolnay Vilmos is résztvett. Sajnos a fennmaradt feljegyzések e munkákra vonatkozóan igen szűkszavúak és a legtöbb esetben nem állapítható meg, kik voltak a kivitelező művészek? Tudjuk, hogy a kerámiagyár létesítése előtt Zsolnay Vilmos (voltaképpen festőiművész szeretett