Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez
282 KOPASZ GÁBOR A tagsági díjakat teljes egészében a budapesti központi pénztáriba tartoztak a tagok befizetni, és .a (helyi csoport fenntartási költségeit a központ utalta ki. A helyi csoportok a központi jóváhagyott alapszabályzat szerint működitek; megalakulásukat tudomásulvétel céljaiból továbbra is be kellett jelenteni a megye alispánjának. Működésüket csak azután kezdhették meg, 'miután megalakulásukat a törvényhatóság 'első tisztviselője tudomásul vette. A tudomásulvétel továbbra is a tagnévsor, alakulási jegyzőkönyv és az alapszabályok beterjesztése kapcsán történt, de a fasiszta német birodalom árinyékiában egyre fonmálisablbá vált. A falusi csoportok a Volksbund-közpant alapszabály szerinti intézkedéseit tartoztak Végrehajtani. Működésüket a központ azonban nem függeszthette fel, nem rendelhette el feloszlatásukat, hanem csupán javaslatot tehetett erre a magyar belügyminiszternek. A Volksbumd alakuló közgyűlése fogadta el az új alapszabályzatot 1938. november 26-án. Basch (Ferenc elnök és Albert Miksa főtitkár írták alá és terjesztették láttamozás céljából Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter elé. Baranya megyéiben is megkezdődött az új alapszabály szerinti nagyarányú szervezkedés, amely a nnegye legkisebb német községére is kiterjedt. A megye határain belül közel 130 községben csaknem egyszerre alakították meg a Magyarországi Németek Szövetsége {Volksbund der Deutschen in Umgarn) helyi csoportjait. Lényegében már eddig is 'megvoltak ezek a csoportok, csupán a falusi »iKulturVerein«okból »Volksbund«-ok lettek, amely 'mindenesetre együtt járt a (magyarországi német kisebbség további Ifasizálódásának elmélyülésével. Láttuk, hogy a Volkslbund alapszabályai szerint a németek már a második világháború kitörése előtt nagy súlyt helyezitek a német kisebbségi ifjúság szervezésére, amikor a falusi Volksbund-sztervezeteket egy ifjúsági és egy felnőtt tagozatra osztatták. íSőt a háború folyamán teljesen különválasztották a felnőttiek szervezetétől ^Nennet (Ifjúság« néven. Ez azután történt, hogy létrehozták a magyarországi »Német Ifjúság« országos központi szervezetét Budapest székhellyel. Ettől kezdve a német ifjúságii helyi csoportok megalakulását a »Néniét Ifjúság« országos vezetője jelentette be a járási főszolgabírónak, aki a bejelentéssel kapcsolatos összes iratokat a 204.820/1943. ViKM. VI. ü. o. sz. körrendelet érteiméiben közvetlenül a magyar 'vallás- és közoktatásügyi miniszternek terjesztette fel. Táhát a felterjesztés az alispáni hivatal megkerülésével történt, az alispán csak éppen értesült a felterjesztésről. 1943-ban gyors egymásutánban alakultak meg a »Német Ifjúság« önálló helyi csoportjai a baranyai németajkú községekben. A taglétszám nagysága sem volt fontos ezeknél a csoportoknál, mert a berememdi német ifjúsági csoportnak pl. 10 rendes és 65 rendkívüli tagja volt. 23 A 10 rendes tag már elegendő volt a csoport 'megalakítására. Először a villányi, pécsi és siklósi járások községeiben alakultak meg a német ifjúsági helyi csoportok. Különösen a villányi járásban volt tömeges a szervezés. De megalakult olyan magyar jellegű községben is, mint amilyen Egyházáisharaszti a siklósi járásiban, ahol 10 rendes és 26 rendkívüli tagja voit. A tisztikar öt személyből állott, s közülük egy Volt férfi és négy nő. Jellemző, hogy egyikük sem Egyházasharasztiban született, hanem egy Alsószentmártomban, egy Szőkéden, három pedig a Csanád megyei Eleken. 24 Már a Voiksbumd alapszabályaiból is kitűnt, hogy az ifjúság szervezésénél nagy súlyt helyeztek a lányok 'beszervezésére. Ez csak fokozódott a második világháború alatt, -éppen az önálló német ifjúsági helyi 'csoportok felállítása folyamán, amikor a férfi fiatalság javát katonának vitték, vagy az SS-be sorozták. A német ifjúsági helyi csoportok tulajdonképpen lépcsőül szolgáltak a német fasiszta hadseregbe való jelentkezésre. Ezzel végleg kialakultak a Hitler akarata szerinti magyarországi német fasiszta szervezetek. A Volksbund 'tuiaijdoinképpen nem volt más, minit a birodalmi SA. .(Sturmabteilung) pártszervezet, a»Néimet Ifjúság« pedlig mint a birodalmi »Deutsche Jugend« nevű szervezet •magyarországi változata, sőt — bátran mondhatjuk — szerves tagozata. III. A magyar kormányok engedékenysége folytán a német fasizmus egyre nagyobb befolyásra tett szert hazánkban. A magyarországi német fasiszta szervezetek úgy működtek itt, mint az állam az államban és Hitler ezeket hamarosan a második világháború szolgálatába állítolbta. De a magyarországi volksbundista szervezetek azt is megkönnyítették Hitler számára, hogy mind jobban beleláthasson és beleszólhasson Magyarország belügyeibe. A háború alatti magyar kormányok közül ebben az időben csupán Kállay Miklós miniszterelnök politikája nem tetszett Hitlernek és a náci vezetőknek. iKállay ugyanis látva a németek állandó harctéri visszavonulását, vereségét, nyugat felé kezdett tekingetni. Titokban 23 P. Á. L. Baranya mii lt, 21345/1943. alisp. szám. 24 Uo. 21341/1943. aldsp. szám.
