Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez

A BARANYAI VOLKSBUND1STA SZERVEZKEDÉS 233 kapcsolatot igyekezett létrehozni az angolszászokkal. Ezt két okból is tette: egyrészt igazolni akarta, hogy Magyarország csak kényszerből harcol a mérnetek oldalán, s lényegében az angolok és amerikaiak (barátja, mes részit mint íeudál-kapiltalista magyar politikus, német Vereség esetére az angolszászok védelme alá szerette volna az országot helyezni. Hitler és ia náci vezetőség hamar felifigyelt az ingadozásra. Horthyt azonnal Németországba rendelték azzal az ürüggyel, hogy Hitler tájékoztatni kívánrja a háború állásáról, a frontok helyzetéről, de tulajdonképpen a Kállay elleni vádakat sorakoztatta fel a találkozón. Kállay helyzetváltozásban reménykedik — mondotta Hitler — és Törökországon keresztül keres kapcsolatot Angliával és Amerikával. Szengyörgyi Albert professzor Törökországban az amerikaiakkal tárgyalit titokban Kállay megbízásából, aki titkos megállapodással angol-amerikai védelem alá akarja helyezni Magyarországot. Később Mészáros Gyula budapesti professzor és a félzísidó i(Hialbjude) Frey András szerkesztő is járt iTörökoirszágbain ezzel a céllal. Magyar személyiségeknek egész sora — köztük újságírók, katolikus és protestáns lelkészek — kapcsolatot építettek ki Svájcban tartózkodó angolokkal. Az amerikaiak meg vannak róla győződve, hogy a magyar nép száz százalékig németellenes Magyarország a Vatikánnal is tárgyalt a békekötés felől. E felsorakoztatott (vádak után Hitler sürgette a zsidókér dós megoldását, majd a irónián katonákat iés tiszteket dicsérte. Magyarország Szlovákiához hasonlóan állítson fel zsidó koncentrációs táborokat. Ezzel szemben Kállay 70 000 zsidó menekültet védelmez Magyarországon. Horthy próbálta védelmiéibe venni Kállayt ós halkan még az!t is megjegyezte, hogy Magyarországnak a Szovjetunióból egyetlen négyzetméter területre sincsen igénye. Sőt még a voiksbundisták átvételére is próbált jávalsiatot tenni. A jegyzőkönyv szerint Hitler többször visszatért Kállay politikájának bírálatára, s végül arról beszélt, hogy a magyar ifjúságot is a hitleri ifjúsághoz hasonlóan kell nevelni, ki kell (venni a papi befolyás alól.*' Hiába következett Kállay után a miámetbérenc Sztójay 'miniszterelnök, Hitler Végleg nem bizott a magyarokban és OL944. március 19-én — mint ismeretes — nyiltan is megszállta az országot. A magyarországi voiksbundisták maguk is vágytak a némiet megszállás után, hiszen a Volksbuindban soviniszta németekké nevelték őket, akiknek az volt legtitkosabb kívánságuk, 25 Foreign Office Library, London. Archives of German Foreign Office H 44. hogy a nagy német birodalom testébe tartozhassanak. Belül az országiban a Volksbund és a német ifjúsági csoportok tagjain kívül csak a magyar nyilasok hirdették a német megszállás szükségszerűségét. Hamarosan megkezdődték a zsidóüldözések, a voiksbundisták egyre nagyobb szerephez jutottak, s a német megszállásnak az egész országra súlyos katonai, gazdasági, politikai és társadalmi következményei lettek. A némiet megszállás után a baranyai pángermánok öntudata is igen megnővekedett. Főként a német katonaság 'jelenléte növelte meg a Baranya megyei isvábok önbizalmát. Hamar átvették a (megszálló birodalmi katonáktól a német fölényességet, s a hitlerizmus által fennen hirdetett nietzschei '»Übermensch«, valamint a német nép felsőbbrendűségének gondolatát (Herrenvolk). Óriási többsége a baranyai sváboknak is már abban kezdte magát ringatni, hogy megvalósult a hlitlerizimuis alapeszméje: Egy birodalom, egy nép, egy vezér! (Ein Reich, ein Volk, ein Führer!). A Volksbund tagjiai lényegében hűtlenekké váltak magyar hazájukhoz, ahova kétszáz évvel ezelőtt, mint telepesek beköltöztek. Most a magyar nép rovására támogatták a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit. Magatartásuk, bűnös cselekedeteik mérlegelése szerint 'voltak azonban köztük fokozatbeli különbségek. Voltak olyanok, akik vezető szerepet vittek, rendes tagok, vagy csak pártoló tagok voltak a Volksbuindban, vagy a Hitler-ifj:ak szervezetébe tartoztak. Egyesek tevékeny, mások passzív tagok voltak. Akadtak olyanok, akik nem i!s voltak bunidosok, de magatartásukkal úgy támogatták a fasiszta háborút, hogy a megszálló némiet katonákat és a Hitler-ifjákat szinte dédelgették. A legtöbb bundista azonban 'maga is lelkesedett a hituerislta eszmékért. Soikían jelentkeztek önként 'német katonáinak, beálltak a német rendfenntartó alakulatokba, sőt igen jelentős számban belépték az SS-be is. Nem törődtek azzal sem, hogy így automatikusan elvesztik magyar állampolgárságúkat, hiszen azzal, hogy mint katonák (Hitlerre felesküdtek, egyben német áilampoigárságlöt is nyertek.

26 Baranya megye németlaktá területeiről az ország megszállása után tömegesen vonultak be a férfiak az SS alakulátdkba. A tiszta németajkú vidéken a bevonulások oly nagy méretet öltöttek, hogy ennék következtében egyes uradalmak teljesen .gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások nélkül maradtak. Volt olyan nagygazdaság, ahonnan az összes gazda2(5 P. A. L. Baranya m. It. 371/1945. főisp. ált. szám.