Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez

A BARANYAI VOLKSBUNDISTA SZERVEZKEDÉS 281 Neurathot, bogy Magyarország komolyan törekszik arra, bogy eülhárítsa az útból ezt az akadályt. Neurath Viszont megígérte, bogy elősegíti a Magyarországgal való jöviszony további kiépítésiét, is a magyar ellenes újságcikkek megszüntetését.

21 Ezek а tárgyalások már leplezetlenül (megmutatták, bogy a 'magyarországi német szervezkedés politikai jellegű. Még egyelőire megvoltak a német szervezetek neveibein a népművelésire, kulturkapcsoilatokra utaló kifejezések, de ezek már most is soviniszta gyűlölködést és fasiszta pártszervezést tákairtalk. Azok a német anyanyelvű magyar állampolgárok, akik az egész Európát átfogó német fasiszta szervezetnek a szolgálatába szegődtek, már nem a 'magyarországi német kisebbség kulturális feliemelésóért dolgoztak, hanem a hitleri nagynéniét eszmékÁrt. Itteni csúcsszervük a Magyarországi Németek Kutatói munkaközössége (Volksdeutsche Forsídbungsigemeiinscíhiaft in Ungatnn) volt. Tagjai voltak: Basich Ferenc német kisebbségi vezér, Grund Henrik szegedi egyetemi docens, Hartmann Rudolf debreceni egyetemi lektor, Huss Richard debreceni egyetemi tanár, Loschdorfer Anna budapesti egyetemi tanár és Sdhmidt Henrik szegedi egyetemi tanár.

2

'

2 Tulajdonképpen ez a •csúcsszerv irányította a Magyarországi Német Nópművelődési Egyesület munkáját is a stuttgarti külföldi intézettől kapott utasításoknak megfelelően. A stuttgarti AuslandInstitut pedig a német fasiszta külügyminisztériumnak tartozott felelősséggel. Hamarosan elérkezett annak is az ideje, amikor a magyarországi német kisebbségi inépművelődési egyesületeket nyíltan és szervezetileg is politikai szervezetekké alakítottak át, s ezek fokozatosan és egyre inkább a német fasiszta pártgépezet szerves 'részeivé váltaik. 1938 végén készült el az az új alapszabályzat, amellyel az eddigi »iVolköbildungisverein^-t ^Volksbumd«-dá szerVezték át, s ezzel a német kisebbség szervezeténiek formailag is politikai színt adták. Az új alapszabályzatot, a ^Magyarországi iNómetek Szövetsége« alapszabályait Keresztes-Fásdber magyar belügyminiszter 1939. április 13-án láttamozta, s ezzel az új német szervezésű 'munka megindulását engedélyezte. Eszerint a szövetség címe: Magyarországi Németek Szövetsége — (németül: Volksbunid der Deutschen in Umgarn. Székihelye Budapest, működési területe Magyarország, hivatalos nyelve német. Célja a magyarországi német kisebbség kulturális érdekeinek előmozdítása és megóvása a népi élet megnyilvánulás minden terén. 21 Uo. 7368 H/E 539309 — 329. 22 Uo. 4032/3. Céljai elérése érdekében a szövetség fenntarthat iskolákat a német nemzetiségű magyar állampolgárok gyermekei számára, nyithat múzeumokat, könyvtárakat, vándoirkönyVtárakait, rendezhet tanfolyamokat, kiállításokat, színelőadásokat, tanulmányutakat, népünnepélyeket, folyósíthat ösztöndíjakat, jutalmakat, adhat ki német nyelvű sajtótermékeket és a német községekben szervezhet helyi csoportokat. Leszállította az alapszabályzat a belépés korhatárát is az előző alapszabályokhoz viszonyítva, mert most tagok lehettek már a 18. életévüket betöltött, iskolába .már nem járó, erkölcsi 'és mépi szempontból kifogás alá nem eső német nemzetiségű magyar állampolgárok is. A .nagykorúságot még el nem ért személyek szülőik, Vagy törvényes képviselőik beleegyezésével léphettek be a szövetségbe. A német leányok — Iha nelm tartoztak iskolai fegyelem alá — már a betöltött 15. életévük után pártoló tagok lelhettek. Ügy szabták meg tehát az alapszabályok a belépési korhatárt, Ihogy a magyar közigazgatási hatóságok ne igen köthessenek bele. A szövetség .(VoDksbund) alapszabályainak többi szakaszai, amelyek a tagokról, tagsági időiről, s tagdíjak fizetéséről, az intézőszervekről, közgyűlésről, intézőbizottságról, titkárról, a szövetség megszűnéséről szóltak, lényegében megegyeztek a volt mépművelődési egyesület alapszabályzatának paragrafusaival. Tágabb teret engedett azonban a ihelyi falusi csoportok szervezésének, amely elé eddig a magyar alsóbb közigazgatási szervek — így Baranya megyében is — annyi akadályt gördítettek. A Volksbund alapszabályaiban a 18. §. intézkedett a helyi csoportok szervezésiéről. Mindenek előtt leszállította a korábbi 50-es létszámot, amelyet a német szervezők eddig ritkán tudtak csak sváb fálvaiinkban elérni. Most kimondta az új alapszabályzat, hogy amelyik községben legalább 20 állandó lakással bíró 'tagja 'van a 'VolkSbundnak, ott belyi csoportot kell szervezni a tagok kívánságára, ha az egyesület központja ezt jóváhagyja. A belyi csoport ifjúsági és felnőtt osztályra tagolódik. A helyi csoportok élén egy ifjúsága és egy felnőtt elnök áll a melléjük megválasztott, s a központi tisztiklarlhoz hasonló, de esetleg a szükség szerint lecsökkentett tisztikarral. Mind az elnökök, mind a tisztikar megválasztása egy évi időtartamira szólt. Minden falusi csoport 50 tagonként egy-egy küldött taggal képviseltethette 'magát a központi közgyűlésen. Ha valamely helyi csoportnak a taglétszáma nem érte el az 50 főt, egy képviselőt küldött ki a központi közgyűlésibe.