Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez
280 KOPASZ GÁBOR felen/ül nyúl ehhez a problémához. Ez abból következik, Ihogy a magyaroknak kisebbrendűségi érzetük van minden némettel szemben. 16 A kisebbségi kérdéssel kapcsolatos megbeszéléseket részint Budapesten,, részint Berlinben tartották. A budapesti megbeszélésen magyar részről Darányi miniszterelnök, Kánya, Kozma és Hómiain miniszterek vettek részt, német résziről pedig a budapesti német követ. A német követ erősen kikelt a névmagyarosítások ellen. Arra figyelmeztetett, bogy Kozma már korábban egyszer azzal a benyomással jött haza Berlinből, bogy Magyarországnak előbbre kell lépni a .német kisebbségi kérdés megoldása terén, iha nem akarja, bogy a Németországgal való barátság szétszakadjon. A német követ ezzel zárta felszólalását: szeretné megérni azt a napot, amikor ez a kérdés a két ország között iteljesen tisztázódni fog; amikor bármelyik sváb falut meglátogathatná Magyarországon anélkül, bogy bárki is meggyanúsítaná; mint abogy ez a legnagyobb termesz tességgel lehetséges Jugoszláviában. 17 Budapesti tárgyalásai után a német követ bizalmas jelentést küldött a német külügyi hivatalhoz, mire aztán onnan további bizalmas utasításokat kapott. A budapesti német követ 1936 novemberében küldött bizalmas jelentésében azt fejtegette, bogy még 'mindig nem sikerült a Németország és Magyarország közötti sérelmes kisebbségi vita egyetlen pontját sem eliminálni. Szilárd meggyőződése, bogy ha nem tisztázzák a kérdést, (felborul a barátság Magyarországgal. 10 A német külügyminisztérium válaszában azt írta iStieve budapesti német köveinek, bogy az elmúlt napokban Berlinben járt Kozma magyar belügyminiszternek maga Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellár lis megmondotta, bogy nem akar minden pártniapon ezután is a magyarországi német kisebbség helyzetével foglalkozni. Nyomatékosan tudtára adta Kozmának, hogy a német kisebbségi kérdés kezelésén Magyarországnak változtatni kell. Például hozta fel Romániát, Jugoszláviát és Csehszlovákiát, ahol sokkal jobbnak tartja a német kisebbség helyzetét, mint Magyarországon. ш Valóban Kozma Miklós 1935. dec. 11-től kezdve háromnapos tárgyalásán volt Berlinben. 16 Diese basiert auf einem ausgesprochenen Miirnderweirtigkeitsgiefühl gegenüber allien Deutschen. 17 Ich möchte den Tag nach erleben, wo die schwere Frage so weit bereinigt ist, dass ich — wie es in Jugoslavian kann — unibeargwohnt ein Seihwabendorf in Umgarn besuchen kann. — Foreign Office Library, London. Archives of German Foreign Office, 7368 H/E 539239—243. 18 Uo. 7368 H/E 539244 — 249. 19 Uo. 7368 H/E 539306 — 308. Prick német belügyminiszter hívta meg megbeszélésre a magyarországi német kisebbség ügyében, Itthon azt híresztelte a magyar sajtó és maga Kozma is azt az ürügyet hozta fel utazása előtt, hogy Berlinben megtekinti az olimpiai játékokat. Azonban minden komolyabb újságolvasó söjitetbe, hogy jelentős diplomáciai utazásról van szó. Valóban olyan kiadós politikai tárgyalások 'voltak a bárom nap alatt Berlinben, bogy nem igen maradt idő a német fővárosban megrendezett olimpiász alaposabb megtekintésére. Az első napi tárgyalások Frick német belügyminiszternél folytak. Kozma belügyminiszter azt fejtegette, hogy a német sajtó rosszindulatúan és elferdítve ír arról, hogyan fogadják Magyarországon a német utazókat, akik a német kisebbség helyzetét tanulmány ózzák. Az is érthetetlen, ahogy a stuttgarti külföldi intézet •(Ausland-Institut in Stuttgart) a kiadott tájékoztatójában azt írja, Ihogy a német utazók legj'obb ba Ihialllgatnák, aimíg Magyarországon tartózkodnak és ha feljíegyzéseklet azután készítenek úti banyotmásiaikiról, ha már eűhagyták az ország területét. Kozma az ilyen megnyilatkozásokat nem tartotta baráti imagatartásunak és hangsúlyozta, hogy Magyarországon a német kisebbség gazdaságilag jó helyzetben van. Fridk fasiszta német belügyminiszter felhozott ellenérvei között különösen azt hangsúlyozta, hogy a magyar alsóbb közigazgatási szervek azokat a birodalmi nemléteiket, akik a német kisebbség helyzeténeik tanulmányozására Magyarországra látogatnak, bizonyosfekú idegességgel kezelik (Kozma a másnapi tárgyalásokat Dickbcff német államtitkárnál folytatta, amelyen Stieve budapesti német és Sztójay berlini magyar követ is részt vett. Itt Kozma ismét számos panaszt terjesztett elő és ismét utalt a német sajtó, különösen pedig a stuttgarti külföldi intézet barátságtalan 'magatartására. A német álláspontot Stieve budapesti német követ terjesztette elő: a mlagyarországi német kisebbség számára középiskolákat, tanítóképzőket, óvodákat követelt, továbbá, hogy a jegyzők tudjanak németül a falvaikban. Stieve ismét kikelt a névmagyarosítások ellen és Basdh szavaival »disznódnak nevezte azt ia németet, aki nevét megimagyarosítja. A mlagyar résztvevők félévi fegyverszünetet kértek a sajtóháborúban. 20 Harmadik nap IKozma Hitlert és Neurathot kleüeste fel, hogy Hortbynak berdhtesgiadeni látogatását, Hitlerrel való találkozását előkészítse. De tárgyalt Neurathal a magyarországi német kisebbség kérdéséről is. Kozma biztosította 20 Basch hatte erklärt, jeder Deutsche, der seinen Namen magyarisieren lasse, sei »ein Schwein.«
