Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez

A BARANYAI VOLKSBUNDISTA SZERVEZKEDÉS 273 csak 1934-ben, a csikóstöttösi 19354>еп alakult meg. Ezért panaszkodott jelentésiében a budapesti német követ a német külügyminisztériumnak, hogy Baranya megyében, ahol pedig a német település igen kiterjedt, a legnagyobb nehézségekbe ütközik a német népművelődési egyesületek megszervezése. Bleyer professziómnak igen sok munkába kerül egy-egy helyi választmány megalakítása.

13 A megalakult helyi csoportok közül a bólyi volt a legerősebb, amelynek 217 tagja volt. Utána következett a villányi 81, a köblényi 67, s a mágoicsi 56 taggal. Egy-egy szervezett megmozdulás alkalmával (azonban sokkal nagyobb volt a megjelenítek létszáma, mert ezeken a nem tagok is sokan részt vették. Ha sok baranyai sváb községben nem is sikerült (megalakítani a helyi választmányokat, a német népműiveiődésii egyesület budapesti központjía azért kitartóan (folytatta továbbra is szervezési munkáját, agitációját. Levéltári adatokból látható, hogy az eddig említett baranyai községeken kívül Hercegtöttösön, Hidason, Meesekmádasdom, Oiroszlón, Ligeten, Kaposszekcsőn, Baranyajenőn, Vókányban, Báron, Fékeden, Virágoson, Majson többször tartott propaganda gyűléseket. Az egyesület agitációja kiterjedt az egész Biaránya megye német lakosságára, s a megalakult helyi választmányokkal pedig a legszorosabb kapcsolatot tartotta. A németországi (fasizmus (fokozatos erősödésével, majd pedig a Nemzeti Szocialista Párt (NSDAP) uralomra jutásával azonban Baranyában is a német szervezkedés egyre eredményesebb lett és nagyobb méreteket öltött. Ettől kezdve a megyei hatóságok is kénytelenek voltok engedékenységet tanúsítani az Ungarländiisicher Deutscher Volksbildungsverein működésével (szemben. Amikor pl. a rnoihácsi főszolgabíró nem engedélyezte, hogy a mémetek Bolyban oktató tanfolyamot és kultúrestélyt tartsanak, áz alispán megváltoztatta a (főszolgabíró döntését és engedte a küftúrestély megtartását, mondván, hogy az egyesület alapszabályainak 2. §-a szerint a magyarországi német nép 'művelődésének előmoadítása az egyesület tulajdonképpeni célja.

14 Egyébként még a miniszterelnökség is kiifejezte a belügyminisztériumon keresztül azt az óhaját, hogy a bólyi némiet helyi csoport műkedvelő előadása és táncmulatsága mégtartható legyen.. A német népművelődési egyesület budapesti központja tehát egyre gyakrabban fordult jogorvoslatért a magyar kormányhoz — sok esetben a némiet 13 Foreign Office Library, Lendon. Archives of German Foreign Office, 9572 H/E 674385 — 386. 14 P. A. L. Baramy m. It. 2198/1935. alisp. szám. követség útján — a baranyai közép és alsó közigazgatási szervek akadékoskodása esetén. Tehát ia baranyai főispánnak 1925-ben a főszolgabírák részére kiadott rendelete, hogy ti. a németek szervezkedése Báranya megyében befejeződött, ekkor már rég megdőlt, talán már a kiadása pillanatában. A németek baranyai szervezkedésének nagyobb lendületet adott az is, hogy Bleye

ir Jakab után Basclh Ferenc némiet kisebbsági vezér állt az egyesület élére. (Erre az időre esett az is, hogy az egyesület budapesti központja a IV. ker. Bástya utca 12. sz. alá költözött. Baisch a szervezkedést és a helyi csoportok működését látványosabbá tette (és igyekezett a német lakosság érzelmeire is hatnii. Mágooson zenés ébresztővel, térzenével, a temetőben és a főtéren rendezett ünnepségekkel egybekötött esti hang'versenyt rendezett. Majson és a (megye több németajkú községében előadást tartott »Egyesületünk 10 'éves működése és a népiség kérdése« címen. •Mivel a magyarországi német kisebbség kérdése az első világháború óta állandóan bizonyos fokú feszültséget jelentett Magyarország és Németország között, a kérdésről a két ország többször folytatott nemzetközi megbeszéléseket. Már '1930-ibam is működött egy bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott. A bizottság vezetője magyar 'részről gróf Teleki Pál volt. A nemietek akkor azt vetették Teleki szemére, hogy vanak olyan községek is Magyarországon, ahol a németeket nem. úgy »tekintik, minit kisebbséget. Ennek megállapításával nem azt akarták kifogásolni, hogy az ilyen községek inémet nemzetiségű lakóit a magyarokkal egyenlő állampolgári jogok illetik meg, haneim arra céloztak, hogy Magyarország kisebb létszámú német kisebbséget tart nyilván, mint amennyi a valóságban van. A következő ilyen nemzetközi megbeszélésre 1934-ben kerüt soir, amely Gömbös és Miackansen között folyt le. A megbeszélés itáirgya az volt, hogyan csökkentsék a német kisebbségi kérdés által támadt feszültséget Németország és Magyarország között.

15 Hitler 1936-ban szinte a kenyértöróslg vitte az amúgy is kiélezett kisebbségi kérdés megoldását. A német külügyi levéltár általános és szigorúan bizalmas iratai rendkívül érdekes adatokat tartalmaznak a két ország között a probléma körül lefolytatott tárgyalásokról és jelentésekről. A hitlerista politikusok álláspontja az volt, hogy Magyarország lélektanilag teljesen hely15 Foreign Office Library, London. Archives of German Foreign Office, 9578 H — 630/13,