Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Kopasz, Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez

278 KOPASZ GÁBOR a főispán rendeletet adott ki a járások főszolgafoírái részére és ebben leszögezte, 'hogy a Magyarországi Nétmet Népművelő dési Egyesület taggyűjtési munkája Baranya vármegyében befejeződött. Az egyesület központi kiküldöttei főispáni engedély nélkül a megye községedben nem jelenhetnek meg, gyűlések tartására a főszolgabírók 'engedélyt nem adhatnak ki. Sőt arra is fiefllbivitia a főszollgiabíirákat, hogy járásuk területéin a német egyesület központi kiküldötteá taggyűjtés ürügye alatt nem folytathatnak nagynémet i(pángeirmán) agitációt.

11 Ugyanekkor a Német Népművelődési Egyesület központi vezetősége a magyar kormánytól kért Intézkedést arra, hogy az egyesület szervezési munkája a közigazgatási hatóságok által meg ne nehezíttessék. A beadvány utalt arra, hogy szervezési munkájuk igen kényes természetű, sok tapintatot igényel, ezért az egyesület elfogadna a kormány részéről ajánlott bármilyen eljárási módot, amely munkájaikat előmozdítaná. A miniszterelnökség erre azt válaszolta, hogy a magyar kormány az egyesület szervezését, működését az alapszabályok keretein belül a jövőben is támogatja. Ezt a kormányhatósági szervek bevonásával tartott értekezleten is már megvitatta a kormány. Az értekezletein a miniszterelnök kifejezésre juttatta annak fontosságát, hogy a Német Népművelődési Egyesület a magyar állam szempontjából is hasznos rmunkat végezzen. Intézményesen harmonikus kapcsolatot kell teremteni az illetékes közigazgatási hatóságok és az egyesület között. Lépjen az egyesület vezetősége érintkezésbe azoknak a törvényhatóságoknak a főispánjaival, amelyeknek területén szervezési 'munkát kíván folytatni. Közölje a főispánokkal azoknak a községeiknek névsorát, amelyekben helyi választmány létesítését vette tervbe. Amennyiben az egyesület központi megbízottat küld ki a helyszínre, a kiküldött nevét, s a községet, ahova a kiküldött kiszáll, legalább három héttel előzőleg közölje a főispánnal. Tanácsosnak tartaná a miniszterelnök azt is, ha az egyesület központi kiküldöttei szervező munkájiuk megkezdése előtt az illetékes főispánt személyesen felkeresnék.

12 Ettől kezdve még nagyobb ellenállás nyilvánult 'meg Baranyában a községi és járási hatóságok részéről a német szervezkedéssel szemben. A községi jegyzők igyekezték a német kultúregyésületbe való belépésről lebeszélni az embereket. A járási főszolgabírók, ahol csak a legkisebb okot is találtak rá, megtagadták a központi vezetőség által bejelentett gyűlések engedélyezését. 11 Uo. 80/1925. főisp. biz. szám. 12 Uo. 8233/1925. alisp. szám. Az alispáni ihivatal szintén igyekezett lefékezni a német kultúregyesület rendkívül makacs szervező munkáját. Az alapszabályok szerint a faluisi választmányok megalakulása akkor vált érvényessé, ha az alispán, mint a megyei törvényhatóság első tisztviselője ezt tudomásul vette. Önálló fiókegyesület viszont akkor jött létre egy községben, .amikor a helyi választmány létrejött. Az egyesület központjának tehát be kellett jelenteni az alispánhoz, hogy a helyi választmány megalakult. A bejelentéshez csatolni kellett a helyi választmány megalakulási jegyzőkönyvét, a tagok névsorát és az alapszabályok szükséges példányait. Az alispáni hivatal rendszerint a tagnévsorba kötött bele, hogy ti. megvan-e ténylegesen a szükséges 50 fő, amely a megalakuláshoz szükséges. Nem vettek-e fel olyanokat a névjegyzékbe, akik az alapszabályok értelmében nem lehetnek az egyesületnek tagjai. A helyi választmányok és fiókegyesületek megalakulásairól beérkezett bejelentésieket, névsorokat az alispáni hivatal az illetékes járási főszolgabírónak, mint rendészeti hatóságnak adta ki a jelentkezett tagok körülményeinek lény omozáSa célj ából. A rendőrhatósági nyomozás rendszerint arra terjedt ki, hogy milyen a jelentkezett tag erkölcsi múltja, nem volt-e jogerősen elítélve, tényleg abba a községbe Való lakioS-e, magyar állampolgárié, ibetöltötte-e a 24-ik életévét és nem fordul-e elő neve kétszer-háromszor is a névsorban. A büntetett előéletűeket, a más községbe való lakosokat, az idegen (pl. amerikai) állaimipolgárokat, a kiskorúakat és a többszörösen felvett neveket az alispán a névsorból kihúzta és így az egyébként is nehezen összeszedett tagok száma rendszerint б0-nél kevesebb lett, tehát az alispán a helyi választmány megalakulását nem vette tudomásul, érvénytelenítette. Az alispáni döntés ellen 15 nap alatt szóban, vagy írásban lehetett fellebbezni. Igen nehéz volt így összeszedni az 50 tagot a legtöbb baranyai község ben. Pl. az egész Zsibrik kisközség mindössze 54 házból állott és a faluiban már egy olvasókör is működött. Hogy meglegyen az 50 fő, 13 kiskorút is felvettek a tagok névsorába, akiket az alispán a jegyzékből kihúzott, Pócsán azért nem sikerült sok kísérlet után sem megalakítani a helyi választmányt, mert Végül is az egyesületbe Való jelentkezést sokan visszavonták. A Magyarországi Német Népiművelődési Egyesület első községi helyi választmányai 1925 legvégén Mágocson és Köblényben, 1928-ban Villányban, 19274э1е!П Bolyban alakultaik meg. Utána csíak évek múlva sikerült ismét községi helyi választmányokat Baranyában létrehozni. A mecsekjánosi és zsibriki helyi választmány