Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

242 PAPP LÁSZLÓ annak, hogy a váirszerkezet e két tagja a képen egybeolviadtnák látszik. Az volt ugyan, de erről a művész aligha tudott. Egyébként pedig, eléggé merész képzelettel, a befagyott tóra állította az ostromló tüzérség és lovasság egy részéit, amely a belső-külső várat teljesen körülveszi. A télies kép szükségleteihez képest a művész viszont mellőzte a »Dráván»« átvivő hidak ábrázolását. A második Dillich-változat volt az előképe, alaposabb átdolgozással, Gioan Giacomo de Rossi: Théaitro deila Guenna (Róma, 1687.) с művének más magyar váriakkal együtt bemutatott Sig/iet-ábrázolásia is. (20. kép.)

6U A várszierkezetein ugyan a rajzoló jelentősebb változtatást nlem vitt végbe, de az erősség-övezetet megnyújtatta, s a feltűnőbben szögletesnék ábrázolt bástyákat is hosszabbnak tünteítd fel, mint élőiképe, nyilvánvalóan ok nélkül. A >*caistetlo-«-nák nevezett belső vár közepén zömök, kerek torony áll, a külső vár, »foirfezza« udvarán kéttornyú teimplom. Az Óváros igen élémk térségión álló, kéttornyú templom egyik sisakja itt is csonka, a feremoesek templomából alakított rneoset mellett magas minaret emelkedik, de minaret áll az Üjváiros közepén is, — amint a művész a sóktemploimos török Szigetvárt elképzelte. A külső vár főkapuját, nyilvánvalóan meg nem indokolható egyéni módosít ássál, a déli kötőéig közepére helyezd, az erősségrandszert magas hegyek közé szorítja, tengernyi mocsárból kiemelkedőnek tünteti fel, az élőtér folyóját Almásnak. (»Állma Ifiume«) nevezi a rajzoló. Az előbbi ábrázolással egykorú Justus van der Nypoort németalföldi mesternek az a képe, amely A. E. von Burghardt von Birkenstein: Ertz-iHerzöigliche Handgriffe des Zirkels und Lineals... (Wien, 16:86.) с műve egyik illusztrációjaként látott napvilágot. (21. kép.)

61 A művész korábban járt ugyan Magyarországon, a hódoltsági területekre azonban nyilvánvalóan ő sem juthatott el, mert ő is az ősforráshoz, a Dillidh-Sibmacher kép első változatához nyúlt, hogy a császári család gyermekei számára írt geoimétriái tankönyvében Szigetvárt bemutassa. A többihez képest némileg leegyszerűsített, több változatban ismert várábrázoláson a török korszakot csak az előtér Staffage kátoná-alakjai jelzik. Sibniiadher Szigetvár-ábrázolást tükörképbe állítja az a francia mester, akinek rézkarcált Sauern: Le Cours de Danübe.. . (Paris, 1689.) с térképének számos hazai várunkat is bemutató szegélyképei közt ismerjük. (22. kép.)

02 Ez 60 MTKcs 3902/2. T. — Szigetvári Múzeum 3852. 61 MTKcs 2420. T. — Szigetvári Múzeum 3852. — Rózsa György: Az Anton Ernst Burghardt von Birkenstein-féle metszetek. Bp. 1957. az ábrázolás is ragaszlkodik még a belső vár nagy, kerek tornyához, 'miközben félholddal díszíti a templomok, kaputornyok tetejét, A 2. típusíbeli, Sibmiadher-f éle rézkarcokhoz sorolhatjuk anniak a, még 1683. évben megjelent német röplapnak kezdetleges Szigetvárábrázolását is, amiely — az 1566. évi ostroimiról való emlékezés 'mellett — egy, a váriba bejutott keresztény nemesember által 1683. április havában végrehajtott robbantás pusztításáról adott hírt. (23. kép.)

63 Inkább a viszonylagos teljesség kedvéért szólunk arról, hogy egyes művészek megkísérelték Sziget hódoitságikori erősségének oldalnézetből való, sziluettszerű ábrázolását is. Egy ismeretlen mestertől származó rézkarc hűségesen nyomon követi, részben másolja Dilliich képét, hódoltságkori változatában. (24. kép.)

64 A külső és belső vár a képen egybeolvad, a belső vár közepén ott áll az 1566. évi ostrom során mindörökre elpusztult kerek torony, a kép bálodalán az ugyanakkor megsemmisült Újváros, ez az ott soha nem létezett mecsettel. Feltehetően valamelyik korai leírás alapján, de ezen túlmenően táves elképzelésből született ímeg az a rézkarc, amelynek modorából a már említett németialföldi mesterre, Justus van der Nypoort-&zierzûségére gyanakodhatnámlk. (25. kép.)

(b A kép hátterében a sokbástyásnák képzelt Öváros ós az egyetlen szerkezeti elemből álló vár áll, déli szélén csonkiakúpaiakú, pártás, zömök toronnyal. Az erősség mögött itt is hegyek emelkednek, az előtérben a felszabadító sereg csapatainak hadállásai sorakoznak. Amint látjuk, a nagy ostromaira való késői emlékezéseknél, vagy az újabb szigetvári eseményekről szóló híradások során napvilágot látott, 2. típusíbeli képek, lamelyek további változatai a bemutatottakinak sokszorosa, megfosztva az utánzók egyéni hozzáadásaitól, váltakozóan ugyanazt a két, egymástól a lényeg tekintetében nem különböző, tehát egynek tekinthető ábrázolásit fednek: a Dillich rézkarc rajzát. Amint az 1. típusíbeli képek alkotói nem juthattak el a török kézre jutott Szigetvárra, nem 'volt erre módjuk a későbbi mestereknek sem. Más hijján be kellett énniök a hozzáférhető 62 MTKcs 6443. T. — Utal rá: dr. Glaser Lajos: A kairlsruhei gyűjtemiéinydk magyar vonatkozású térképanyaga. Térképészeti Közi. ,6. sz, különfüzet. Bp. 1933. 538. sz. — Közli: Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II—

III. Jamus Pannonius Múzeum Évkönyve 1962. Pécs, 1963. 265. o. 63 Szigetvári Múzeum 3849. lsz. 64 Szigetvári Múzeum 3856. lsz. — Közli: Stephanie A. im. 212. о. 05 MTKcs 821. T.