Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERÔSSÉG-RENbSZERË' m hadászata jelentőségére következtethetünk azonban 'abból, hogy, 1530-ban, Török Bálint, a vár akkori tulajdonosa, sikeresen ellenállott Szapolyai 10 000 főnyi -magyar—török serege ostromának. Ezt azonban nem annyira a vár erődítéseinek, mint fekvésének köszönhette. Istvánffynak erről az ostromról emlékező rövid leírása Sziget váráról némileg közelebbről its szól.

23 Nincsen abban külön említés a városról, a várról lis csak annyi, hogy az ostromlók a várat körülvevő tó nyugati partján elterülő Hárserdőnél (isilva Hasserdia) helyezkedtek él, innen lőtték a váirostromra alkalmatlan ágyúikkal a várat. Ezt pedig nem erős falak, hanem töltések, lesározott vesszősövények vették körül »miig a várban egyedül kőből — (helyesen: téglából) — épített kerek toronynak tetejéről Török Bálint egy mindenfelé irányuló ágyúval lövette az ostromlókat, akik végül is elvonulni kényszerülték.-«

24 Ez az ostromleírás, rövid vázlatossággal, a betekinthető legkorábbi időből világít rá a vár felépítésének módjára. A »magyar módra« építkezést ugyan a tartós építőanyagban való szegénység, a kőanyag terméshelyeinek távolsága, emellett a nem éppen csak nálunk kimutatható, de ősihagyományos sövényfonás-technikának hasznos (alkalmazása szülte. Ezen túlmenően azonban ennek a technikának — hátrányai mellett — amint erre már Salamon Ferenc is rámutatott, s amit a magyar végvárélet feledhetetlen érdemű kutatójának, Takáts Sándornak írásaiból még részletesebben tudunk — számos előnye is <volt a kőépítkezéssel szemben.

25 Ostrom alkalmaival a (faszerkezetbe erősített, lesározott sövényfonások közé döngölt földdel épített falak bizonyos imértiéikig ellenállóbbak voltak a kőből valóknál, az ágyúgolyók romboló hatását mérsékelték. Viszont a tűz és a 'víz (eső, hó) erejével szemben természetszerűen gyengébbnek bizonyultak, s ezért állandó tatarozásra, gyakori felújításira szorultak. Az építés technikái módozataitól függetlenül a vár ékkor már megérett a teljes megújításra, »modernizálásra«. Az ostrom tapasztalatai alapján is jól láthatta ezt Török Bálint. Az ostrom után el is végeztette, ami erejéből, építőmesterei tudásából telt. Erre késztették — nem anynyina Szigetvárnak már kialakulóban lévő végvár- jelentősége, — mint saját helyzete, s a belső politikai viszonyok. Török Bálint bizonyára kibővíttette a várat körülvevő tavat, megnagyobbíttatta a töltéseket, sáncokat, kicseréltette a gyengébb palánkfalakat erősébb tömésifaliakkial, talán szaporítot23 Istvánffi Miklós: Regni Hungarici História... 2. kiad. Köln. 1685. 112. o. 24 Németh Béla: im. 71—72. о. ta a kezdetleges bástyaműveket is, s kétségtelenül gazdagította a vár felszerelését. Minderre nézve, s hogy ekkor milyen lehetett a vár, közvetlen bizonyítékkal ham rendelkezünk. A bástyák szerepére utalni látszik a, tárgyunk tekintetében különös jelentőséggel bíró, 1553. évi várleltárnak az a tétele, amely szerint a leltárba vett ágyuk közül hármat Török Bálint 1531—1533. években öntetett. A vár, illetve Sziget erősségének szerkezetére nézve az első kútfőértélkű adatot az a leltár szolgáltatja, amelyet 1542. évben Rasman Teufel és három társából álló bizottság vett fel a helyszínen, száimbaviáve a hadiszeréket a következők szerint,

26 »A felső várban a toronyfaam egy szétrepedt falconetta, 2 kanna árpa, 6 szakállas, 5 mázsa kén, 3 és fél ólomtábla... A torony melletti kamrában 4 mázsa lőpor, 200 falcona gollyó, a torony mellett egy kis falkony, mellette 30 szakállas, egy kézi malom, egy szétrepedt, de még használható dupla falconetta ágyú, egy nagy karthauin, mely 40 fontos golyót vet, egy másik szétrepedt falkony, egy kőgolyót vető mozsár, 16 szakállas és eigy dupla falkoinetta. A két kapu mellett egy-egy követő löveg, 31 szakállas, 2 falcona, 3 sűharffantin, egy követő mozsár és ismét 9 szakállas. A külső várban 5 mázsa lőpor. A belső várban, egy boltban — (helyiségben) — 35 mázsa durva por, 54 »mázsa finomabb por, 2 hordó kén, 100 mázsa salétrom, 15 mázsa vas, egy hordóban falkony golyó, 25 karithaun golyó, 2 hordó ólom, egy hordó szakállas golyó, 2 hordó falkony golyó, nagyobb falkony golyó 300, kőgolyó30. A pincékben néhány fogoly török.« Az Országos Levéltárban őrzött leltárt is ismertető közlésében Szendrei János általánosságiban megjegyzi, hogy a belső vagy felső vár ímelieít meg kell különböztetni a váralját, vagy külső várat. Ez az elhatárolás azonban Szigetvárra nem egészen vonatkozibathaitó. Tárgyunk szempontjából lényeges, hogy ebben az időben-, (tegyük imindjárt hozzá: a vár nagyarányú átalakítása előtt, a »-kerek torony« körül kialakult belső vár mellett már feltétlenül létezett, a benne felhalmozott hadiszer mivolta és 'mennyisége után következtetve ugyan neim nagy fontossággal bíró külső vár. Rajta kívül pedig az erősség szerkezetéhez tartozott az annyiira-rneninyire megerősített város is. A két kapu köziül az egyik nyilvánvalóan a belső váriba a külső várból, a irmásik ugyaninnen a város felé nyílt. 25 Takáts Sándor: A magyar vár. Századok, 1907. 726—741., 815—837. o. Megemlíti — Ghyczy Farkas 1552-ben írt levele alapján — a »lövőlyukak szigeti módra kötésének« messze földre elterjedt hírét is. 26 Szendrei János: Váraink rendszere és fölszerelése a XV—XVII. században, Hadt. Közi. 1888.