Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

222 PAPP LÁSZLŐ Budának 1541-ben, Pécs és számos más dunántúli megerősített helyeknek 1543. évben történt elfoglalása, s általaiban a hódító török nagyerejű terjeszkedése következtében sürgetően illeszkedett a bécsi haditanács . várépítő programijába a Török Báliint elhalta után királyi várrá lett, a töröktől állandóan zaklatott, időnkint meg is ostromolt Sziget nagyobb arányú fejlesztésének és (megerősítésének terve. A haditanács előtt tisztán állott a hódoltság tengereben álló vár jelentősége. Salm generális 1546-ban egyenesen azt jelenti a királynak, hogy Sziget az ország legfontosabb várta.

27 A kor követelményeinek: s a fenyegető veszélynek megfelelő átépítés, erősítés azonban jóidéig késett. Sziget várának személyi és pénzellátására az 1547. évi országgyűlés — amely első ízben állított be rendszeres költségvetést a végvárak számára — országos összehasonlításban magas tételeket látszott biztosítani, a gyakorlatban azonban azok egyelőre erősen összezsugorodtak.

28 Inkább csak a tatarozásra kiterjedő, többékevésbé rendszeres munkálatok után 1548. évben indult meg, majd a túlontúl keménykezű várkapitány, Tahy Ferenc alatt (1550—51.) folytatódott a vár számottevő, átalakítással is járó, megerősítése. A várat körülvevő mocsaras tó nyugati részét, amelyet, mint Németh Béla írja, »Uj-iónak nevezett az akkori népség«, alaposan kiszélesítették, az így nyert földet a vár iés a város töltéseinek, tömésfalainak növelésére fordították, bástyákat építettek. A munka nemcsak a várra, de a város nagyobbméirvű megerősítésére is kiterjedt. Feltehetően ekkor épült a város (Óváros) bástyái közül a délkeleti sarkom állott Késés-bástya, amelyet az 1546. évtőll dunántúli főkapitányságot viselt Késás Pálról neveztek el, a délnyugati Henyei-^bástya Kerecsényi László várkapitányságáinak idején '(1554—1556) épülhetett s nyerhette nevét Kerecsányd sógorától, Henyei Miklóstól. A város '(Óváros) Mváinífifynál említett északkeleti, Bagotai- bástyája, építésiének pontos idejét inkább csak taMllgátlhaitjuk. Hogy a részletek tekintetében pontosan mi ment végbe a most említett években, nem tudjuk. A Talhy Ferenc várklapitényságá

val végződő várépítési időszak lezárultával előtáruló állapotról, a vár ekkori szerkéz étéről minden korábbi adatnál bőségesebb felvilágosítást nyújt az a leltár, amelyet 1553. május 12-én vettek fel, abból az alkalomból, hogy a kapitányság27 Takáts Sándor im. 816. о. 28 Dr. -y -s: Végváraink a XVI. sz. közepén. Hadt. Közi. 1892. 542—547. o. ról lelépő Talhy Ferenc a várat utódának Dens*fy Ferencnek átadta.

29 Erről a leltárról részletes elemzéssel, Németh Béla azt írja, hogy beírása oly élénk, hogy abból, némi helyismeret segítségével, az egész várat szemeink elé varázsoilhatjuk.«

30 Első tekintetre ez valóiban elhihető. Mégis, a vártörténiet, s a várszerkezete rekonstruálásániafc szempontjából igen becses leltár a legalaposabb helyismerettel bíró kutatót is többféle elképzelésre késztetheti, éppen a leglényegesebb kérdés, a külső és belső vár elhelyezése, egymással való összefüggése tekintetében. Emellett arra is kell gondolnunk, hogy ez a leltár még teljesein nem ifedlheti a magyar vár legvégső, Zrínyi-koiri állapotát, hiszen ennek idejéig a vár még igen jelentős átépítésen esett át, az alábbiak iszerint is. Ennek ellenére Németh Béla legfőképpen erre a leltárra kivan támaszkodni, aimikoir a Zrínyi-kori vár szerkezetét rekonstruálja, a maga egyéni elképzelése szerint. A leltárral összefüggő megállapításai közül a leglényegesebb: a belső vár, — a forrásokból kivezető adatokkal, s előtte valiamennyi történetíró állításával szemben, — nem a »oastruni«, »arx« északnyugati sarkául, azaz a 'mai északnyugati nagy bástya helyén volt, hanem a mai nagy várudvar közepén állott. Azon, a környezetből szerinte 3—4 méter, valójában csak 1—1,5 m magasságra kiemelkedő halimoeskán, amelyen a napjainkban alaposan körülfialiazott, s így külsejiéről nehezen felismerhető SziuliejmánMdzsámi maradványa, s a század elején hozzáépített kastély áll. Németh Béla szerint tehát itt volt az Anthíimiusok-építette »gömbölyű torony«, azaz a vár keletkezésének magja, amelyet itt mély, sáncolt árok és védőfal vett volna körül. Szerinte ennek a belső várnak területén állott Zrínyi lakóháza, a »pánioélosbáz«, avagy »pajzsház«, a »nők terme« (?), a »lovagterem-« (?), s hozzá a külső várból, a mai nagy várudvarból egy lépcsőzethez vezető hídon lehetett bejárni.

31 Mindehhez pedig Németh Béla ismételten is hozzáfűzi : »... nem szenved kétséget, miszerint ez az a belső vár, a honnan Zrínyi Miklós végkirohanása történt.«

32 Állításait saját maga szerkesztette helyszínrajzokkal is értelmeztetnu kívánta. (4. és 5. képek.) 29 »Registrum supaer invenitario et aliiis rebus viotualiibus, instruimenltíiis bellicis in regia arcé et oppid© Zigeth...« OL U. et С. 50/24. — Közli Barabás Samu: Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. Mon. Hung. Hist. Okmánytárak. II. kötet. Bp. 1899. 301. s köv. о. 30 Németh Béla im. 198. о. 31 Uo. 47., 263. stb. о. 32 Uo. 130. о.