Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

222 PAPP LÁSZLŐ Budának 1541-ben, Pécs és számos más du­nántúli megerősített helyeknek 1543. évben tör­tént elfoglalása, s általaiban a hódító török nagyerejű terjeszkedése következtében sürgető­en illeszkedett a bécsi haditanács . várépítő programijába a Török Báliint elhalta után kirá­lyi várrá lett, a töröktől állandóan zaklatott, időnkint meg is ostromolt Sziget nagyobb ará­nyú fejlesztésének és (megerősítésének terve. A haditanács előtt tisztán állott a hódoltság ten­gereben álló vár jelentősége. Salm generális 1546-ban egyenesen azt jelenti a királynak, hogy Sziget az ország legfontosabb várta. 27 A kor követelményeinek: s a fenyegető ve­szélynek megfelelő átépítés, erősítés azonban jóidéig késett. Sziget várának személyi és pénz­ellátására az 1547. évi országgyűlés — amely első ízben állított be rendszeres költségvetést a végvárak számára — országos összehasonlítás­ban magas tételeket látszott biztosítani, a gya­korlatban azonban azok egyelőre erősen össze­zsugorodtak. 28 Inkább csak a tatarozásra kiterjedő, többé­kevésbé rendszeres munkálatok után 1548. év­ben indult meg, majd a túlontúl keménykezű várkapitány, Tahy Ferenc alatt (1550—51.) folytatódott a vár számottevő, átalakítással is járó, megerősítése. A várat körülvevő mocsa­ras tó nyugati részét, amelyet, mint Németh Béla írja, »Uj-iónak nevezett az akkori nép­ség«, alaposan kiszélesítették, az így nyert föl­det a vár iés a város töltéseinek, tömésfalainak növelésére fordították, bástyákat építettek. A munka nemcsak a várra, de a város na­gyobbméirvű megerősítésére is kiterjedt. Felte­hetően ekkor épült a város (Óváros) bástyái közül a délkeleti sarkom állott Késés-bástya, amelyet az 1546. évtőll dunántúli főkapitánysá­got viselt Késás Pálról neveztek el, a délnyu­gati Henyei-^bástya Kerecsényi László várkapi­tányságáinak idején '(1554—1556) épülhetett s nyerhette nevét Kerecsányd sógorától, Henyei Miklóstól. A város '(Óváros) Mváinífifynál emlí­tett északkeleti, Bagotai- bástyája, építésiének pontos idejét inkább csak taMllgátlhaitjuk. Hogy a részletek tekintetében pontosan mi ment végbe a most említett években, nem tud­juk. A Talhy Ferenc várklapitényságá val vég­ződő várépítési időszak lezárultával előtáruló állapotról, a vár ekkori szerkéz étéről minden korábbi adatnál bőségesebb felvilágosítást nyújt az a leltár, amelyet 1553. május 12-én vettek fel, abból az alkalomból, hogy a kapitányság­27 Takáts Sándor im. 816. о. 28 Dr. -y -s: Végváraink a XVI. sz. közepén. Hadt. Közi. 1892. 542—547. o. ról lelépő Talhy Ferenc a várat utódának Dens*­fy Ferencnek átadta. 29 Erről a leltárról részletes elemzéssel, Németh Béla azt írja, hogy beírása oly élénk, hogy ab­ból, némi helyismeret segítségével, az egész vá­rat szemeink elé varázsoilhatjuk.« 30 Első tekintetre ez valóiban elhihető. Mégis, a vártörténiet, s a várszerkezete rekonstruálásá­niafc szempontjából igen becses leltár a legala­posabb helyismerettel bíró kutatót is többféle elképzelésre késztetheti, éppen a leglényege­sebb kérdés, a külső és belső vár elhelyezése, egymással való összefüggése tekintetében. Emellett arra is kell gondolnunk, hogy ez a leltár még teljesein nem ifedlheti a magyar vár legvégső, Zrínyi-koiri állapotát, hiszen ennek idejéig a vár még igen jelentős átépítésen esett át, az alábbiak iszerint is. Ennek ellenére Németh Béla legfőképpen er­re a leltárra kivan támaszkodni, aimikoir a Zrí­nyi-kori vár szerkezetét rekonstruálja, a maga egyéni elképzelése szerint. A leltárral össze­függő megállapításai közül a leglényegesebb: a belső vár, — a forrásokból kivezető adatokkal, s előtte valiamennyi történetíró állításával szem­ben, — nem a »oastruni«, »arx« északnyugati sarkául, azaz a 'mai északnyugati nagy bástya helyén volt, hanem a mai nagy várudvar köze­pén állott. Azon, a környezetből szerinte 3—4 méter, valójában csak 1—1,5 m magasságra ki­emelkedő halimoeskán, amelyen a napjainkban alaposan körülfialiazott, s így külsejiéről nehe­zen felismerhető SziuliejmánMdzsámi maradvá­nya, s a század elején hozzáépített kastély áll. Németh Béla szerint tehát itt volt az Anthíi­miusok-építette »gömbölyű torony«, azaz a vár keletkezésének magja, amelyet itt mély, sán­colt árok és védőfal vett volna körül. Szerinte ennek a belső várnak területén állott Zrínyi la­kóháza, a »pánioélosbáz«, avagy »pajzsház«, a »nők terme« (?), a »lovagterem-« (?), s hozzá a külső várból, a mai nagy várudvarból egy lép­csőzethez vezető hídon lehetett bejárni. 31 Mindehhez pedig Németh Béla ismételten is hozzáfűzi : »... nem szenved kétséget, misze­rint ez az a belső vár, a honnan Zrínyi Miklós végkirohanása történt.« 32 Állításait saját maga szerkesztette helyszín­rajzokkal is értelmeztetnu kívánta. (4. és 5. ké­pek.) 29 »Registrum supaer invenitario et aliiis rebus viotualiibus, instruimenltíiis bellicis in regia arcé et oppid© Zigeth...« OL U. et С. 50/24. — Közli Ba­rabás Samu: Zrínyi Miklós a szigetvári hős életé­re vonatkozó levelek és okiratok. Mon. Hung. Hist. Okmánytárak. II. kötet. Bp. 1899. 301. s köv. о. 30 Németh Béla im. 198. о. 31 Uo. 47., 263. stb. о. 32 Uo. 130. о.

Next

/
Thumbnails
Contents