Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

220 PAPP LÁSZLÓ állapítani. Szerencsés ásatások, építkezésekkel s/tib.-vel járó földimunkálatok azonban itt is, imint számtalan más helyen, segítségére lehet­nek a kutatásnak. A vár fekvésének és távolabbi környékének isimertetésére alkalmas, a városrészek helyzeté­neik megvilágítására használhatatlan az a tér­kép, helyesebben rendelkezésünkre álló, a Szi­getvári Múzeumban őrzött fényképmásolata, amelynek eredetijét Leandro Anguissola az 1688—89. évi ostroimzárról 1689. február 134 keltezéssel vette fel a imoesártengerben álló Szigetiről. 17 (3. kép.) A városrészek ábrázolása ugyanis csonka, az előttünk ismeretlen módon, több részletből összeállított helyszínrajzán. A térkép baloldalán, a mocsár nyugati szé­lén túl elterülő hársfaiardőről a vár valamennyi XVI. száziadi ostrománál szó esett. A térkép jobb felső szélén ötszögalakbán bekerített kis liget, ennek közepén köraiaku árok látható. Jelmagyarázata szerint: »Ortih, wo der Tür­kische Kaiser gestorben«. Ezt a helyet jelölte meg Eszterházy Pál is, »Mars Hungiaricus«­ában. 18 Leandro Anguissola febr. 20-i felvételénél kissé hosszadalmasabban kellett előidéznünk, mert Szigetvár hódoltságkori állapotának hely­színét ihitleHesen egyedül eiz 'ábiráziollja, s mivel ez a térkép egyik alapja a még korábbi állapot rekonstruálásának, nemkülönben a hódoíltság utáni idők nyamonfcavetésének. A térkép fel/vételétől máig történt változá­sokat jeleztük, illetve szemünk előtt látjuk. El­tűnt az északi töltés, a többi is átépítve, nyom­talanul eltűnt Ali pasánlak a déli költőgát mellé épített bástyája. Egyenes vonalakon belül szo­rult a szerkezetében is felforgatott többi kötő­gát, magas, mellvédet is képező téglaköpenyt kaptak a kötőgátak, a bástyafalakat kijavítot­ták stfo., de mindez iáiig okozott lényeges válto­zást a vár hódoltságkori szerkezetének jellegén, Mindennek tudomásulvétele mellett azonban eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy maga a tö­rök változtatás mire épült, miben nyilvánult meg, hol .és hogyan kereshetjük a középkori, illetve XVI. századi magyar várat, s egyáltalá­ban: mi maradt ímeg abból? Fejtegetésünkben itt nem térhetünk ki az elől, hogy a vár 'és a város távolabbi múltjára ás vissza ne tekintsünk. 17 Kriegsarehiv Wien. Feldakten. 1689. 1/7. (Fase. 167.) 9. Plain von Sigeth. — A térképre utal: dr. Glaser Lajos: A karlsrahei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Térképészeti Köd. Kí'­lönfüzet. 6. sz. Bp. 1933. 122. sz. — Utal rá: Hal Pál im. — Közli Kováts Valéria: iSzigetvári törté­neti néphagyományok II— III. Janus Pannonius Múzeum Évikönyve 1962. Pécs, 1963. 18 Eszterházy Pál im. Orsz. Levéltár. Kiemelt térképek. XXXII. téka. T. 2. 1044—1066. Németh Béla helyesen utal arra, hogy a vár­nak, illetve a vár magjának, Budinától kezdve a források, különösen Istvánffy által sokat em­legetett »kerek toireny«-niak, s a vár sokáig egyetlen téglából emelt épület ének létrejöttét feltétlenül megelőzte a középkori, feltehetőién XIII. századi polgári település kialakulása. Emezzel pedig összefügghetett a premontrei szerzetesrend, nem sakkal utóbb a ference­sek (?) letelepülése, amit rövidesen követhetett amazok kéttornyú templomának és rendházá­nak, emezek bizonyára szerényebb templomá­nak és klastromának felépítése. 19 Abban azonban téved Németh Béla, hogy az oppidum városrang elnyerésének feltétele volt az illető helység falakkal való megerősítése. A fallal megerősített városok viszont mentesek voltak a kilenced fizetése alól.' 20 A »kerek toiroiny«-ról ugyan Istvánffy azt ír­ja, hogy abban, szűk volta 'miatt lakni nem le­hetett, de feltételezhetjük, hogy az eredetileg. a XV. század elején történt létesítésékor, ki­sebb igényt kielégítő iakótoronyniak épült. Hogy pedig a kerek téglatarony, mint mag­körül, az Almás patak alkotta kis szigeten, az akkori feudális viszonyok közepette, miként alakult ki a vár, s fejlődött egyre számotte­vőbb erősséggé, mindezt inkább csak sejthet­jük. De már a XV. század közepén sem lehetett jelentéktelen az a castrum, amelyet Sziget op­pidum-ávai a (hatalmas Garay László özvegye és Jófo fia az Anthimusahtól megszerezni érde­mesnek tartott, annak a szabadságlevélnék ta­núsága szerint is, amelyet a várban 1463. ápri­lis 28-án állítottak ki a vár és a város polgá­rai korábbi jógáinak biztosítására. 21 Enyingi, »azaz keményífalvi« Török Ambrus­nak, 1473-tól a vár új tulajdonosának nevével, 1490-ben, a vár már bevonult az országos törté­netbe is, amikor, Miksa császár és II. Ulászló trónviszálya idején, a várúr és környékbeli bir­tokostáirsai Miksfa híveit a várba bebocsátották, s — Ulászló 1491. június 18-án kelt kegyelem­levelében foglaltak szerint — »rablásaikban, pusztításaikban resztvettek.« 22 Ettől kezdve négy évtizeden át nem hallunk hírt a vár és a város sorsáról. A vár kialakuló 19 Németh Béla im. 18—21. о. — Meggyőző ere­jű bizonyítékoikkal mutatja kd, hogy Sziget (vára) alapítóiban nem kell görög eredetű családot ke­resni, minthogy azok ősi baranyai származású kis­nemesek voltaik. — A ferencesek korai letelepedé­se újabban kérdésessé vált, inkább az Ágoston­rendieikre lehet gondolni. (Petrovich Ede pécsi káptalani levéltáros szíves, szóbeli közlésié.) 20 Gárdonyi Albert: Középkori vérosaiinik erőd­jellegének kiailaikulása. Hadt. Közi. 1941. 1—21. o, 21 OL Dl 88383. -' OL Dl 88755.

Next

/
Thumbnails
Contents