Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

220 PAPP LÁSZLÓ állapítani. Szerencsés ásatások, építkezésekkel s/tib.-vel járó földimunkálatok azonban itt is, imint számtalan más helyen, segítségére lehetnek a kutatásnak. A vár fekvésének és távolabbi környékének isimertetésére alkalmas, a városrészek helyzeténeik megvilágítására használhatatlan az a térkép, helyesebben rendelkezésünkre álló, a Szigetvári Múzeumban őrzött fényképmásolata, amelynek eredetijét Leandro Anguissola az 1688—89. évi ostroimzárról 1689. február 134 keltezéssel vette fel a imoesártengerben álló Szigetiről.

17 (3. kép.) A városrészek ábrázolása ugyanis csonka, az előttünk ismeretlen módon, több részletből összeállított helyszínrajzán. A térkép baloldalán, a mocsár nyugati szélén túl elterülő hársfaiardőről a vár valamennyi XVI. száziadi ostrománál szó esett. A térkép jobb felső szélén ötszögalakbán bekerített kis liget, ennek közepén köraiaku árok látható. Jelmagyarázata szerint: »Ortih, wo der Türkische Kaiser gestorben«. Ezt a helyet jelölte meg Eszterházy Pál is, »Mars Hungiaricus«ában.

18 Leandro Anguissola febr. 20-i felvételénél kissé hosszadalmasabban kellett előidéznünk, mert Szigetvár hódoltságkori állapotának helyszínét ihitleHesen egyedül eiz 'ábiráziollja, s mivel ez a térkép egyik alapja a még korábbi állapot rekonstruálásának, nemkülönben a hódoíltság utáni idők nyamonfcavetésének. A térkép fel/vételétől máig történt változásokat jeleztük, illetve szemünk előtt látjuk. Eltűnt az északi töltés, a többi is átépítve, nyomtalanul eltűnt Ali pasánlak a déli költőgát mellé épített bástyája. Egyenes vonalakon belül szorult a szerkezetében is felforgatott többi kötőgát, magas, mellvédet is képező téglaköpenyt kaptak a kötőgátak, a bástyafalakat kijavították stfo., de mindez iáiig okozott lényeges változást a vár hódoltságkori szerkezetének jellegén, Mindennek tudomásulvétele mellett azonban eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy maga a török változtatás mire épült, miben nyilvánult meg, hol .és hogyan kereshetjük a középkori, illetve XVI. századi magyar várat, s egyáltalában: mi maradt ímeg abból? Fejtegetésünkben itt nem térhetünk ki az elől, hogy a vár 'és a város távolabbi múltjára ás vissza ne tekintsünk. 17 Kriegsarehiv Wien. Feldakten. 1689. 1/7. (Fase. 167.) 9. Plain von Sigeth. — A térképre utal: dr. Glaser Lajos: A karlsrahei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Térképészeti Köd. Kí'lönfüzet. 6. sz. Bp. 1933. 122. sz. — Utal rá: Hal Pál im. — Közli Kováts Valéria: iSzigetvári történeti néphagyományok II—

III. Janus Pannonius Múzeum Évikönyve 1962. Pécs, 1963. 18 Eszterházy Pál im. Orsz. Levéltár. Kiemelt térképek. XXXII. téka. T. 2. 1044—1066. Németh Béla helyesen utal arra, hogy a várnak, illetve a vár magjának, Budinától kezdve a források, különösen Istvánffy által sokat emlegetett »kerek toireny«-niak, s a vár sokáig egyetlen téglából emelt épület ének létrejöttét feltétlenül megelőzte a középkori, feltehetőién XIII. századi polgári település kialakulása. Emezzel pedig összefügghetett a premontrei szerzetesrend, nem sakkal utóbb a ferencesek (?) letelepülése, amit rövidesen követhetett amazok kéttornyú templomának és rendházának, emezek bizonyára szerényebb templomának és klastromának felépítése.

19 Abban azonban téved Németh Béla, hogy az oppidum városrang elnyerésének feltétele volt az illető helység falakkal való megerősítése. A fallal megerősített városok viszont mentesek voltak a kilenced fizetése alól.'

20 A »kerek toiroiny«-ról ugyan Istvánffy azt írja, hogy abban, szűk volta 'miatt lakni nem lehetett, de feltételezhetjük, hogy az eredetileg. a XV. század elején történt létesítésékor, kisebb igényt kielégítő iakótoronyniak épült. Hogy pedig a kerek téglatarony, mint magkörül, az Almás patak alkotta kis szigeten, az akkori feudális viszonyok közepette, miként alakult ki a vár, s fejlődött egyre számottevőbb erősséggé, mindezt inkább csak sejthetjük. De már a XV. század közepén sem lehetett jelentéktelen az a castrum, amelyet Sziget oppidum-ávai a (hatalmas Garay László özvegye és Jófo fia az Anthimusahtól megszerezni érdemesnek tartott, annak a szabadságlevélnék tanúsága szerint is, amelyet a várban 1463. április 28-án állítottak ki a vár és a város polgárai korábbi jógáinak biztosítására.

21 Enyingi, »azaz keményífalvi« Török Ambrusnak, 1473-tól a vár új tulajdonosának nevével, 1490-ben, a vár már bevonult az országos történetbe is, amikor, Miksa császár és II. Ulászló trónviszálya idején, a várúr és környékbeli birtokostáirsai Miksfa híveit a várba bebocsátották, s — Ulászló 1491. június 18-án kelt kegyelemlevelében foglaltak szerint — »rablásaikban, pusztításaikban resztvettek.«

22 Ettől kezdve négy évtizeden át nem hallunk hírt a vár és a város sorsáról. A vár kialakuló 19 Németh Béla im. 18—21. о. — Meggyőző erejű bizonyítékoikkal mutatja kd, hogy Sziget (vára) alapítóiban nem kell görög eredetű családot keresni, minthogy azok ősi baranyai származású kisnemesek voltaik. — A ferencesek korai letelepedése újabban kérdésessé vált, inkább az Ágostonrendieikre lehet gondolni. (Petrovich Ede pécsi káptalani levéltáros szíves, szóbeli közlésié.) 20 Gárdonyi Albert: Középkori vérosaiinik erődjellegének kiailaikulása. Hadt. Közi. 1941. 1—21. o, 21 OL Dl 88383. -' OL Dl 88755.