Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

214 PAPP LÁSZLÓ Ezek közül — felvetett tárgyunk szempontjából — a leglényegesebbek a még magyar kézen lévő, főként a Zrínyi-kori Sziiget erősségének kialakulását, szerkezetét, a belső és külső vár fogataiét és helyét, a vár és a város bástyátinak számát, névszenint váló bolfekvését, a vár kapuinak, s ennek kapcsán a belső várat a külső várral, a külső várat az Óvárossal összekötő hidak helyét, végül az Üíjváros fekvését érinti. E topográfiai fcérdásegyüttesineík más- és másként való megoldása természetesen jelentősen más képhez juttat a történések, így különösen az 1666. éivi ostrom lefolyása, s tovább, egyebek közt, éppen a kirohanás helyének megállapítása tekintetében is. A Németh Béla tanulmánya óta, azaz kereken hat évtized alatt megjelent tudományos és ismeretterjesztő, Szigetvárt, illetve a vár múltját érintő, vagy feldolgozó művek általaiban vagy Németh Béla megállapításait veszik át az eredendően vitatható kérdésekben is, vagy ezek melett elsiklanak> Az említett kérdések újabb felvetését az ostrom 400 éves évfordulóján időszerűnek látjuk, hogy azokat megnyugtatóbb megoldás felé vigyük. Álláspontunkét azonban korábban is, így pl. a vár 1959. éviben megindult ásatása munkélatéiilban való közreműködés során, alkallmunk volt kifejezésre juttatni. Az alább m-onidandókmál f igyelembevesiszük és mérlegeljük a rendelkezésünkre álló írásos forrásanyagot, az ekörül kialakult nézeteket. Emellett, úgy találjuk, ideje számbévenni azt a nagyszámú, XVI—

XVII. századi, Êépes ábrázolást, valamint a kisefobszáimú térképanyagot is, amelynek jórésze ugyan úgyszólván közkézen forog, de amelyek hitelességéről, használhatóságáról — ámbár kellő indokolás nélkül — ugyanosak megoszlanak a vélemények. A felvetett kérdések lényeigének lezárásához a történeti kutatás számottevő anyagot, — ideértve a török levéltárak, gyűjtemények rejtett kincseit is —, aligha szolgáltat, teljes értékű hitelesítést és kiegészítést pedig a régészeti feltárások nyújthatnak. Napjiainklbain a vár sokféle változáson átment alakjában áll látogatója előtt, az egykor 5

a Gerő László: Magyarországi várépítészet, (Bp. 1955.) с alapvető műveiben, a belső és külső vár helyzetéit illetően, Németh Bélával azonos, nézetet vall. Hauptmann Pál és Hal Pál: Szigetvári Kalauz (Szigetvár, 1925.) c, joggal igényes vezetőjükben alapjában Németh Béla álláspontja után tárgyalják az ostroirneseményeket, a vár helyiszínképét, s mutatják be helyszínrajzaikat. Molnár József — egyébként igen jó és tartalmas — isimertetőjében (Szigetvár török műemlékei. Bp. 1958.) Németh Béla nézeteit fogadja el. szerves tartozékát képező, hozzá délről kapcsolódott városerődítést pedig eltüntette az idő, a pusztulások után újjáéledt, a bajdanii városfalak, bástyák, árkok, sáncok helyén messze túlterjedt városi település. A mai várszerkezetet négy, egymással szabálytalan négyszöget képező, magias kötőgát és a négyszög sarkain álló, nagyméretű, nyitott bástyák alkotják. Az északi gátoldélon a nagy várudvarral egysziinten húzódó »fcazaimiata«-sor vonul végig: eredetileg katonai laktanya, ma, sok viszontagság után, célszerűen alakított turistaszálló. A többi három kötőgát egyszerű földtöltés. Mindháromnak belső szakasza lejtős, tetejük alacsony mellvédekkel, széles utakkal szegélyezett. A bástyák közül feltűnően legnagyobb az északnyugati. (1. kép.) A váirépítmény nagyobb részét, a kötőgátakat és a két délíi bástyát, kívülről egységes, átlag 8 m magas, bárok téglaköpeny fogja körül. 1. kép Sziget várJnak mai alaprajza. (Az ÉM Városépítési Tervező V. 1955. évi felvétele után) 1. Nagy várudvar. 2. Északnyugati bástya. 3. Északkeleti bástya. 4. Délikeleti bástya. 5. Délnyugati bástya. 6. Főkapu. 7—8. Oldalkapuk. 9. Dzsámi. 10. Kastély. (Ma ez a Zrínyii Miklós Múzeum.) 11. Bárok pavilon.