Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERŐSSÉG-RENDSZERE 215 A déli kiötögát keleti, szélső szakaszát boltozott toapunyílás, a viáros felé nyiló főkapu töri át. Kőkerete a későbbi bárok koirból való. A gát közepetáján árkádos téglapaivilon áll. A keleti kötőgát közepén is boltozott kapu vezet ki a nagy várudvarból, egyharmaduk, hasonló rnóidon kiképzett kapu pedig az északi kaziamatasoT közepetáját szakítja meg. Felépítésük módjából, téglázatábó'l is látóik, hogy mindkettő egyidős a külső téglaköpeninyel. A nyugati gát vonulatának belső oldalába a vár legutóbbi főúri tulajdonosai vágattak lépcsős nézőteret, házi szabadtéri színpaduk számára. A keleti gát kettős teraszos, gyümölcsöskert létesítéséire szolgált kiképzése is tőlük való. A meglévő három, földből rakott töltés belső szerkezete még neim kellően tisztázott. A nyugati gát egyszerű, tömör töltésnek látszik. A keletinek egy része alatt pinceszerű helyiségek húzódnak, boltozatos kapualjának téglafala mögött oimladékos üreg, ebben a töltés földanyagától elváló, korhadt gerendák mutatkoztak. A dél, főbejárati kapualj nyugati téglafala mögött is üregesedés, talán belső helyiség omladékos imaradványia tűnt elő, az Országos Műemléki Felügyelőség munkája közben, a fal pr c<baikibontásakor. Mindez, imiai alakjában, a töröktől való viszszafoglalást követő évtizedek nagyarányú átalakítási munkálatainak öröksége, későbbi, máig tartó javításokkal, foltozásokkal. A bástyákat illetően Németh Béla úgy vélte, hogy az északnyugati nagy bástyának kétharmadrésze, az északkeletiinek fele, s a »keleti középbásltya (?) egy nagy része .. . mindmeganynyi törölk építkezés.«

5b A bástyáik alakja után Gerő László ahhoz a megállapításhoz jutott, hogy »azok az ó-olasz rendszerre emlékeztetnek, azonban tompa csúcsuk és kiképzésük, annyira eltér az olasz építők bástyáitól, hogy azokra csak hasonlítanak«, amiért is »feltételezzük, hogy ezeket a török építette, a vár hosszú (megszállása alatt megközelítően olyan formát adva a bástyának, ahogyan azt mais, általa ositromlott váraknál látta.«

6 Közelebbi vizsgálatnál kitűnik, hogy a bástyák anyagukban, szerikezetükben kétféle felépítést mutatnak. Valamennyi alapját feltehetően a Pécs-melletti Jakabíhelyről hordott vörös homokkőből rakták. A két északi bástya felmenő falának eleme a kevés kővel vegyes, szabványméretű, lapos, török tégla, a két déli bástya falanyaga tűlnyoirnórészben némileg idomított terméskő, kevés lapos téglával. Mindenütt jellegzetes a vastag habarcshézagolás. A 5

b Németh Béla im. 318. о. 6 Gerő László im. 371. о. bástyafalak belső, gerendahálós szerkezete is jellemzője a török építkezésnek. A két északi bástya eredeti külső falköpenye is lapos téglából rakott, déli, belső sarkaiknál megmaradt a török fogazásos díszítés egy része. Nem lehet tehát kétséges, hogy a mai bástyák (mindegyikét a török építette. E vonatkozásiban hivatkozhatunk Szelaniki Musztafának, az 1566. évi ostrom szemtanújának emlékezésiére, aki szerint a félig megsemmisült vár elfoglalása után nyomban megtartott divánban »elhatároztatott, hogy a vár helye haladlék tálamul niegtiszltíttassék, s mind a külső, mind a belső vár más, a legújabb módon jognak megerősíttetni, a mély árkok, bástyák és lőrések más méretek szerint lesznek. Evégből elegendő mennyiségű építőanyag beszerzéséhez a lehető legnagyobb buzgalommal hozzáfogtak, sőt egy dzsámi építésiéihez is hozzákezdtek.«

7 Szelaniki híradásából az minden esetre kitűnik, hogy az ostroim után a várfalakat helyrehozták, megerősítették. A teljesebb mérvű átépítésre azonban csak később került sor. Erre utal II. Szelim szultánnak Musztafa раза budai beglerbéglhez intézett, 1568. szeptember 24-én kelt rendelete is, amelyben a szultán 'megparancsolta, hogy a pasa »Szigetvár belső vára faliaknak, a mecseit kiépítendő helyeinek és a külső palánka ifalaiinak kijavítása végett szükséges deszkákat már mostantól kezdve« szereztesse be, hogy a jövő tavasszal a javítási munka elvégezhető legyen.

8 Ekkor azonban már az egyszerű javításnál jóval nagyobb méretű átalakítás indulhatott meg: a vár átépítése. A nagyszabású munka mérsékeltebben érintette a kötőgátiakat, viszont az új, téglából rakott bástyák felépítésével járt. Minden bizonnyal ezt, illetve a munka befejezését kívánta megörökíteni az a felirat, amelyet Evlia Cselebi közel száz évvel utóbb a »belső várnak« (?) egyetlen, »délkeletre néző kapuja mellett«, kívül a bástyafalon, egy négyszögű márványlapon, keresztény időszámítás szerint 1573. évmegjelölésisel látott: Ilyen tornyot épített a sahnak segítségévei Musztafa pasa s az Isten kegyelmiével. A tornyok Alburzhoz hasonlókká lettek, Mindegyike egy-egy erős vár .. .

9 7 Thury—Szelaniki im. 221—222. о. 8 Karácson Imre fordítása és közlése. Török— magyar oklevéltár 1533—1789. Bp. 1914. 110. ez. oklevél. 9 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. Fordította és jegyzetekkel kísérte dr. Karácson Imre. Török—(magyarkori történelmi emlékek. III. k. Bp. 1904. 493. o.