Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR XVI—XVIL SZÁZADI ERŐSSÉG-RENDSZERE ÉS ÁBRÁZOLÁSAI PAPP LÁSZLÓ A magyar történetírás egyelőre adós Szigetvár ostrom történeteinek, modern hadtörténeti szemlélettel, valamennyi forrás kritikai elemzését vállaló feldolgozásával.

1 Az események közül, természetesen, mindenkor kiemelkedik a vár 1566. évi ostroma, Zrínyi Miklós és társainak hősi helytállása. Emellett azonban a tíz évvel korábban lezajlott, Horváth Márk és katonáinak nevéhez fűződő, szerencsésebb kimenetellel záródott hősi védelem is méltán kívánna helyet a megbecsülő emlékezésben. Az 1566. évii ostroimra nehezedő, ilynemű feledés annál feltűnőbb, hogy az ostrom hadtörténeti jelentősége és történés-mozzanatai nem mindennapi anyagot rejtenek, s hogy a ma már egyébként is elavultnak tűnő feldolgozások számos, alapvetően jelentős kérdésben egymásnak merőben ellentmondó, s ilymódon lezáratlan eredményhez j u tottak. Az utóbb mondottak tekintetében ugyan, az ezen a téren dolgozóik munkásságáról meg nem feledkezve, igazában csak két műre lehet és 'kell utalnunk, mint amelyek lényegében tartalmazzák az egymással szembevillanó kérdéseket. Salamon Ferencnek a Zrínyi család történetével, kiemelten a szigetvárd hős életével foglalkozó műve pontosan száz évvel ezelőtt látott napvilágot.

2 Ebben, terjedelem tekintetében is, jelentős helyet kapott Szigetvár 1566. évi ostro1 E tekintetben úttörőnek tekinthető J. B. Schels 1827-ben megjelent tanulmánya, amelyről alább szólunk. Stephanie Adolf: Szigetvár építészete és ostroma 1566-ban (Hadtörténelmi Közlemények. 1896. 209— 216. о.) с cikke alapjában véve Salamon Ferenc munkája idevonatkozó részének kivonata, egyéni meglátások nélkül. Stephanie a millleinárds kiállítás céljaira elkészítette a vár gipszmodelljét is. (Magyar haditörbéneiltmi emlékek az Ezredéves Országos Kiállításon. Szerk. Szendred János. Bp. 1896. 750. o. 4915. sz.) Rónai Horváth Jenő a magasabbtclkú tisztképzés részére adott összefoglalást az ostram lefolyásáról, a műve megírásáig ismert irodalom alapján. (Magyar Hadi Krónika II. rész. Bp. 1895.) 2 Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek. Bp. 1865. ma. Miközben Salamon részletesen foglalkozik annak eseményeivel, több helyütt is panaszolja, hogy az ostrom ismert nevű krónikásai számos helyen, e éppen a lényeges kérdések egyikmásikánál, csaknem kibogozhatatlanul összezavarják az ostram lelf olyasát. Adataik közt igyekszik rendét tereimteni, a homályos részletekre fényt deríteni, olyannyira, hogy ostramleírását világosnak, általánosságban hitelesnek találhatjuk. Közel négy évtizeddel utóbb jelent meg Németh Bélának, Baranya megye monográfusának, Szigetvár történetéről szóló, terjedelmes munkája.

3 Az időkőzben végbement forrásközlések, — különösen Thury József török fordításai,

4 számos igen jelentős, újabb adatot szolgáltattak az ostrom történetéhez, az eseménymozzanatok helyhezkötéséhez, de a Salaimon-alkotta kép nagymérvű megváltoztatásaihoz alapot nem nyújtottak. Niémeth Béla azonban — maga is felvetvén az alapfoirrálsok hiányosságait, nyilvánvaló, vagy általa vélt tévedéseit, — a források újraértékelése, az újabb, jóirészben maga felkutatta forrásanyag számbavétele révén, számos alapvető kérdés tekintetében meglepő köívetkeztetésefehez és megállapításokhoz jut, jelentősen más helyszint, s jórészben ehhez képest más eseiményidőrendi sorrendet mutat be, mint amit Salamon Ferenc állít elénk. 3 Németh Béla: Szigetvár története. Pécs. 1903. 4 Thury József: Szigetvár elfoglalása. Hadt. Közi. 1891. 77—80., 208—222. o. — Ebben a munkájában Thury, Szelaniki Musztafa ostroimtörténetónek fordításához, topográfiád vonatkozású észrevételeket is fűz, mdint amelyek közelebbi igazolásra nem szorulnak. Nyilvánvalóan fel sem merült benne a gondolat, hogy az egy évtizeddel utóbb Németh Bélától felvetett kérdések — kérdések lehetnek. — Foglalkozik még Thury a szigetvári eseiményekkel Pecsevi Ibrahim életrajzainak ismertetésénél is, (Századok, 1892. V—

IX. füzet), s néhány igen jó meglátásról tanúskodó észrevételt tesz Kátib Mohamed Záim történetíró munkájának fordítása közben.) Török—(magyarkor! történelmű emlékek. II. k. Bp. 1893. 384. o.) Megjegyezzük, hogy Thury Szelanikit messzemenően előbbre helyezd minden más, így Salamon Ferenctől is hitelesnék tartott forrásnál,