Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - Dömötör, Sándor: A „Baranyai Kalevala” jubileumára

16 DÖMÖTÖR SÁNDÖB Nagy tudta nélkül lappang a gyűjteményben. A közreadott anyagból sok a műdal, s ezt Berze Nagy nem látszik tudomásul venni, legalább is meni hívja fel a figyelmet reá. Csak azokat lett volna szabad kottával közreadnia, amelyek jelentősen átformálódtak a népi környezetben. Berze Nagy sok variánst is közöl, azonban sok esetben feleslegesen és rendszertelenül. Nem tapasztalható, hogy mépzemeli gyűjtésénél Bartók Bella célkitűzéseit következetesen igyekezett volna megvalósítani, mint ezt bevezetésében állítja.

33 Berze Nagy János baranyai gyűjteményének esetleges hiányosságai azonban eltörpülnek értékei mellett. A dallamok lejegyzési hibáit ellensúlyozza a sok értékes és szép dallam, amelyeket valóban ő mentett 'meg az elenyészéstől a jövő számára. (Bánó István 'Véleménye szerint »-a gyűjtemény minden hozzá hasonló eddigitől hatalmas anyaga mellett imég abban is eltér, hogy ia szellemi néphagyományok körét e

'gy gyűjteményen belül e munkájában ő terjesztette ki legszélesebbre« és olyan hagyományokat ás megrögzített, .amelyekhez még ma sem sikerült megfelelő számfoen variánsokat találnunk.

34 Berze Nagy a közölt anyagot minden fejezet végén jegyzetekkel és magyarázat okkal kíséri. Ezek csupán tájékoztató jellegűek, nem nyújtják a baranyai nagyományok tipológiáját és etndkus specifikumának meghatározását, de hozzásegítik az érdeklődőt és a kutatót ezek megállapításához, Berze Nagy meni tartotta feladatának a megye területén belül a (monografikus feldolgozást, de néha-néha belemelegszik egy-egy érdekesebb kérdés .alaposabb megvitatásába is. Különösképpen Веке Ödön mutatott rá arra a körülményre, ihogy a gyűjtemény anyaga a legváltozatosabb tudctmányos problémák felvetésére nyújt alkalmat, niert olyan területről közöl gazdag anyagot, amelyet eddig csak szórványos feljegyzések alapján ismertek, amelynek csak sejtették 'mérhetetlen gazdagságát a feltáratlan hagyományok terén az íróasztal mellől kutató etnográfusok.

35 Berze Nagy gyűjteménye tanúsítja azt, Ihogy imég napjainkban is érdemes lenne Baranya megyében a feltáratlan területeken újabb ^mentési« akciókat indítanunk. Berze Nagynak azonban nemcsak támogatói voltaik, hanem irigy és rossz májú kollégái is, akik suttogva terjesztgették róla, hogy nagyon elfogult alárendeltjei iránt. Állítólag csak az a tanító kapott jó minősítést tőle, aki legalább egy népdallal gazdagította gyűjteményét. Ezek az emberek azt terjesztették róla, hogy tanfel33 BEV. XXVI. p. 34 ETHN. LIX (1948), 244. p. 35 DUNÁNTÜLI SZEMLE 1941, 175—176. p. ügyelői tekintélyét és hivatalát arra használta fel, hogy a baranyai tanítókkal összegyűjtesse .a maga számára a népköltészeti adalékokat. Másokkal végeztette el a fáradságos terepmunkát, vagyis a helyszíni gyűjtés nehézségeit önkéntes munkatársaira hárította, viszont az általuk gyűjtött anyagot saját neve alatt jelentette meg. E rosszindulatú niende-monda nyomai itt-ott napjainkban is felbukkannak. 36 Berze Nagy egyéniségének ismerete 'alapján meni tételezhető fel, bogy olyan adat alá írta volna saját nevét, amit nem ő gyűjtött. Való, ihogy egyes gyűjtők (pl. Schneid er, Nemes) anyaga olyan nagy volt, hogy külön kötetet, monográfiát is lehetett volna belőle csináltatni. Való, hogy igényibe vette a falusi pedagógusok segítségét, támogatását, kalauzolását, ami nélkül nem lenme ilyen terjedelmes a niű, de nem szellemi termékeiket használta fel ilyen esetekben, hanem helyi ismereteiket, ami nélkül ma sem boldogul el faluhelyen az idegen. Elmarasztalhatjuk talán azért is Berze Nagyot, hogy gyűjteménye anyagát neon. községek és gyűjtők szerint csoportosította, hanem irodalmi műfajok szerint próbálta kategorizálni a gyűjtött adalékokat, összefüggőbb képet kapnánk az egyes /falvak haigyoimáinyainak életéről, társadalmi funkciójáról, ennek megváltozásáról, iha nem szakította volna ki természetes környezetéből az egyes adalékokat. Ezzel éppen az általa helyesnek tartott komplex rendszer ellen is vétett; jobban indokolt lenne sok töredékes variáns, mert ezzel alkálimat adna más jelenségek, etnikai összefüggések bemutatására is. Berze Nagy azonban ezzel a kategórizálási módszerrel, gyűjteiménye műfaji beosztásává] nem is annyira a tudomány esetleges kívánalmait igyekezett kiszolgálni, hanem a baranyai pedagógusok kollektív szellemiségét akarta dokumentálni. Érzék éltetni akarta a közös munka erejét, nagyszerűségét, a megyei pedagógusok összefogásának bámulatos eredményét. Példát akart mutatni az egész ország tanítósága szániára és ezt el is érte, mert műve ma is példa, huszonöt év alatt túl nem szárnyalt példa. Mindennek ellenére azt mondhatjuk imégis, hogy inkább ő fémjelezte nevével a gyűjteményt, iminit fordítva. ;Ha Schneider iLajos 22%ot kitevő monografikus dalgyűjtését leszarni tjiuk az egész anyagiból, Berze Nagy egymaga 48 %-át gyűjtötte az il. kötet anyagának, ami munkatársai számához viszonyítva is oly óriási teljesítmény, hogy nyugodtan tekinthetjük az egész művet az ő nagyobb részben gyűjtői és kisebb részben szervezői tevékenysége eredményének. Berze Nagy nemcsak megszerkesztette a számára 'mások által egybehordott anyagot, 3fi Dr. Vargha Károly pécsi főiskolai tanszakvezető tanár közlései.