Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Múzeológia - Mándoki, L.: Néprajzi múzeuológiánk és a központi nyilvántartás

368 MÁNDOKI A JPM Néprajzi Osztályának A pécsi JPM Néprajzi Osztálya 1964-ben rátért a térképes tárgynyilvántartásra, és a tervek szerint két esztendő alatt a teljes gyűjteményanyagot térképezni fogja, hogy kellően felmérhesse gyűjtési területének (főleg Baranya megye) fehér foltjait — tárgycsoporton- • ként is. A térképes nyilvántartás előkészületei során, a megelőző évek alatt valamennyi leíró kartonról elkészültek a földrajzi és ún. „szak"- utalókartonok, és a nyilvántartási térképek tervei. A pécsi JPM-nél azt a rendszert alakítottuk ki, hogy a leíró kartonokat tároljuk tárgycsoportok szerint, míg a fehér utalókartonokat (az ún. szakutaló kartonokat) a leltári számok sorrendjében állítottuk össze. Ez a megoldás sokkal célszerűbb, így ugyanis nem kell külön szakmutató alapján összeválogatni szükség esetén (pl. feldolgozáskor) a tárgyakat, illetve ezek leíró kartonjait, hanem minden anyagcsoportot együtt tudunk tárolni katalógusszekrényünkben — ez ugyanis a térképes tárgynyilvántartás elengedhetetlen feltétele. s egyben egyik célja is. A fehér utaló kartonokat csupán statisztikai feldolgozásokhoz, adatszolgáltatásokhoz és revízió esetén használjuk. Leíró kartonjainkat tehát tárgycsoportok szerint tároljuk, és a térképezés után, illetve annak során az Etimológiai Adattár által ma használt csoportosításban helyezzük el. Minden anyagcsoportot a lovasokat helyettesítő vaktérképek választanak el egymástól, s e térképek feltűntetik a mögöttük található leíró kartonok, illetve az ezek által képviselt tárgyak lelőhelyét. Mielőtt a térképezés rendszerét ismertetnénk, lássuk a JPM Néprajzi Osztályának nyilvántartási és munaktérképeit. Osztályunk múzeológiai munkájának megkönnyítésére és minőségi szintjének emelésére nyomdai úton előállított térképeket rendszeresítettünk. Térképeink tájékozódásul feltűntetik a Duna és a Dráva baranyai részét és találkozását, továbbá Baranya megye mai határát. Minden baranyai község, illetve hajdan Baranyához tartozott község, továbbá minden Baranya megye mai határával érintkező határú falu 1-től 416-ig terjedő, balról jobbra és felülről lefelé haladó sorszámával szerepel térképeinken.

9 Nyilvántartási térképünk mérete 298x208 mm, levlap kartonból készült. 9 Néhány olyan község is szerepel térképünkön, amelynek határa nem érintkezik Baranya megye .határával: ezek áthúzódó ethnikai csoportok, mint például a Dráva menti horvátok Somogy megye délkeleti részén. LÁSZLÓ térképes tárgynyilvántartása hátoldalán két foltban 1-től 208-ig és 209-től 416-ig terjedő sorszámozással felsoroltuk a maguk helyén számjeggyel szereplő községek neveit, a két folt között kb. 30 mm-es üres csík van, ugyanis e tárgynyilvántartásra szolgáló térképet a leíró kartonok méretéhez igazodva felébe kell hajtani.

10 Az előlapon a 30 mm-es üres csíknak megfelelő hely közepén egy 10 mm széles piros osztócsík található, ennek felső szélénél hajtjuk be a térképet, így a leíró kartonok között kiálló 4—5 mm-es piros csíkok jelzik az egyes anyagcsoportok osztásait. A piros osztócsík alatt a jobb oldalhoz közelebb helyezkedik el a fentebb leírt térkép. A bal oldalon maradó szélesebb helyre írógéppel írjuk fel a vaktérkép-lovas mögött elhelyezkedő anyagcsoport megjelölését (irodalmi név) és a térképen szereplő jelek magyarázatát, a megfelelő jel mögé. A jeleket a jelmagyarázatnál is és a térképre is piros tintával (szükség esetén sárga vagy zöld tintával) írjuk, ugyanis az alkalmazott jelek a gyűjtött tárgy lelőhelyét jelentő számjegyre kerülnek, s csak ezek a tintafajták teszik lehetővé, hogy a jelek felrakása után is olvasható legyen a számjegy. Erre azért van szükség, mert a térkép kis méretei nem teszik lehetővé, hogy a számok mellé, illetve köré írjuk a jeleket, helyesebben: az utóbbi esetben problematikus, ha több jelet kell alkalmazni egy szám körül — több variációs lehetőséget ad, ha nem csupán a számjegy köré írt jelekkel dolgozhatunk. A térkép előlapján, a piros osztócsík felett, szintén írógéppel írva soroljuk fel növekvő számsorrendben a térképen szereplő szereplő adatokat: az egy-egy helységnevet jelentő számjegy előtt a térképezett tárgy leltári száma áll. Ha egy községből több e csoportba tartozó tárgyat is gyűjtöttünk, s e tárgyak nem egy típusba tartoznak, tehát másmás jellel szerepelnek a térképen, akkor a megfelelő leltári számok mellé még oda kerülnek a típust feltüntetett jelek is. Természetesen, ha azonos típusú tárgyak kerültek be az illető községből, elegendő a leltári számok puszta felsorolása is. A karton bal szélére, alulra kerül a térkép összeállítójának neve, és az elkészülés pontos dátuma (év, hónap). Erre azért van szükség, mert a gyűjtemény fejlő10 Sajnosi, a nyomdai papírméretek nem teszik lehetővé, hogy jelentős veszteség nélkül a leírókarton méreteihez igazodó vaktérkép-lovast készítsünk: jelentős mértékben megdrágította volna nyil

L vántartási térképünket, ha nem A/4 méretben készíttetjük. E térkép egyébként 1000 példányban készült, levonatát lásd 3. képünkön.