Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Múzeológia - Mándoki, L.: Néprajzi múzeuológiánk és a központi nyilvántartás

KÉPRAJZI MÚZÉOLÓGIÁNK 369 • désével (illetve szakmai ismereteinek bővülé­sével) előbb-utóbb új térképet kell készíteni, illetve ez jelzi, hogy a térkép összeállításakor nem maradt e ki valamelyik tárgy az előzetes feldolgozásból: a térkép összeállításának dá­tuma előtti valamennyi leltári számnak szere­pelnie kell a térképen. Sajnos, elég gyakori eset, hogy egy-egy tárgynál (elvben csak régebbi gyűjtéseknél) nem ismerjük a pontos lelőhelyet. Ezeknél a tárgyaknál is elvégezzük a tipizálást, leltári számaikat szintén feltüntetjük a vaktérkép­lovason, mégpedig a pontos helyhez köthető tárgyak felsorolása után, a leltári szám mellé felrakjuk a megfelelő típusra utaló jelet és fel­tüntetjük a leíró karton helymegjelölését is (pl. Baranya m., Délbaranya, Drávamente, Ormánság stb.), ha pedig a későbbiek során sikerül pontos helyhez kötni a tárgyat, a tárgynyilvántartó térkép revíziójánál átsorol­juk. A revízióra kb. öt évenként kerítünk majd sort. A nyilvántartási térképekre a munkatérké­pek segítségével és közvetítésével rakjuk fel a jeleket. Lássuk most ezek ismertetését. A munkatérkép mérete 70x50 cm, 11 műnyo­mó papíron készült. Előlapján találjuk a nyil­vántartási térképnél ismertetett vaktérképet a papír nagyságának megfelelő méretben (szintén a jobb oldal felé eltolva), hátlapján pedig a JPM Néprajzi Osztályának munkatér­képén szereplő községek jegyzékei szöveg 11 B/2-es mérettbem, 3000 példányban készült. 3. kép 24 J. P. Múzeum 1964.

Next

/
Thumbnails
Contents