Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Dankó, I.: Gerecze Péter élete és munkássága

GËRECZE PÉTER ÊLËTE ES MUNKÁSSÁGA DANKÓ IMRE 1964. november 2-án volt 50 éve, hogy Gerecze Péter elhunyt. Ez a fél évszázad elég volt ahhoz, hogy nevét a közvélemény elfelejtse, hogy munkásságáról csak a szakemberek tudjanak. Sőt még azok se minden esetben, mint ahogy azt Dömötör Sándor is tanúsítja, amikor Katona Lajos pécsi éveiről írva Gereczéről pár mondat után azt írja, hogy többet nem sikerült róla megtudnunk.

1 Figyelembevéve ezt és azt, hogy Gerecze Péter életéről és munkásságáról mindeddig semmiféle ismertetés sem jelent meg, kötelsségdnk-: nek tartjuk, hogy halálának 50 éves évfordulóját ragadjuk meg alkalmul arra, hogy rá1 Dömötör Sándor: Katona Lajos pécsi évei. (1887—1889.) Jelenkor, III.* (1961.) 4. Kilny. is. 5. emlékezve, életét és munkásságát is ismertessük. Az alábbiakban nemcsak kegyeletes emlékezést kívánunk adni,, hanem kötelességet is szeretnénk teljesíteni: Gerecze Péter példamutató, önfeláldozó élete megmutatásával ösztönzést kívánunk adni munkánknak, erőt akarunk meríteni mai feladataink elvégzéséhez. Nem véletlen, hogy Gerecze Péterre éppen itt, Pécsett emlékezünk. Munkásságának javarésze városunkhoz fűzi és főművének a pécsi székesegyházról írt ,,műtörténeti" monográfiáját, illetőleg az ezzel a tárggyal kapcsolatos sok más közlését, feldolgozását kell tekintenünk. Nem Pécsett született, mégcsak nem is Baranya megyében, sőt nem is itt halt meg. Mégis a legjobb pécsiek, baranyaiak közé számítjuk, mert azok közé tartozik, akiket itt végzett munkájuk tett pécsivé, avatott baranyaivá. Nem érdektelen idevonatkozólag megemlíteni, hogy Pécsett a múlt század végén ugyanúgy, mint a jelenben is, a lakosság felét sem érte el a benszülött pécsiek, az úgynevezett „pécsi tükék" száma. 1894-ben Ágh Timót statisztikát is közölt erről, megállapítva, hogy városunk akkori lakosságából mindössze 41,78% született pécsi.

2 Ezt a kis kitérést azért volt szükséges megtenni, mert Gerecze Péter életében és itteni működésében is felvetődött ez a probléma, ahogy erre még ki fogunk térni. Gerecze Péter 1856. május 23-án született Erdélyben, Désen. Családja nem volt erdélyi származású, a XVIII. század végén telepedtek oda, Nagykőrösről. A Gerecze család ennek ellenére erdélyszerte ismert és becsült família volt. Vezetőszerepe ugyan sohasem volt a családnak Erdély közéletében, de a reformkor, majd pedig az 1848—49-es szabadságharc eszméinek bátor képviseletéért és védelmezéséért köztiszteletben állott. A család az 1848—49-es szabadságharcban nagy véráldozatot is hozott. Tagjai sorra estek el a kü2 Ágh Timót dr.: Emléklapok Pécs síz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. 21.