Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Kopasz, G.: Pécs és a baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban

Щ KOPASZ GÁBOR 4. kép. Pécs szabadalmas város bírójának fémintarziával díszített pálcája (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) vényt házába fogadott. A lövöldözés a külvárosokban csak a tűz tartamáig volt megengedve, egyébként büntetés alá eső cselekménynek számított. A tűz oltása után a céhmestereknek a tűzoltó szereket szép rendben a helyükre kellett visszaszállítani.

22 Városaink vezetősége úgy vélte, hogy igen sok tűzeset a dohányzásból ered, ezért az egész Baranya megyében a pipázást szigorú büntetéssel sújtották. Pécsváradon külön dohányzási adót, az ún. pipaporciót helyezték kilátásba a XVIII. század végén. A gyakori tűzesetek nemcsak gondatlanságból eredtek, hanem gyakran személyes bosszúból is. Ilyen bosszúállásoknak fokozottabban ki voltak téve a magisztrátusbeliek, különösen a városbírók. Azért, hogy félelem nélkül merjenek bíráskodni, ezek javait közpénztárból biztosították és ilyen káraikat közpénztárból térítették meg.

23 Gondot fordítottak városaink az egészségügyi és köztisztasági rendészetre is. A közegészségre a városi orvosok es borbélysebészek, a köztisztaságra pedig a negyedmesterek vagy tizedesek ügyeltek. A közegészségügyi és köztisztasági rendszabályokat a pécsi magisztrátus a város kapuira is kiszegeztette és a város egyetemének kötelességévé tette, hogy erre felügyeljen. Mohácson, ahol később a pécsi szénbányavidék fő víziúti rakódóhelyét építették ki, 180 évvel ezelőtt még nem volt szabad egészségügyi okokból a lakásokban szénnel tüzelni. 22 uoi. — Pécs v. lit. 700У1778. jkv. sz. 23 Baja város a Tűzkármentesítő Társulatnál biztosította a városbíró, a belső tanácsnokok, a jegyzők és a szószóló minden megéghető javait, nemcsak közszolgálatuk idejére, hanem ennek megszűnésétől számítva még egy évig. Különösen az „ártalmas szenektől" való óvakodásra hívta fel a lakosság figyelmét a, városi tanács, mert Sopron városából olyan hír érkezett, hogy az „ilyetén ártalmas szénnek gőzétül két legények egy éczaka megfulladtak". Mind az ember-, mind az állategészségügyre még fokozottabb figyelmet fordítottak városaink járványos megbetegedések idején. Amikor akár a kolera, akár a marhavész pusztított, rendészeti intézkedéseik nemcsak hogy az egész városra kiterjedtek, hanem a szomszédos helységekkel is egybehangolták. A városok iparrendészeti feladatai voltak egyes céhekkel, vagy céhbeli mesterekkel kapcsolatban felmerült különböző iparrendőri kérdések megoldása. Iparrendészeti kérdésekben a városok rendszerint a céhszervezetekkel karöltve intézkedtek. Ugyanez történt az iparengedélyek kiadása terén is. Iparrendészeti kihágásokban, amely akár a gyártás, akár az iparűzés területén történt, a bűntetőbíráskodás a város feladata volt. A pécsi városi tanács a céhekbe komisszáriusokat, állandó városi biztosokat küldött ki a maga kebeléből. Egy-egy városi szenátor két-három céh biztosi tisztét is betölthette.

24 Mivel a városoknak fontos bevételi forrásuk volt a vásártartás és a heti piacok jövedelme, nagy gondot fordítottak a vásár- és piacrendészetre, valamint a mérlegek hitelességére. Minden egyes országos vásár komoly városi bevételt jelentett. Ha egy város több vásárt tarthatott, több volt a városi pénztár vásári bevétele. Ezek a bevételek igen fontos szerepet játszottak feudáliskori városaink háztartásában és költségvetésében. Ezért a 24 Kopasz G.: A pécsi céhkönyvek ipartörténeti adatai. Pécsi Műszaki Szeműé, — 1968. évf. 4. szám.