Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Kopasz, G.: Pécs és a baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban

280 KOPASZ GÁBOR inknak,

8 hanem a városi tanács végeztette a nyomozást és ítélkezett kihágási ügyekben. Később a rendészeti feladatok megnövekedésével rendszerint egy tanácsnokot bíztak meg a rendőri ügyek közvetlen intézésével, nagyobb városrendészeti ügyekben azonban továbbra is a tanács szava volt a döntő. Ezekkel tanácsüléseken foglalkozott és határozatait a városi tanács jegyzőkönyvekbe foglalta, Városi belső ügy volt a rendészeti kérdések megoldása. Ezen a téren még egy megyén belül sem haladtak a városok ugyanazokon a nyomokon. Még nagyobb volt az eltérés különböző megyék városai rendészetének megszervezése között. Innen magyarázható az is, hogy a rendőröknek különböző neve

9 alakult ki a történelem folyamán és csak többszázéves fejlődés eredményeként jött létre a szervezett, egységes városi rendőrség. Kisebb városainkban még sokáig maguk a hajdúk, hivatalszolgák látták el a rendőri feladatokat. A török hódoltság alatt a magyar városi tanácsok rendészeti ügyei is függtek a török megszállók katonai szerveitől. A megszálló török katonaság nagy befolyást gyakorolt városaink rendészetére. Még a török hódoltság után is találunk nyomokat arra, hogy megyénkben is várkatonákat vettek igénybe városrendőri feladatok ellátására. Pécsett a püspöki vár katonái a városban elláttak rendőri teendőket is. A XVIII. század elején a püspöki katonák végezték a javadalmi őri feladatokat. Egy alkalommal a püspöki katonáknak

10 olyan rendelkezést adott a városi tanács, hogy falusi bort ne engedjenek behozni Pécs városába. A bormérési javadalomban a város és a földesúr-püspök egyaránt érdekelt volt. A céhek és a városrendészet A városok igazgatásában, védelmében és a rend feletti őrködésben fontos szerepet játszottak feudáliskori iparosszervezeteink, a céhek. Sok esetben a céhek tagjaiból kerültek ki a belső tanács tagjai, a szenátorok, sőt nem ritkán maga a városbíró is. Д városok kormányzásában résztvevő céhek tehát szerepet vállaltak a városok jogainak, kiváltságainak, belső és külső rendjének védelmében. Érde8 Capitaneus oppidi, majd a ôz. kir. városnál capitaneus civitatis. 9 Rendőr, hajdú, pandúr, satrapa, militia, muskatéras, konsitabler, bakter, szerezsánl, zsandár, csendkatona, csendlegény, csendőr, csákányos, tizedes, negyedmester, strázsamester, utcakapitány, kerülő, látó sitb. 10 Milites episcopales. PÄL Pécs V. It. 643/1725. jkv. tsz, kükben állt ez a céheknek, mert a városi önkormányzaton, kiváltságokon, a belső és külső rend biztosításán nyugodott a szabadabb városi polgári élet és a céhekbe tömörített kézműipar fejlődése. A céhek tagjainak voltak megszabott városvédelmi és rendőri feladataik is. Amikor az iparoslegényből mester lett, kötelessége volt a mesterpohár adásán kívül saját fegyverzetét is beszereznie, hogy veszély esetén részt vehessen a város falainak védelmében és a város rendjének fenntartásában. A városfalakat védelmi és karbantartási szempontból megosztották a különböző céhek tagjai és a város többi lakosai között. A városok nappali és éjjeli rendjének fenntartásában való részvétel mellett a céhbeli mestereknek fontos iparrendészeti feladataik voltak. Külön iparrendészeti szolgálatot teljesítettek. Felügyeltek az iparcikkek minőségére, a műhelyek nyersanyaggal való ellátására, a nyersanyag arányos elosztására, a céhbeli rendnek a mesterek, legények és tanoncok általi betartására, a piaci árak alakulására, a mesterek és családtagjaik, valamint alkalmazottaik magánéletére, munkájára, szórakozására, erkölcsi magatartására, arra, hogy a céhtagok egymást tiszteljék, ne civódjanak, egymás iránt megértők legyenek. Országos vásárokon ellenőrizték, hogy a vidéki mesterek a városok vásári rendtartásának megfelelően árulják-e iparcikkeiket. Nem kezdik-e ezek eladását korábban, mint ahogy a város szabályzata megengedi. Ellenőrizték, hogy a céheken kívüli kontárok önálló ipart ne űzhessenek. Idegen helységből beköltözött mester csak akkor folytathatta mesterségét, ha előbb a városi polgárok közé a magisztrátus felvette. A felvételkor le kellett fizetnie a városi taxát, kötelezte magát, hogy viseli az adó- és közterheket. Mohács városnál a városi polgárok 1. kép. Céhek tűzoltó szivattyúja (Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd)